Eladom az autót, és elleszek nyárig

Délelőtt a szülőknél

"Tessék anyu, öt rongyot tudok ma adni. Köszi ezt is. A többit majd talán holnap. Bár Canadic úgysem adja meg a pénzünket, csak ígérget. Azt mondta, ma délután az edzésen mindent és mindenkit kifizet. Bár a múltkor is azt mondta, aztán mi lett belőle?! Kiszúrta a szemünket egy tízessel. Igaz, az is több volt a semminél… Hónapok óta először fizetett. Ne, ne, ne hülyéskedj, dehogy… Jó, elmondom, beraktam a láncom a zaciba, onnan van. Mit tehettem volna?! A számlák csak jönnek, ha nem akartam, hogy megint kikapcsolják a villanyt… Hogyhogy mivel megyek? Kocsival! Még van benne egy kevés benzin. Jaj, anyu, mit számít, hogy nincs rajta kötelező! Nem, ne add vissza, eddig is így jártam vele. Már a rendőrök is tudják, hogy nincs rajta. Nem is megyek ki vele a városból. Ott lecsavarnák a fejem, és leveszik a rendszámot. Az most marhára jól jönne… November óta nem kaptunk pénzt. Nekem másfél millióval lóg. Elegem van az egészből. Ha a héten nem fizet ki, eladom a kocsit. Abból majd mindenkinek kifizetem a tartozásomat, kihúzom a nyárig, aztán elmegyek Ausztriába, alacsonyabb osztályba játszani. Ott még a harmadik-negyedik ligában is rendesen fizetnek. Ennek az egyesületnek már nincs jövője. Na, jó légy, anyu, én megyek. Ha mégis kifizet bennünket, megcsörgetlek."

Délután az edzésen

Na, persze, megint nincs pénz. Hogy tudtok még egyáltalán edzeni, srácok?! Mindegy, a ti dolgotok, én inkább csak nézlek titeket és várok Canadicra. Hátha… Mire befejezitek, tán befordul a pénzszállító kamion! Meddig vártok még? Most már tényleg be kellene adni a feljelentést a ligához. Igen, az a kétszázötvenezer forint nagy szemétség. Érted, az ember nem kap fizetést, és akkor még ennyit fizessen, hogy esetleg - érted, esetleg - neki fizessenek. Trágya ez az egész. Te, ezek meg kicsodák… ----