„Persze, hiszen viszonylag későn, tizenkét éves koromban kezdtem el szervezett keretek között focizni – válaszolta a francia középpályás az ujpestfc.hu-nak arra a kérdésre, hogy emlékszik-e még pályafutása kezdetére. – Addig judóztam, mert édesapám úgy gondolta, hogy ahhoz, hogy nagy és erős lehessek, erre van szükségem. Az edzések után azonban mindig focizni rohantam, otthon pedig a labdám nélkül elaludni sem voltam hajlandó, ezért végül neki is világossá vált, hogy nekem nem a tatamin, hanem a focipályákon van a helyem.”
A 29 éves játékos viszonylag fiatalon, 21 évesen külföldre, Belgiumba igazolt, majd megfordult Németországban és Görögországban is.
„Alapvetően támadó szellemű középpályásnak tartom magamat. Arra törekszem, hogy olyan passzokat, keresztlabdákat osztogassak, amelyekkel helyzetbe tudom hozni a csapattársaimat. Újpesten is azon leszek, hogy minél több jó labdával »tömjem« a többieket – beszélt az általa képviselt játékstílusról Christ, akinek nem minden arc volt ismeretlen az újpesti öltözőben. – Nikolas (Proesmans – a szerk.) csapattársam volt Sint-Truidenben. Amikor ideigazolt, követtem az eredményeit és persze beszéltem is vele az itteni tapasztalatairól. Emellett sok videót megnéztem a csapatról és a szurkolókról az interneten. Charleroi-ban fanatikus nézők előtt játszhattam, és nagyon örülök, hogy hasonló közegbe kerültem. Úgy érzem, hogy ilyen környezetre van szükségem ahhoz, hogy kihozzam magamból a maximumot.”