Szabics Imre nem a lábára, hanem a labdára figyelt az Üllôi úton – a támadó most csupán helyzetig jutott (fotó: Danis Barna)
Szabics Imre nem a lábára, hanem a labdára figyelt az Üllôi úton – a támadó most csupán helyzetig jutott (fotó: Danis Barna)
Szabics Imre nem a lábára, hanem a labdára figyelt az Üllôi úton – a támadó most csupán helyzetig jutott (fotó: Danis Barna)
Szabics Imre nem a lábára, hanem a labdára figyelt az Üllôi úton – a támadó most csupán helyzetig jutott (fotó: Danis Barna)
A válogatott újabb csúfos vereségét 457 néző látta, és nyilvánvalóvá vált , hogy a szurkolók is lemondtak erről a csapatról, gyanítható, a 800, illetve 1200 forintért értékesített tikettekből befolyt összeg nem fedezi a mérkőzéssel járó kiadásokat (legfeljebb a VIP-részlegen kínált ínyencségekre futja belőle…). Ráadásul megint magunkból csináltunk bohócot, mert a meccs az égvilágon senkinek sem hiányzott. "Én büszke vagyok arra, hogy meghívnak a válogatottba, tehát meg sem fordult a fejemben, hogy esetleg ne vállaljam a mérkőzést – jelentette ki Király Gábor, aki egy szép védésért és a 45 perces "szemlélődésért” utazott csaknem 2000 kilométert. – Valóban gyengén játszottunk, de nem is lehet mást várni, ha a fél csapat kicserélődik. A magyar ember mindig a negatívumot keresi, ami nem meglepő, hiszen a Himnusznak is bús, komor szövege van. Megértem, hogy az újabb vereség után mérgesek a szurkolók, de én biztos vagyok benne, hogy mindenki igyekezett a legjobbat nyújtani. Sajnos ez csak ennyire volt elég.” A szintén a szünetben lecserélt csapattársa már keményebben fogalmaz. "Az idény leggyengébb játékát produkáltuk, mindenki szégyellheti magát” – mondta a lefújás után Lipcsei Péter, aki közepesnél visszafogottabb teljesítményével magasan a legjobbak közé tartozott… A ferencvárosi középpályást azonban arról is kérdeztük, hogy szerinte mi értelme volt ennek a találkozónak, és vajon megengedhető-e, ha egy válogatott futballista akár egy ilyen szörnyű meccsen is csak arra vigyáz, hogy ne sérüljön meg: "Ha én lettem volna döntéshelyzetben, alighanem lemondom ezt a mérkőzést, hiszen fölösleges volt játszanunk – válaszolt Lipcsei Péter. – Ám ha mégis pályára kell lépni, akkor azért illik hajtani, mert a válogatott mégiscsak a válogatott, a saját nimbuszát ne rombolja le az ember. Másfelől viszont a légiósoknak ilyenkor vigyázniuk kell magukra: csak a példa kedvéért hozom fel, de Szabics Imrének is volt félnivalója, nehogy a jövő heti BL-meccs előtt megsérüljön. Érthető, ha valaki egy ilyen tét nélküli találkozón nem meri vállalni az ütközéseket. Ha külföldön játszanék, én is meggondoltam volna, hogy belemenjek-e a csínbe.” A meccset lemondani viszont nem lehetett… Az MLSZ-ben kapott tájékoztatás szerint már egy éve bejelentkeztek az észtek, hogy amennyiben egyik csapat sem vív pótselejtezőt, akkor mérkőzzenek meg egymással. Pedig a magyar futball jelenlegi helyzetében, a két csúfos Eb-selejtező kudarc után nem lett volna szabad még egy ilyen, netán komoly viharokat kavaró mecscset játszani. Mert nyerhetett volna a válogatott akár öt góllal is, a honi labdarúgás ugyanúgy a nullán marad, ráadásul a 457-es nézőszám akkor sem változik, emiatt meg úgyis egész Európa rajtunk kacag – legalábbis az az egyre kisebb része, amelyet még érdekel a magyar foci…