Springer Miklós azt szeretné, ha nyugalom lenne az Üllői úton

„Hála Istennek, ezúttal nem történt olyasmi, amiért szégyellnünk kellene, hogy fradisták vagyunk."
Ezekkel a szavakkal búcsúzott Springer Miklós a szerdai közgyűlés résztvevőitől. Nyugodtnak és optimistának tűnt, igaz, addigra már kiderült, hogy Dámosy Zsolt személyében megvan a Ferencváros új elnöke. Mindenképpen új korszak kezdődik a súlyos válságot élő klub életében, s ha nem afféle üres szólam lesz az összefogás, akkor lehet kiút a gondokból. Többek között erről is beszélt Springer Miklós.

– Jókedvűnek tűnik.
– Számomra minden nap ajándék – mondta Springer Miklós. – Öt évvel ezelőtt súlyos betegséget diagnosztizáltak nálam. És tessék! Megharcoltam a betegséggel, igyekszem teljes életet élni. Ezenkívül örömmel tölt el, hogy szerdán új fejezet kezdődött szeretett klubomnál. Nem tagadom, optimista vagyok, hiszek benne, hogy rendeződnek a dolgok. Pedig féltem a szerdától. Azért is vállaltam szerepet a tanácskozáson, mert azt gondoltam, ott majd üvöltöznek egymással, összefogás helyett veszekedésbe torkollik a küldöttgyűlés. Tévedtem. A Fradi-család megmutatta, hogy a bajban képes összefogni.

– Ön is Dámosy Zsolt kinevezését támogatta?
– Őszinte leszek: én azt szerettem volna, ha mondjuk Csányi Sándor áll a Fradi élére. Az volt az álmom, hogy egy befolyásos, köztiszteletnek örvendő, sikeres ember vezeti majd a klubot. Bevallom, még tettem is lépéseket ennek érdekében. Bejelentkeztünk Csányi Sándorhoz, de nem jött visszajelzés. Jogos kritikaként fogtam fel mindezt, ilyen zűrzavaros helyzetben nem sokan szerettek volna kapcsolatba kerülni a Ferencvárossal. Tudom én, ha újra a BL-ben játszanánk, nem lenne gond pénzt, befektetőt találni. No, de visszatérve a kérdésére: Dámosy Zsoltot én nem ismerem, most találkoztam vele először, szimpatikus ember és jók az elképzelései. Támogatom szinte mindenben.

A teljes cikket a Nemzeti Sport vasárnapi számában olvashatják el.