Laczkó Zsolt (balra) már a Kaposvár ellen is fogadhatta Rósa Dénes gratulációját
Laczkó Zsolt (balra) már a Kaposvár ellen is fogadhatta Rósa Dénes gratulációját
Ferencváros -
Győri ETO FC 2-0 (0-0)
Üllői út (Erős, Kelemen)
Ferencváros:22
Szűcs16 Szálkai
78
Balog Z.32
Botis18
Laczkó3
Takács Á.14
Szalai6
Lipcsei27
Csepregi88
Tőzsér20
Rósa D.Vezetőedző:László CsabaGyőr:22
Sztevanovics8
Regedei32
Stark17
Mátyus18
Peric27
Lendvai10
Vincze O.12
Jäkl15
Tóth P.9
Kenesei K.30
PriskinSzakmai igazgató:Reszeli Soós IstvánGólszerző: Nógrádi (68.), Laczkó (90+1.)
Csere: Szalai h. 8
Nógrádi (6.), Csepregi h. 11
Erős G. (44.), Peric h. 25
Szabó Zs. (54.), Takács h. 5
Tímár (57.), Priskin h. 11
Varga Z. (78.), Mátyus h. 21
Makra (86.)
Sárga lap: Vincze O. (34.), Szálkai (40.), Lendvai (45.), Priskin (56.), Tímár (69.), Stark (80.), Erős (90.)
A kezdőrúgásra a szakadó eső is megérkezett az Üllői útra, így duplán hősiesnek tekinthető az az 1500 néző, aki kitartóan végigállta-ülte a találkozót. A mérkőzés aztán kárpótolhatta a drukkereket (főleg a hazaiakat), hiszen viszonylag jó iramban kezdtek a csapatok.
Az első lövésre három percet kellett várni, ekkor Lipcsei Péter suhintotta mellé a labdát. Szinte azonnal válaszoltak is a vendégek Kenesei Krisztián révén, és ezután is felváltva forogtak a veszélyben a kapuk. Mindemellett mind a két oldalon csak egy-egy valódi helyzet alakult ki, ám Darko Peric és Rósa Dénes is kihagyta a maga lehetőségét.
Ezen kívül távoli bombákkal próbáltak veszélyeztetni a hazaiak - részben mert nem tudták átjátszani az első játékrészben jól záró vendégvédelmet -, főként Takács Ákosnak és Tőzsér Dánielnek jött meg a lövőkedve pár perc után. A győriek viszont igyekeztek végigjátszani az akciókat, ám nem jártak sok sikerrel, a Ferencváros ugyanis szorgalmas, agresszív védőmunkával általában elfojtotta a győri kezdeményezéseket.
Közben kétszer is kényszerűségből kellett változtatnia László Csabának: Szalai Tamás és Csepregi Richárd is megsérült és nem tudta folytatni a játékot, de az előbbi helyére beállt Nógrádi Árpád igen aktívan futballozott, és az utóbbit váltó Erős is megtalálta helyét a középpályán. A játékrész végére aztán kicsit visszavettek a tempóból a csapatok.
A szünet alatt azonban láthatóan kipihenték magukat a fiúk, és újból nagy erőket mozgósítva vetették magukat a küzdelembe. Továbbra is fegyelmezetten, biztosan zártak a védelmek, csak a győrieknél csúszott be egy megingás, ám Sztevanovics hatalmas bravúrral hárítani tudta Nógrádi fejesét Mátyus hibája után.
Közben harmadízben is sérülés miatt kellett cserélnie a Ferencvárosnak, miután Takács Ákos is térdét fájlalva maradt lenn a földön. Kisvártatva ráadásul Priskin Tamás és Laczkó Zsolt is összecsúszott, de a fiatal ferencvárosinak már pályán kellett maradnia, így ötpercenként járt ki a partvonalhoz jegeltetni fájós derekát.
Takács kiválásával viszont Lipcsei Péterre hárult az a feladat, hogy a saját térfeléről vezesse fel a megszerzett labdákat. És míg a kopasz középpályás előretörései csak többé-kevésbé veszélyes lövésekkel zárultak, Lipcsei második megindulása után Nógrádinak csak a kapuba kellett helyeznie a korábbi csapatkapitánytól kapott remek kiugratást - vezetett a Ferencváros.
Vezetett persze a Ferencváros már a Pápa vagy az MTK ellen is, három illetve két góllal is, akkor mégis be kellett érniük egy ponttal a zöld-fehéreknek. Ezúttal azonban mindent elkövettek ennek elkerülése érdekében, és a saját térfelükre behúzódva próbálták megakadályozni a megsérült Priskin Tamás helyére beálló Varga Zoltánt, valamint Kenesei Krisztiánt abban, hogy üresbe futva helyzetbe kerüljenek.
A Győr nem is tudott mit kezdeni a betömörülő, bár egyre fáradó hazai védelemmel, a megszerzett labdákat pedig igyekezett megbecsülni és megtartani a Ferencváros, amely gyors kontrákat vezetve még kapura is veszélyes volt. Sőt. A remekül játszó Lipcsei az utolsó percben egy szóló végén még mellé lőtt, következő harcos labdaszerzése után azonban Laczkó a kapuig gyalogolhatott és bebiztosította a győzelmet - ezt a kifejezést is régen használták Fradi-focistával összefüggésben...
A Ferencváros mai sikerével 134 nap után aratott újabb győzelmet, míg a győriek idén először nem találtak a kapuba bajnoki meccsen. A vendégek ma sem nyújtották azt a játékot, amit egy előzetesen, legalábbis a játékosállomány alapján bajnokesélyesnek tartott gárdától várna az ember. Több exválogatott labdarúgó is mélyen tudása alatt játszott, Kenesei pedig hiába lőtt minden lehetséges helyzetből, egymagában kevésnek bizonyult ahhoz, hogy áttörje az idén még nem látott módon biztosan záró ferencvárosi védelmet.
A Ferencváros viszont, úgy tűnik, sérülések ide vagy oda, kezd összeállni. A csapat küzdőszelleme mindenképpen dicséretet érdemel, a játékosok az utolsó percig hajtottak, koncentráltsággal és lelkesedéssel ellensúlyozva a győriekénél szerényebb egyéni képességeket. A múlt heti, MTK elleni pontszerzés után első győzelmét is megszerezte a formálódó zöld-fehér gárda, amelyben Lászól Csaba lassan kezdi megtalálni a fiatal és idős játékosok megfelelő keverékét. Ezzel együtt túlzás lenne világverő alakulatnak beállítani a mostani Ferencvárost, a csapat azonban elszánt játékával, küzdeni akarásával visszaédesgetheti az erre fogékony ferencvárosi drukkereket a lelátóra.