| A középpályás ára, az ötvenmillió forint jelentős bevételt jelent az Újpestnek, de az már kicsit bonyolultabb kérdés, hogy a lilák miért éppen az egyik legfőbb ellenlábasuknak adták el. „Jövő júniusban lejárt volna a szerződése, vagyis ingyen kellett volna elengednünk, így viszont a klub is pénzhez jutott – indokolta a döntést Sallói István sportigazgató. – Elsősorban külföldre szerettük volna eladni, de nem kockáztattuk meg, hogy várunk januárig, majd nem jelentkezik érte senki." |
– Mikor szembesült azzal, hogy eladja az Újpest?
– A múlt szerdán a tulajdonos évértékelő beszélgetést folytatott a játékosbizottsággal. A csapattanácsban Kabát Péter, Balajcza Szabolcs, Tóth Norbert, Rajczi Péter, Vaskó Tamás és Simek Péter mellett én is helyet kaptam. Az összejövetel után engem arról tájékoztattak, hogy bejelentkezett értem egy klub, amely hajlandó kivásárolni a szerződésemből – mondta utolsó újpesti edzését követően az egyik angyalföldi bevásárlóközpont kávézójában Sándor György, aki ötvenmillió forintért vált csapatot.
– Hogyan fogadta a hírt?
– Ebben az esetben félre kellett tenni az érzelmeket, ésszerű döntést hoztam. Elfogadtam, hogy a vezetőségnek muszáj megragadnia minden olyan lehetőséget, amely anyagi stabilitást garantálhat. Azt vettem figyelembe, hogy az értékesítésemmel segítek az Újpesten. Engedélyt kaptam a tárgyalásra, és rövidesen a Videoton fel is vette velem a kapcsolatot. Mezey György és Horváth Gábor keresett meg: két céltudatos úriember, akik tudják, mit akarnak. Számomra különösen fontos a vezetőedző személye, akivel korábban dolgoztam együtt, találkoztam már a profi mentalitásával, és a magyar labdarúgás hiteles szakemberei közé sorolom. A megbeszélésen olyan jövőképet, olyan célokat vázoltak fel, annyira szervezett, tudatosan irányított egyesület képét festették le, mint ami a nyugat-európai együtteseket jellemzi. A Fehérvár ambícióját híven jelzi, hogy kész pénzt áldozni rám, ráadásul bizonyítja: valóban számol velem.
A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN OLVASHATJÁK.
