FTC: Nem mindig bírtam 13 rántott húst lenyomni… – Böde
– Csak a futball érdekelte, vagy másfelé is elkalandozott?
– Általánosban minden lehetséges sportba belekóstoltam, floorballoztam, kézilabdáztam, dzsúdóztam.– Csak a futball érdekelte, vagy másfelé is elkalandozott?
– Általánosban minden lehetséges sportba belekóstoltam, floorballoztam, kézilabdáztam, dzsúdóztam.
– Pedig aligha a rövid cselgáncsos múltam váltotta ki.
– De az őserő akkor is ott lakozott önben? Senki sem bírta padlóra küldeni?
– Á. Akkora voltam, mint a kutya ülve. Persze roppant szívós. A tornasorban viszont egész általánosban egy lány szorult csak mögém, aztán egyszer csak megnőttem.
– Böde Dániel és a kajáláshoz fűződő viszonya legendás.
– Pedig volt idő, amikor úgy kellett belém tömni. Piciként pufóknak csúfoltak, aztán elég egyszálbelű gyerek vált belőlem.
– Ezt azért nehéz elképzelni.
– Pedig így volt, nem mindig bírtam tizenhárom szelet rántott húst lenyomni a torkomon.
– Mennyit?
– Tizenhármat. Miért, az sok?
– Egy csöppet. De épp senki sem volt éhes a Böde famíliában? Vagy miért maradt önre több mint egy tucat?
– Brahiból. A Pakssal edzőtáboroztunk valamerre, és talán Kriston Attilával kötöttünk fogadást arra, hány darab rántott szeletet vagyok képes magamba tuszkolni. Annyira mondjuk nem kellett erőlködnöm.
– Van kedvenc étele?
– Én az a húst hússal típus vagyok. Persze profiként muszáj odafigyelni a táplálkozásra, de ha vasárnap a Madocsa meccse után csülök a menü, arra csak nem mondhatok nemet.
A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT PÉNTEKI SZÁMÁNAK SPORTKRÉM MELLÉKLETÉBEN OLVASHATJA EL.
