Habár a fehérvári futballbotrány hullámai egyelőre nem ültek el, érdemes megnézni, hogy valójában hogyan is működik a bérezés a magyar labdarúgásban – a színfalak mögött. Ne legyenek hiú ábrándjaink: látszatcégek alakultak, hogy a futballklubot üzemeltető gazdasági társaságok megszabaduljanak a közterhektől.
A rendszerváltozást követően a futballklubok üzleti vállalkozásokká alakultak, mert az akkor Professzionális Nemzeti Bajnokságnak hívott NB I-ben szereplő egyesületeket kft.-knek kellett üzemeltetniük.Az egyre duzzadó közterhek miatt kialakult az a gyakorlat, hogy a futballistákból vállakozók lettek, számlát adtak, s a társadalombiztosítási járulékot, illetve személyi jövedelemadót nem az egyesület, hanem a játékos fizette.Csakhogy 2004-ben a sporttörvény kimondta: profi futballklubok nem állhatnak vállalkozói kapcsolatban játékosaikkal, ezért munkaszerződést kell kötniük, s fizetni a labdarúgóik munkabére után a közterheket – amely nem kevés.Ezért a munkaszerződésben csak a minimálbér szerepel, a játékos fizetésének többi részét egy cégtől kapja, például reklámtevékenységért. Magyarán: a futballklub így szabadul meg a közterhektől, s az adózás újból a futballista feladata lesz, aki jobbára úgyis vállalkozó maradt.A hétfőn megjelenő Nemzeti Sportban bővebben olvashat a szinte átláthatatlan finanszírozási helyzetről, és a gazdasági kiskapukról. Megtudhatja, hány magyar labdarúgó érintett, illetve mi lehet a gazdasági, illetve adóügyi szakemberek szerint valamennyi gondra a megoldás. Emellett az is kiderül, miért nem mindegy, ha valaki munkáltatóként, vagy számlára fizet.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik