– Nem volt sok idejük a felkészülésre, mire koncentráltak az edzéseken? A taktikára, a csapatépítésre, netán az ellenfelekre?
– Azt hiszem, sikerült megtalálnunk az egyensúlyt. Tisztában vagyunk vele, hogy erőnlétileg a Szenegál elleni csoportmeccsre kell a csúcsra érnünk. A Mexikó elleni felkészülési mérkőzésen elszenvedett vereség során a csapat nem az igazi arcát mutatta, és ez igaz az azt követő, brazilok elleni összecsapásra is.
– Brazíliával, Mexikóval vagy Uruguayjal ellentétben kevesebbet edzettek együtt, ezt hátránynak érzi?
– Mi másképp készültünk erre a tornára, velünk ellentétben a többi tizenöt együttesnek selejteznie kellett és ez jobban összecsiszolta őket. Több idejük volt felkészülni, az edzők többet dolgozhattak a játékosokkal. Ebből a szempontból kissé hátrányban vagyunk, viszont a hazai pálya előnye a javunkra válhat, szurkolóink remélhetőleg mögénk állnak, ezzel is segítve a csapatot. Azt hiszem, a játékosaim eleinte nem tudták, mire számítsanak, amikor csatlakoztak a csapathoz, de amikor beléptek az olimpiai faluba, felfogták a torna jelentőségét, és ez is előnyünkre válhat.
– Nehéz feladat volt kiválasztani a három túlkoros futballistát?
– Egyszerű dolgom volt, végigvizsgáltam a fiatal játékosokat, megnéztem, hogyan tudnám hasznosítani őket, illetve mely területeken vagyunk gyengék. Elöl nagy szükségünk volt Craig Bellamyra, a védelemben Micah Richardsra, Ryan Giggs pedig kimagasló formában játszott az elmúlt idényben.
– Tehát úgy érzi, kiegyensúlyozott csapattal vág neki a tornának?
– Teljes mértékben. A három túlkoros játékos tapasztalata sokat számít, és mindegyiküket tisztelik a fiatalok, akik a pályán és azon kívül is sokat tanulhatnak tőlük. Azért vannak itt, hogy példát mutassanak a többieknek, ám teljesítményükkel is kiérdemelték a meghívót.
– Gyorsan beilleszkedtek a walesi játékosok?
– Gyorsabban, mint hittem. Segítségünkre volt, hogy Nagy-Britannián kívül edzőtáboroztunk, így gyorsan összerázódtak, mindent megtettek, amit kértünk tőlük, maximálisan odatették magukat. Elégedettek vagyunk a jelenlegi helyzettel, ettől függetlenül még sok munka vár ránk.
– Egyébként előnyt jelent az idősebbek jelenléte?
– Kissé eltérő munkamódszerekkel dolgozunk, mindez az én munkámra is igaz. Ryan Giggs a csapatkapitány, de jelen van az edzői stáb megbeszélésein, átbeszéljük vele az edzéseket, és rajta keresztül kapunk visszajelzéseket a játékosokról is. Az U21-eseknél vagy klubszinten ez nem volt meg, de szerintem jól működik. Szerintem Ryan is élvezi ezt a fajta munkát, az ő tapasztalata, eredményei és józan meglátásai mindenkinek a javára válnak, hatalmas előny, hogy velünk van.
– Milyen problémákkal kell szembenézniük a csoportkörben?
– Butaság lenne, ha bármelyik ellenfelünket leírnánk. Luis Suárezt és Edinson Cavanit jól ismerjük, az uruguayi csapat tiszteletet parancsoló támadósorral rendelkezik. Szenegál idegenben legyőzte Spanyolországot kettő nullára, az Omán elleni selejtezőjüket is láttam, míg az Emírségek válogatottja tizenhét meccsel a háta mögött érkezik. Bármelyik együttes nyeri a tornát, az valószínűleg nem egyszerűen a legjobb csapat lesz, hanem az, amelyik a legjobban töltődött fel, és elkerülték az eltiltások, sérülések. Sok tényező számít majd a végső győzelemnél, hiszen tizenhét napon belül hat meccset kell megnyerni, ez pedig bármelyik válogatottnak embert próbáló feladat.
– Suárezt és Cavanit már említette, a braziloknál ott van Hulk, Marcelo és Thiago Silva. Nem érzi úgy, hogy az Európa-bajnokság megnehezítette a helyzetét a túlkorosak kiválasztásakor?
– A huszonhárom év alattiakkal is, ugyanis közülük nyolcan szerepeltek az Eb-n, így Jack Butland kapus kivételével nem válogathattam be őket. Tehát hét futballistától el kellett tekintenem, és még nem is említettem a túlkorosakat. Ettől függetlenül a tizennyolc kerettag nagy lehetőség előtt áll, és szerintem mindegyikük versenyben lett volna a csapatba kerülését. Egyébként is, az edzőnek azokkal a játékosokkal kell foglalkoznia, akik ott vannak a keretben.
– A játékosokhoz hasonlóan még ön sem futballozott olimpián, mit gondol az ötkarikás játékokról?
– Játékosként és az U21-es korosztály edzőjeként is szerepeltem már világbajnokságon, valamint Eb-n is, de az olimpia egy kicsit más, mint a többi. Nem nagyon lehet ezt szavakba önteni, de különleges eseményről van szó, nagyobb, mint amelyekhez hozzászoktunk. Azt hiszem, a játékosok is hasonlóan éreznek. Az Európa-bajnokság véget ért, mindenki az olimpiára fókuszál. A visszaszámlálás nemsokára befejeződik, nekünk pedig csúcsformában kell kezdenünk, illetve el kell érnünk, hogy mindegyik csoportmeccsünkön telt ház legyen, ezáltal kapjunk egy kis pluszt a szurkolóinktól.
– Mit remél a tornától, a dobogós helyezés reális elvárás?
– Úgy készítem fel a válogatottat, hogy meg akarjuk nyerni a tornát. Ezért edzünk, ezért gyakoroljuk a büntetőket. Csalódott lennék, ha bármelyik másik szövetségi kapitány más mentalitással érkezne a tornára. A világbajnokságot 1966-ban hazai pályán nyertük meg, az 1996-os Európa-bajnokságon egy meccsre voltunk a döntőtől, szerintem itthon játszani nagy előny.