Tatabányai fricska az ETO totyogó ászainak

Az újonc hazaiak lelkesen kezdték a mérkőzést, és több helyzetük is volt, sőt Nagy Tamás a felső lécet találta telibe, de egy potyagóllal mégis a vendégek szereztek vezetést:
"27. perc: Vati adta röviden haza a labdát, amelyre Priskin és Turi kapus egyszerre indult el. Egyszerre is értek oda, de Turi megijedt Priskintől, s emiatt elcsúszott a labda mellett. Így Priskin előtt maradt a labda és az üres kapu, s a győri támadó 17 méterről nem is hibázta el a lehetőséget. 0-1"

Ezt követően a győriek át is vették a játék irányítását, és Priskin meg tudta duplázni a vendég vezetést:
37. perc: Lendvai indította a bal oldalon megugró Tóth Pétert, aki középre adott. A hosszú oldalon Priskin érkezett Filó szorításában, de nyolc méterről így is a kapu bal alsó sarkába fejelt. 0-2

A hazaiak azonban nem kerültek padlóra, továbbra is megalkuvást nem tűrően rohamoztak, s ennek a félidő hajrájában végül meg is lett az eredménye, mivel Tóth Zoltán fejesével szépíteni tudtak:
43. perc: Szépítettek a hazaiak. Jobboldali szögletet követően Tóth Zoltán fejelt hét méterről középről a kapu bal oldalába. 1-2

A második félidő elején aztán továbbra is nyílt sisakkal támadtak a hazaiak, s a másodosztályban gólkirályi címet szerző Márkus révén negyedóra elteltével egyenlíteni is tudtak:
61. perc: Jobboldali tatabányai szögletet követően Tóth Zoltán fejelt a kapura, amit Sztevanovics csak a felső lécre tudot ütni, onnan Márkus elé került a labda, aki 4 méterről a kapu közepébe bombázott. 2-2

De az újonc gárda nem elégedett meg az egyik ponttal a jóval nevesebb győriekkel szemben sem, továbbra is támadásban maradtak és bár Arany játékvezető egy szabályos góltól is megfosztotta őket (Deme gólját ítélte tévesen lesnek), Márkus újra villant:
77. perc: Da Silva cselezte le magát az alapvonalig, majd onnan középre adott, ahol Márkus 7 méterről fordulásból a kapu közepébe lőtt. 3-2"

Két gólos hátrányból fordítottak tehát a hazaiak. A Győr ezt követően kétségbeesett támadásba kezdett, de mindezt különösebb veszély nélkül tette, s már úgy tűnt, hogy a hazaiak nyernek, amikor a hosszabbítás utolsó pillanataiban Priskin mégis megmentette nekik az egyik pontot:
93. perc: Vincze Ottó jobboldali szöglete után a lecsorgó labdát Priskin kotorta négy méterről a kapu bal oldalába. 3-3

Mindent egybevetve a hazaiak közelebb álltak a győzelemhez, s rászolgáltak volna a három pontra, s a győriek csak a szerencsének (na meg némileg Arany játékvezetőnek) köszönhették, hogy végül mégis pontot szereztek Tatabányán. ----
A két összeállításra rápillantva kínálta magát a megjegyzés a meccs előtt a Tatabánya edzőjének: ugyebár a mostani, jónevű játékosokból álló Győr ellen a döntetlen is sikernek számít az újonc számára. Ilyen kijelentést azonban rutinos edző nem fogad el a kezdés előtt, Sisa Tibor is úgy reagált, hogy majd a meccs után megmondja, mi számít jó eredménynek a győriek ellen.

Nagyon gyámoltalanul kezdett az újonc

És milyen a futball: a lefújás után egy ponttal gazdagabban nem csupán Sisa Tibor, hanem a tatabányai oldalon mindenki inkább bosszankodott, szomorkodott vagy elégedetlenkedett az elszalasztott lehetőség miatt, mintsem ünnepelte volna a pontszerzést.
Szóval igazán fordulatos meccs volt!

A papírforma alapján egyér-telműen esélyes Győr mezőnyfölényben kezdte ugyan az összecsapást, de az egész meccsen igaz volt Reszeli Soós István csapatára, hogy tompán, lassan és körülményesen futballozott. No eleinte a Tatabánya sem mutatott sokat, ezért is volt gyengébb az első félidő. A hazaiak szakvezetője szerint a győriek elfáradtak a második játékrészre, míg a Tatabánya fizikailag jobban bírta az iramot, ezért tudott felülkerekedni ellenfelén a szünet után. A kívülálló számára azonban sokkal inkább úgy tűnt, hogy a győriek nemigen tudtak, a hazaiak pedig nemigen akartak nekiesni az ellenfélnek mindjárt az elején.

Úgy is mondhatnánk, a Tatabánya adott egy félidőt a vendégeknek, hiszen kívülről úgy tűnt, bátrabb támadójátékkal akár már az első félidőben a hazai oldalon lehetett volna a vezetés. Ezzel szemben Vincze Ottóék húztak el viszonylag könnyedén 2-0-ra, még úgy is, hogy szinte helyzet nélkül rúgták a két gólt. Nagy Tamás két villanása a másik oldalon több veszélyt rejtett magában, mint a győriek meddő mezőnyfölénye, de nem is a Rába-parti csatárok bravúros játéka, hanem egy kapitális hazai hiba kellett Priskin Tamás és az ETO első góljához, amelyet viszonylag hamar követett a második, ám tulajdonképpen ez volt az egyetlen értékelhető, tudatos, végigvitt akciója az ETO-nak az egész mérkőzésen. Hiába volt azonban 0-2 az állás, egyszerűen érezhető volt, hogy több van ezen a napon a Tatabányában annál, hogy simán kikapjon, a Győr pedig nem szolgált rá a könnyed győzelemre. A fordulópont nem is a szünet után, hanem még közvetlenül a szünet előtt érkezett el a hazaiak szépítésével, s a gólban jócskán benne volt az azt állva szemlélő Mátyus János.

Öncélú cselezés, rossz ütemű szerelés

S itt álljunk meg egy pillanatra… A kulcskérdés ugyanis nyilvánvalóan az volt: miként lehet motiválni a jóval nagyobb nevekből és jóval jobb játékosokból álló hazai szinten sztárcsapatnak minősíthető ETO-t? Kis túlzással elmondható ugyanis, hogy ha Vincze Ottónak, Kenesei Krisztiánnak, Mátyus Jánosnak, Stark Péternek és Bajzát Péternek jól megy a játék, akkor a hazai mezőnyben bárkit gólokkal képes legyőzni az ETO, ha azonban a menők gyengén futballoznak, akkor képes az egész csapat csapnivaló produkciót nyújtani.

Ez történt vasárnap Tatabányán is, ahol is Vincze Ottónak néhány szép, de értelmetlen cselsorozatnál és egy-két veszélytelen lövésnél többre nem futotta; Kenesei Krisztián bár sok labdát begyűjtött, de lassan, körülményesen játszott, Bajzát Péter szinte játékban sem volt, Mátyus János pedig legrosszabb napjai egyikét fogta ki - a második szörnyen rossz ütemű hazaadása után Reszeli Soós István is megelégelte az indiszponált játékát: egyszerűen lecserélte őt.

Eközben a tatabányaiak igazán dicsérhető lelkesedéssel, szervezettséggel és valóban sok futással kerekedtek a vendégek fölé, a középpályán Deme Imre, Tóth Zoltán és Hajdú Norbert a második félidőben lefutballozta Lendvai Miklóst és nagynevű társait, volt olyan periódusa a meccsnek, amikor nem az volt a kérdés, hogy Sisa Tibor játékosai megfordítják-e a meccset, hanem úgy tűnt, akár gólokkal is nyerhet a hazai együttes.

A brazil légiós új színt vitt a játékba

A brazil Jerson Da Silva beállítása jó ötlet volt, a csatár megtette, amiért pályára küldték: kritikus pillanatban brazilos technikával és hidegvérrel készített elő egy hazai gólt. A győrieknél Priskin Tamás a gólérzékenységről tett tanúbizonyságot, de vérbeli csatárjátékot Márkus Tibortól láthattunk a túloldalon (ő is lőtt három gólt, igaz, az egyiket lesről).

Hogy végül mégis döntetlen lett a végeredmény, az főként azért igazságos, mert az első félidőben alig-alig támadott a hazai csapat, de a Tatabányára szép napok várnak még, ha a játékosai elhiszik: több bátorság kell a futballhoz. ---- A Tatabánya vezetőedzője, Sisa Tibor bosszús a hosszabbításban kapott gól miatt Sisa Tibor, a Tatabánya szakvezetője egy már-már megnyert meccs után végül mégis döntetlent volt kénytelen értékelni:

- Nem érzi úgy, hogy egy félidő előnyt adtak a Győrnek?
- Az első félidőben a kitűnő játékosállományú győri csapat ellen igen nehéz volt futballozni - kezdte az értékelést a tatabányai vezetőedző. - Nagyon sokat kellett futnunk ahhoz, hogy megbontsuk a védelmüket, ráadásul az enyhén szólva is elkerülhető első gól is visszavetett bennünket. Fizikailag azonban jobban bírtuk, ezért a második félidőben már végig támadni tudtunk.

- Bravúr a pontszerzés, mégsem felhőtlenül boldog.
- Nem hiszem, hogy különösebben szégyenkeznünk kellene a döntetlen miatt, s azt hiszem, a nézők is jól szórakoztak. Két másodperccel a befejezés előtt egyenlítő gólt kapni azonban mindenféleképpen bántó, de a futball varázsának a része az is, hogy ilyesmi előfordulhat.

- A szurkolók közül sokan a bírót hibáztatták a pontvesztésért, hiszen érvénytelenítette egy góljukat, és három percet hosszabbított a meccs végén.
- A játékvezetőn nem múlt semmi, kitűnően vezette a mérkőzést, sose legyen rosszabb bírónk.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A Győr szakmai igazgatója, Reszeli Soós István szerint még sokat kell dolgozni… Győri szemszögből a tatabányai döntetlen egyértelműen kudarc. A lényegesen nagyobb nevekből álló ETO-t gardírozó Reszeli Soós István ennek megfelelően rosszkedvűen nyilatkozott a mérkőzés után.
- Kétféle Győrt láthatott ma a közönség - kezdte kérdés nélkül az értékelését a szakvezető. - Az első félideit, amelyik kétgólos vezetésre tett szert, s aztán azt, amelyik kis híján vesztesen hagyta el a pályát.

- Ha megengedi, már az első félidei ETO sem szolgált rá a győzelemre.
- Akkor azért a mi akaratunk érvényesült, több akciónkban benne volt a veszély, és uraltuk a játékot. A második félidőben látványosan engedtük, hogy magára találjon, belelkesedjen a Tatabánya, ez nagyon nagy hiba volt.

- Mátyus Jánosnak semmi sem sikerült, le is cserélte. A védője miért játszott ilyen gyengén?
- Nem csak ő, hanem több játékosunk is váratlanul rosszul játszott. Kívülről úgy tűnik, mintha néhányan nem akarnák eléggé a sikert, megelégedett csapat benyomását keltjük. Az sem mindegy, hogy mennyi teret engedünk a jobb játékosok improvizatív készségének, és bizony ezt a kényes arányt nem könnyű helyesen eltalálni. A lényeg az, hogy sok munka vár még ránk. ---- Szabó György a jó iramú mérkőzést több korábbi kiváló tatabányai labdarúgó társaságában kísérte figyelemmel. Az NB III-as mérkőzésére igyekvő újdonsült játékvezető, a korábbi kiváló Bányász-csatár, Plotár Gyula a második félidőt már nem izgulhatta végig, de Szabó György - Csapó Károly mellett ülve - végig érdekes pillanatokat élhetett át a tatabányai stadionban. Szinte megfagyott a levegő, amikor az utolsó másodpercben Priskin Tamás egyenlített, hiszen Tatabányán valamennyi szurkoló biztos volt a hazaiak győzelmében.

"Egész egyszerűen elképedtünk, amikor az utolsó pillanatban a Győr egyenlített - mondta az élvonal korábbi rekordere, az 510 mérkőzésen pályára lépő Szabó György, akinek meccs-csúcsát a tavasszal döntötte meg az MTK-s Illés Béla. - Sajnos saját magunkat vertük meg, hiszen az a csapat, amelyik nulla kettőről fordítani tud, az minden erejével köteles megőrizni az előnyét, főképp ilyen helyzetben, amikor az ellenfele produkciója meglehetősen mérsékelt. Az utolsó pillanatban úgy éreztük magunkat a lelátón, mint akiket leforráztak. A Tatabánya még rutintalan játékosainak meg kell tanulniuk, hogy ilyen helyzetben inkább a játék széttördelése a fontos. Bevallom, nagyon csalódott vagyok, hogy nem nyert a Tatabánya."

Szalai László, a szövetségi kapitány, Lothar Matthäus segítője szintúgy a lelátóról figyelte a válogatott kerettagok produkcióját, és a következőképpen értékelt a meccs után.
"Priskin Tamás három gólja örömteli, de a Győr egész csapatától többet vártam - mondta a szakember. - Kis csalódást jelentett Kenesei Krisztián és Vincze Ottó játéka, Stark Péter teljesítményén még látszik a kihagyás, de remélem, minél hamarabb utoléri magát. Összességében jó kis meccs volt, hiszen a játékosok megalkuvás nélkül küzdöttek, és amúgy sem panaszkodhatnánk, hiszen hat gólt is láthattunk."

Szalma József, a sokáig Tatabányán is szereplő korábbi válogatott futballista nem elfogult szurkolóként, hanem több érdekelt játékos ügynökeként nézte a meccset a helyszínen.

"Egyik és másik csapatban is vannak futballisták, akik hozzám tartoznak, főként rájuk voltam kíváncsi, no és azt vártam, hogy jó meccset lássak, és ez bejött - mondta Szalma József. - Sokáig úgy tűnt, hogy könnyen nyer az ETO, aztán pedig úgy, hogy a Tatabánya győz, így aztán igazságos a döntetlen. Örülök, hogy néhány kivételes teljesítményt is láthattam, főként Márkus Tibor, Deme Imre és Priskin Tamás produkciója tetszett." ----
Kevés olyan szituáció létezik, amikor egy csatár mesterhármast ér el, mégis magyarázkodni kényszerül a teljesítménye miatt mérkőzés után. Tatabányán csaknem erről volt szó, hiszen az egyszeres válogatott Priskin Tamás három gólt szerzett, de sem ő, sem csapata nem játszott a várakozásnak megfelelően, és csalódást jelentő pontvesztéssel kellett távozniuk.

- Megsértődik, ha azt mondom, hogy három gólja ellenére nem futballozott kimondottan jól, s a csapat támadójátéka sem volt dicsérhető?
- Nem sértődöm meg, hiszen valóban győzni jöttünk Tatabányára, s ehhez képest csalódás a döntetlen, a második félidőben ráadásul tényleg gyengén játszottunk - mondta a győri csatár. - Hogy miért nem ment úgy a játék, ahogyan szerettük volna, az számomra is rejtély.

- Melyik gólja a legkedvesebb a három közül?
- Egyértelműen a második, talán azért is, mert ezt fejjel értem el, ami nem jellemző rám. Ez volt a harmadik fejes gólom az élvonalban, ráadásul tetszetős akció végén született.

- Miként emlékszik a másik két találatra?
- Az első gólnál a középhátvéd rossz ütemben hazaadott labdájára a kapusnál némileg hátrányosabb helyzetben startoltam, Turi Géza azonban valahogyan elcsúszott a labda mellett, így aztán nem volt más dolgom, mint az üres kapuba passzolni. A harmadik góllal legalább pontot mentettünk, ez a szöglet volt az utolsó esélyünk arra, hogy gólt szerezzünk. Itt sem volt nehéz dolgom, egy lefejelt labdát kellett közelről bepasszolnom. ---- A játékvezető értékelése

Arany Tamás (6): Sokáig nagyon jól vezette a mérkőzést, de a hajrában a többször szabálytalankodó Zsókot elfelejtette sárga lappal büntetni, a tatabányaiak pedig a 63. percben egy les miatt meg nem adott gólt követelhettek rajta - és ez súlyos hiba volt.

Bizonyítvány

A tatabányaiak kapusának, Turi Gézának nagy bravúrra nem volt szüksége, kötelező feladatait azonban jól látta el, egy esetet kivéve, amikor Vati Zoltánnal együttműködve óriásit hibázott. Ez viszont megbocsáthatatlan baki volt, hiszen a csapat győzelme talán éppen egy biztos védésen múlott… Rajnay Attila volt a hazai védelem legjobbja, a középpályán Deme Imre játszott kiemelkedően, de sokszor felnőtt hozzá Hajdú Norbert és Tóth Zoltán is. Márkus Tibor újabb két gólja magáért beszél, de amíg pályán volt, Nagy Tamás is állandó veszélyt jelentett, míg Jerson Da Silva beállítása gólt ért.

Győri oldalon Szasa Sztevanovics a gólokról nem tehetett, nem úgy, mint a védelem, amelynek minden tagja többször megingott, talán egyedül Stark Péter nyújtott kiegyensúlyozott teljesítményt, míg Mátyus János ezúttal kilógott a csapatból. A középpályán Lendvai Miklós dolgozott a legtöbbet, voltak szép megoldásai, s ahogy szokott, küzdött is ha kellett. Tóth Péter a gólpasszáért dicsérhető, de komoly támadójátékra sem a többi középpályás, sem a csatárok nem voltak képesek, idesorolható az igen visszafogott Bajzát Péter, Vincze Ottó és Kenesei Krisztián, akikhez egy sárga lappal és több reklamálással csatlakozott a csereként beálló Varga Zoltán. Priskin Tamás teljesítményéről mindent elmond: ezúttal három góllal emelkedett a mezőny fölé.NS-vélemény: megállt az idő

Egyfajta időutazást jelent manapság meccsre látogatni a "Bányász" stadionjába. Hosszú évek után végre van eredményjelző az egyik kapu mögött, de véletlenül sem ultramodern mátrixtáblára tessenek gondolni: egy, amolyan vidéki tornatermekből ismert táblát szereltek föl a tatabányai stadionban, amelyen a vendégcsapat nevének megjelenítése nem megoldható, s góljai száma az állandó "vendég" felirat alatt szerepel.

A XXI. században nem mindennapi élményt jelent egy élvonalbeli meccsen viszontlátni a kis fatáblácskákat az immár mindenütt használt elektronikus helyett (ez anno a legendás tatabányai masszőr, Sándor "Tubi" kollekciójának fontos része volt, manapság a negyedik játékvezető emelgeti a magasba).

S akkor még nem szóltunk a hordágyról, amely egy néhány évtizede leselejtezett mentőautó fontos kelléke lehetett, mi több, itt van még a tartalék bíró asztalkája, amelyhez hasonló tarka, tűzálló lappal készült bútordarab valószínűleg még sok környékbeli panellakás szűk konyhájában fellelhető…

Tatabányán megállt az idő.