Csak háromszáz néző maradt

A sanyarú anyagi körülmények megpecsételték a csapat sorsát, a hosszú hónapokig fizetés és tréning nélkül futballozó játékosok közül egyre többen elégelték meg az ígérgetéseket és néztek inkább más klubok felé.

A megfogyatkozott csapat élén váltogatták egymást a trénerek, Dajka Lászlót követően az örök beugró Jakab Péter, majd Pajkos János próbálta felrázni a csapatot. A korábban Debrecenben is dolgozó szakember azonban öt mérkőzés után bedobta a törülközőt, mondván: a játékosok nem kapták meg pénzüket, ő így pedig nem hajlandó dolgozni. Jakab Péter visszaült a kispadra - ám az Előre ekkorra már atomjaira hullott.

A csapat haldoklása így olyan lett, amilyen: méltatlan a nagymúltú klubhoz.

Békéscsabán nehezen viselik, hogy a Magyar Labdarúgóliga fegyelmi bizottsága sorra vonja le tőlük a pontokat, ám még ezt is elfogadnák, ha tudnák, hogy miért, és miért csak őket büntetik. Az Előrénél már régen beletörődtek, hogy a csapat a következő szezonban már nem az élvonalban szerepel, ám "meghalni" is legalább emelt fővel szerettek volna.

De… Még így sem jó érzés most Békéscsabán futballmérkőzésre járni, itt ugyanis nem látni mást, mint csupa megtört, kiábrándult embert. A játékosok, az edzők, a gyúrók, az orvosok mind-mind lehajtott fejjel teszik a dolgukat, pedig nekik aztán tényleg nincs miért szégyenkezniük. A csapat mellett 1964 óta dolgozó masszőr, Palkó András - ahogyan futballberkekben becézik: "Tusi" - is kedvetlenül teszi dolgát, miközben az jár a fejében, hogy 41 évvel ezelőtt, amikor a csapathoz került, még az NB III-ban szerepeltek a lilák, és most ennyi év után úgy néz ki, jövőre ismét az NB III-ban köthet ki a csapat.

Már ha lesz egyáltalán csapat.
A szurkolók többsége ugyanis úgy véli, legközelebb talán majd csak öt-tíz év múlva játszhatnak ismét első osztályú mérkőzést a Kórház utcában. A lila-fehér szimpatizánsok tehát már temetik az Előrét. A játékosok utolsó erejüket összeszedve azonban szerettek volna szépen búcsúzni tőlük - a félidőben vezettek a Kaposvár ellen…

A második félidőben a hangosbemondó közölte, hogy a női kézilabdások 30-19-re legyőzték a Hajdúnánást, ezzel pedig biztossá vált, hogy amíg a futballcsapat búcsúzik, addig a kézilabdacsapat feljut az élvonalba. Az Előre játékosait ez azonban nem nagyon vigasztalta, Prukner Lászlót az azonban már annál jobban, hogy a hangosbemondó azt sem mulasztotta el közölni, hogy az MTK 3-0-ra vezet Nyíregyházán.

A Rákóczi játékosai ettől talán kicsit megnyugodhattak, a második félidő első részében sorra rúgták a szögleteket, az ekkor már teljesen érdektelenné vált mérkőzésen csupán az edzők pörögtek teljes fordulatszámon. A végén Prukner László örülhetett, hiszen a Kaposvár Jovánczai Róbert révén fordított, a csabai szurkolók pedig a vereség ellenére is tapssal jutalmazták a még kitartó futballistákat. A Rákóczi győzelmével már biztos bentmaradó, így a játékosok joggal ölelkeztek a mérkőzés végén.

---- P ---- &