A 25. percben járt az óramutató, amikor parádés, ma is emlegetett góllal növelte előnyét a magyar együttes.
Budai még a mi térfelünkön, a felezővonalnál vette el Robbtól a labdát, amelyet Buzánszky keresztbe adott Puskáshoz. Öcsi néhány lépés után Kocsishoz passzolt, aki egyből továbbperdítette Bozsiknak, s ő szintén laposan Hidegkutihoz játszott. Wright megtámadta középcsatárunkat, így az Öreg Budaihoz tolta a labdát, aki a saját helyére, a teljesen egyedül robogó Czibornak adta azt. A balszélső feltalálta magát a jobb oldalon is, az alapvonal és a tizenhatos találkozása közeléből jobbal középre gurított; az őt követő Ramsey már későn próbált meg közbeavatkozni. Belül Puskás érkezett, az ötösnél lekezelte a labdát, majd a nagy lendülettel becsúszó Wright elől ballal visszahúzta, és félmagasan, óriási erővel a bal sarokba lőtt. Merricknek fikarcnyi esélye sem volt, hogy hárítsa a közeli bombát (3:1).A gól igazi "puskásöcsis” alakítás eredménye volt. Vittorio Pozzo, a kitûnő olasz szakember úgy jellemezte Puskás játékát, hogy amikor nála van a labda, ő és a legtöbb futballista, mondjuk, háromféle megoldást lát, Öcsi viszont egy negyediket alkalmaz. A harmadik magyar találat előtt például a csatárok zöme megpróbált volna egyből kapura lőni, Puskás azonban másként gondolta. Ezzel a visszahúzós csellel alaposan megalázta az egyik legjobb angol labdarúgót, Billy Wrightot, aki a magyar tízes mozdulatára – pestiesen szólva – "elment gyufáért…” (Részlet a Margay Sándor és Török Péter által írt 6:3, az évszázad mérkőzése címû könyből)
Legfrissebb hírek
