Gyorsan döntött a Loki

Tekintettel arra, hogy vasárnap délelőtt valami hasonlónak lehettünk szemtanúi Debrecenben, részben készen is állnánk a válasszal azt illetően, hogy miért is bukta el az őszi záró fordulóhoz bronzérmes pozícióban érkező ZTE a második helyezett DVSC-MegaForce otthonában vívott összecsapást.
De vegyük sorban!
Először is: felettébb problémás - bár nem lehetetlen - oly társaságon vállalkozókedvet vagy bármi mást számon kérni, amelynek jövője egyelőre cseppet sem bizonytalanabb, mint a 2010-es világbajnok kiléte. Az egyik verzió szerint a tavasszal is jó pár arcot ott láthatunk majd Zalában a ZTE mai játékosai közül, míg a kiábrándultabbak amondók, az ificsapat fut majd ki a gyepre a téli pihenőt követően, tekintettel a futballcég csőd közeli helyzetére, s adósságaira.
Másodszor: Gellei Imre amiatt sopánkodott - legalábbis a lefújást követően -, hogy hat standard játékosát volt kénytelen nélkülözni a találkozón. Pillanatnyilag (mármint a meccs szempontjából) ez volt talán a nagyobb zavar a zalai oldalon, mivel a cserepadra itt csakis ifistát vehetett maga mellé az edző, ami a variációs lehetőségeket tekintve igencsak szűk mozgásteret szabott.
Harmadszor: a DVSC-MegaForce.
Összességében ez utóbbi "indok" önmagában is előrevetíthette a vendégek vereségét - az első félidő alapján. Mert hiába állított kullancsot minden veszélyesebbnek tartott debrecenire Gellei Imre, Ivan Janjic nehezen bírt Sándor Tamással, Ladislav Kozmer alig valamivel jobban Kerekes Zsomborral, míg Csóka Zsolt sehogysem az Oláh Gábor utcában rendre szárnyakat kapó, vendégségben ugyanakkor felettébb "udvarias" (értsd: visszafogott) Igor Bogdanoviccsal. Ez utóbbi ténynek lett aztán egyenes következménye a hazai vezetés, s bár a védőt végül sérülés miatt kellett lecserélni, a váltást akár a szerb csatár "életkedve" is indokolttá tette volna.

Tekintettel arra, hogy ezzel szemben a túloldalon Gyánó Szabolcs és Waltner Róbert elől a levegőt is elszívták a hazai védők - akik a zalai csatárokkal ellentétben bőven kaptak támogatást saját középpályájukról -, nagy iramú, élvezetes, ám igencsak egyoldalú partinak lehetett szemtanúja a publikum, amely Halmosi Péter találata után immár elnézőbb lett a kedvencekkel egy-egy kihagyott helyzet miatt, s - talán - Megyebíró János játékvezető is feloldozást nyert (a hazai szimpatizánsok az első percekben két tizenegyest kértek számon rajta, mindkét esetben Kerekes Zsombor zuhant össze a vendégek büntetőterületén belül). Az történt a pályán, amit a Loki akart, főként annak bal oldala, mert ugyan a Halmosi Péter, Szatmári Csaba tandemmel nem tudtak mit kezdeni a vendégek, annál inkább a DVSC hasonlóképpen aktív jobb oldalával. Igaz, ennek némiképp óvatosabb teljesítményét mentette, hogy Dombi Tibor például akárhányszor indult el Bardi Gábor kapuja felé, kis időn belül rögvest a földön találta magát - egyszer sem jószántából.
Bő félóra elteltével visszaesett a tempó, bár a helyzetek száma nem redukálódott ezzel párhuzamosan, legalábbis nem a hazai oldalon. A ZTE ugyanis - mint már említettük - egyetlen kapura lövést sem produkált negyvenöt perc alatt, igaz, ziccere így is akadt. A fordulást követően aztán változott a kép: lövést már vendégrészről is feljegyezhettünk (65. perc, Szamosi Tamás), helyzetet ellenben a továbbiakban már egyet sem. Nem úgy a túloldalon, ám a piros-fehérek valamennyi lehetősége parlagon maradt, így aztán a két évvel ezelőtti bajnok - papíron, bár - tisztesnek mondható vereséggel intett búcsút az őszi szezonnak, illetve az őt elkísérő jó tucatnyi vendégdrukkernek. Hogy aztán többségük végleg vagy csupán időlegesen tette, az a jövő zenéje.
Mindazonáltal a csapat vasárnapi teljesítménye inkább a Koldusoperát, mint a Búcsú-szimfóniát juttatta az ember eszébe. ---- 6. perc: Sebők Vilmos röviden gurított haza, Bogdanovics egy fejessel megszelídítette a labdát, eltolta azt Bardi mellett, majd balra, kissé kisodródva, hat méterről lőtt, Bardi azonban visszavetődve bravúrral szögletre tenyerelte a labdát.
7. perc: Halmosi balról középre ívelt, Kerekes három méterről a jobb kapufa mellé helyezett.
8. perc: Kerekes kicselezte Csókát, aki - a lelátóról úgy tűnt - kezénél fogva lerántotta a csatárt. A bíró sípja néma maradt.
9. perc: Ezúttal Sebők Vilmos rántotta le a középen kiugró Kerekest, ám a tizenegyes ismét elmaradt.
11. perc: Kaj eladta a labdát a debreceniek térfelén, Sándor Tamás indította a jobb oldalon megiramodó Bogdanovicsot, aki rávezette a labdát Csókára. A zalaegerszegi védő behátrált, Bogdanovics pedig ballal, 15 méterről a jobb alsó sarokba helyezte a labdát.
1-0
16. perc: Szatmári szlalomozott át a vendégvédőkön a bal oldalon, az alapvonal közeléből beemelt, Sándor Tamás a tizenegyespont tájékáról előrevetődve fejelte a labdát a jobb kapufa mellé.
26. perc: Nikolov a balösszekötő helyéről, szabadrúgásból a kapu előterébe ívelte, Bardi késlekedett, nem mozdult ki, Sándor Tamás pedig három méterről a kapu fölé emelte a labdát.
31. perc: Sándor Tamás emelt a bal oldalon megiramodó Halmosihoz, ő beadott, Bogdanovics a levegőbe ugorva ballal a jobb kapufára küldte a labdát.
32. perc: Halmosi végezhetett el szabadrúgást a jobbösszekötő helyéről, 25 méterről ballal csavart a kapu felé, és a labda a belső emberek mellett elsuhanva, egy pattanás után a jobb alsó sarokban kötött ki.
2-0
38. perc: Waltner forgatta meg
a hazaiak bal oldali védelmét, miután tisztára játszotta magát, kissé jobbról, hat méterről lőhetett volna, de ő tovább akarta paszszolni a labdát, ami így Koplárovicson túljutott…
39. perc: Kerekes jobbról, futtából adott középre, Bogdanovics tíz méterről fejelt, de Bardi jól helyezkedett, és védett.
52. perc: Mintaszerű debreceni támadás futott a pályán: Sándor Tamás szöktette Halmosit a bal oldalon, ő egészen az alapvonalig futott, ahonnan visszagurított, érkezett Bogdanovics, aki 12 méterről, bal belsővel továbbította kapura a labdát, Bardi lábbal hárított. Csakhogy a labda Dombihoz pattant, a középpályás hét méterről, estében, ballal szinte a teljesen üres kapu mellé lőtt.
64. perc: Nikolov jobbról adott be, Halmosi úgy vette át a labdát, hogy a védője elé került, de hat méterről leadott lapos lövését Bardi ismét bravúrral védte. ---- Mestermérleg

Supka Attila, a Debrecen vezetőedzője: "A helyzeteink alapján akár nagyobb különbséggel is nyerhettünk volna. Örülök, hogy sikeresen zártuk az őszi szezont, és bízom benne, hogy a fiúk fitten érkeznek vissza a felkészülésre."

Gellei Imre, a Zalaegerszeg vezetőedzője: "Mi elsősorban a védekezésre helyeztük a hangsúlyt, hiszen hat játékosunk is hiányzott. Büszke vagyok csapatomra, hogy az ismert gondok ellenére a dobogón telelhetünk."

Fény és árnyék

Nem mondhatni, hogy az időjárás kegyeibe fogadta volna a találkozó résztvevőit, no meg a meccsre kilátogatókat. A nyirkos, ködös, hideg időben nem lehetett könnyű focizni, de még inkább dicséretes, hogy a tévéközvetítés ellenére is négyezren ültek, avagy álltak a lelátón.

Ki hitte volna, hogy a legutóbbi FTC elleni 1-5 után még lesznek olyan zalaegerszegi szurkolók, akik elkísérik kedvenceiket az ország túlsó felébe. Nos, mintegy tucatnyian megtették ezt, ám nem sok örömük volt. Elégedetlenségüket azzal fejezték ki az ultrák, hogy a második félidőben megfordították a magukkal hozott drapériákat.

A játékvezető értékelése

Megyebíró János (7). A meccs bírája kiosztott ugyan jó néhány sárga lapot - jogosan -, ennek ellenére a sportszerű mérkőzésen nem volt nehéz dolga, a debreceniek azonban két büntetőt is számon kérhetnek rajta.
Asszisztensek: Szpisják, Tóth P.