Van, akinek csábító a Fradi

Torma Gábornak egyébként vitathatatlanul az 1996-97-es szezon volt pályafutása eddigi csúcsa. A játékos abban az idényben a bruges-i csapatban 33 bajnoki mérkőzésen 18 gólig jutott, s ezzel a belga góllövőlista második helyén végzett. Apró szépséghiba, hogy csapata így is kiesett az élvonalból. A tehetséges futballista azóta játszott a holland Roda JC-ben, a Groningenben, az ADO Den Haagban, legutóbb pedig a ciprusi AEL Limassolnál próbált maradandót nyújtani, ám ezeknél az együtteseknél meg sem tudta közelíteni a Cercle Bruges-nél nyújtott procukcióját (tegyük hozzá, hogy akadt olyan szezon, amikor több időt töltött az orvosi rendelőben, mint a futballpályán).

Ugyan a légiósként eltöltött hosszú évek alatt Torma Gábort több hazai egyesület is megpróbálta hazacsábítani, neki esze ágában sem volt visszatérni Magyarországra.
Egészen mostanáig.
A legutóbb Cipruson futballozó játékos ugyanis elhatározta: hazajön Magyarországra, és végre a magyar élvonalban is megmutatja, mire képes.
- Miért éppen most látta elérkezettnek az időt arra, hogy visszatérjen Magyarországra?
- A külföldön eltöltött tizenhárom év alatt korábban egyszer sem vetődött fel bennem, hogy jó lenne újra itthon letelepedni, ám az elmúlt két évben egyre többször tört rám a honvágy, és egyre többször éreztem úgy: elég volt a légióskodásból - mondta Torma Gábor.
- Itthon mindig azt hallottuk önnel kapcsolatban: Torma Gábor az a labdarúgó, aki előbb-utóbb biztos, hogy valamelyik európai sztárcsapatnál köt ki. Nincs hiányérzete pályafutásával kapcsolatban?
- Már hogyne lenne. Megvannak még azok az 1997-es újságcikkek, amelyek a jövőmmel foglalkoztak, és azt találgatják a szerzők, hogy vajon a Feyenoord, a Bordeaux, a Metz, a Newcastle vagy az Arsenal ajánlatát fogadom-e el, miután a Bruges kiesett. Azóta is gyakran eszembe jut, hogyha akkor egy-két dolog máshogy van, akkor talán minden másképp alakul.

- Mi az az egy-két dolog?
- Az akkori menedzseremen múlott minden. Nagyrészt ugyanis ő tehetett arról, hogy nem jött össze egy igazán jó szerződés. No, de most már mindegy, utólag kár ilyesmin sopánkodni.
- Néhány magyar klub is bejelentkezett önért, többek között az FTC.
- Mostani menedzserem már megkezdte a tárgyalásokat… Bevallom, az itthoni érdeklődők közül valóban a Ferencváros ajánlata szimpatikus, hiszen mindig is kíváncsi voltam, milyen lehet a legnépszerűbb magyar klubban játszani. Lendvai Miklós korábban már futballozott az Üllői úton, így kikértem az ő véleményét is. Nos, ő csupa jót és szépet mondott, így könnyen elképzelhető, hogy a tavasszal már mind a ketten zöld-fehér szerelésben lépünk pályára.
- Azt is hallotta, hogy a Fradinál mostanság nincs minden a legnagyobb rendben? Ez sem riasztja el?
- Nem. Ha egy korrekt szerződést raknak elém, akkor semmi sem tarthat vissza attól, hogy a felkészülést már a Ferencváros játékosaként kezdjem.