A Császár nem kér Nemeréből

A világ azóta két részre szakadt körülötte. Az egyik oldalról kiállnak mellette, és már-már hősi tettként beszélnek arról, hogy felfedte titkait. Hanem ott a másik oldal, amely meggyűlölte, árulónak, besúgónak titulálja őt. A hatvanas évek Ferencvárosa egyszer és mindenkorra megszűnt baráti közösség lenni. A Fradi-család korábban együtt küzdő, sikert sikerre halmozó tagjai már nem ülnek le egy asztalhoz egy kisfröccsre sem. A múlt áthatolhatatlan falat vont közéjük.
Volt egyszer egy világverő Ferencváros. S a csapatnak volt egy aranylabdás centere, Albert Flórián, akiről számtalan jelentést készített a Nemere nevű ügynök. A Császár eddig hallgatott. Ám kedden megtörte a csendet, s lapunknak exkluzív interjút adott.

Könnyen megbocsát az, aki ellen nem vétkeztek

- Csaknem egy hét telt el Novák Dezső beismerő vallomása óta. Beszéltek azóta?
- Nem, nekem eszembe sem jutott, hogy megkeressem, ő pedig, úgy látszik, nem vette a bátorságot, hogy felhívjon vagy elém álljon - mondta Albert Flórián. - Fordított esetben én biztos megtettem volna. Legalább a telefont felemelem, és annyit mondok: ne haragudj.
- Ezt még megteheti Novák Dezső is. Talán arra számított, hogy ön is ott lesz vasárnap a szokásos futballozáson, akkor esetleg odaállt volna szemtől szembe, mint férfi a férfival, és elnézést kér. Ugyanúgy, mint ahogy megtette Juhász Istvánnal, Géczi Istvánnal, Fenyvesi Mátéval vagy Mucha Józseffel szemben.
- Na ez jó… Azokat sorolta fel, akikről talán csak elvétve írt jelentést, akiknek sohasem ártott. Ôk persze hogy kiállnak mellette. Úgy könnyű megbocsátani, ha valaki ellen nem vétkeznek. De nézze csak meg, ezen az ön által emlegetett vasárnapi futballozáson nem volt ott Szőke István, Rákosi Gyula és Szűcs Lajos sem. S elhiheti nekem, nem csupán azért, mert sajog minden porcikájuk…

- Ahogy ön sem ment el.
- Persze hogy nem mentem el. Én mindig egyenes ember voltam, ha valami nem tetszik, azt elmondom. Ezért nem láttam értelmét, hogy megjátsszam magam, s úgy csináljak, mintha mi sem történt volna. Hogy egymást kerülgessünk Novákkal az öltözőben, s elfordítsam a fejem, amikor köszönni vagy beszélni akar. Nem vagyok kíváncsi rá.
- Milyen érzések kavarogtak önben, amikor elolvasta Novák Dezső nyilatkozatát?
- Sajnáltam. Igen, sajnáltam ezt az embert, hogy így kellett élnie, és ennyire gyáva volt egész életében. Sajnáltam, amiért hazugságban élt, amiért azokat csapta be, akik hittek és bíztak benne. Sajnáltam, amiért éveken át megjátszotta magát, elhitette mindenkivel, hogy ő a világ legrendesebb, legbecsületesebb embere. Mert ezt hittük róla valamennyien.


---- - Most mit gondol Novák Dezsőről?
- Talán valamiféle díjat is megérdemelne az évtizedeken át nyújtott teljesítményéért. A legjobb színész sem tudta volna eljátszani azt a szerepet, amit ő alakított közöttünk. Fradi család. Jól hangzik, igaz? De az a legszebb, hogy én és még rajtam kívül nagyon sokan hittünk abban, hogy a Ferencvároshoz tartozni megtiszteltetés, és talán valamiféle hitvallás is. Elárulok valamit, amiről eddig sohasem beszéltem. Többször berendeltek prominens pártvezetők, és újra meg újra megkérdezték: Albert elvtárs, nincs kedve a Vasasban futballozni? De nemcsak Angyalföldre csábítottak, hanem az MTK is megkörnyékezett, egyik vezetője lépten-nyomon duruzsolt a fülembe, hogy igazoljak hozzájuk. Eszemben sem volt otthagyni a Fradit. Mint ahogy az sem vetődött fel bennem, hogy itthagyjam az országot. A hatvanas évek közepén a családom a Gömb utca harminckilences számú ház pincéjében lakott. Ha engedek a csábításnak, és elfogadom valamelyik nyugati klub ajánlatát, megbélyegeztem volna őket, s talán még annál is rosszabb életkörülmények közé kerülnek. Maradtam, mert számomra a család szent dolog, a szenteste az év legfontosabb eseménye.
- Szóval akkor mit gondol most Nemere ügynökről?
- Azt, hogy gyáva ember. Nem igaz, hogy nem volt más választása, mint a besúgó szerepe. Minek kellett órát csempésznie? De ha már megtette, miért hagyta zsarolni magát? Ha én így cselekszem, mint ő, az apám levágta volna a kezemet. Novák a legegyszerűbb megoldást választotta - a barátai elárulását. Tudom, hogy vannak, akik most sajnálják őt, de azért azokat is szánni kell, akiket gyaníthatóan tönkretett a jelentéseivel. Még hogy nem volt semmi haszna ebből?!
- A csapatban annak idején nem gyanakodtak senkire? Egyáltalán: tudtak arról, hogy besúgók lehetnek a Fradiban?
- Lehet, hogy naiv vagyok, de Novák Dezsőről nem feltételeztem volna soha, hogy ilyesmire képes. Nem mondom, voltak furcsa dolgok akkoriban, engem például rendszeresen vámvizsgálatnak vetettek alá, amikor hazajöttünk külföldről, de igazán nem akartam foglalkozni ezzel. Futballoztunk, az volt a fontos, a győzelmek, a csapat és a barátság. Novák ezt árulta el, a közös múltunkat.
- És a bundameccsek?
- Aki nem bundázott, az nem is igazi futballista! Ha ilyesmiről jelentett Dezső, akkor abban ő is benne volt. Vagy lehet, hogy tízen játszottunk? Persze hogy voltak bundameccseink. Most meséljem el megint, hogyan vezettem rá néhány csel után a tizenhatoson belül a földön fekvő Mészöly Kálmán kezére a labdát egy Vasas elleni rangadón? Kálmán magatehetetlenül kalimpált a fűben, én meg gyakorlatilag a kezéhez vezettem a lasztit. A bíró tizenegyest ítélt, Mészöly meg üvöltött velem meg a játékvezetővel is. A közönség tombolt, fantasztikus meccs volt. Nem mindegy, ki játszik bundameccset…

A köszönés maradt meg a közös negyven évből

- Mit szól ahhoz, hogy azzal vádolták: szinte falta az edzőket, gyakorlatilag Albert Flórián irányított a Ferencvárosban. Talán ezért lehetett éppen ön a célszemély, az ügynökök első számú megfigyeltje.
- A Ferencváros felnőttcsapatában öt, azaz öt edzővel dolgoztam. Tátrai Sándorral, Mészáros Dodó bácsival, Lakat Karcsi bácsival, aki a legnagyobb volt közöttük, Csanádi Ferenccel és Dalnoki Jenővel.
- Mi lesz, ha valahol összefutnak Novák Dezsővel?
- Akkor köszönök neki.
- Ennyi? A több mint negyvenéves barátságból ennyi maradt?
- Miért, mit vár tőlem? Felejtsem el mindazt, amit tett? Még egyszer mondom, őt senki sem kényszeríthette arra, hogy ügynök legyen, mégis elvállalta. Erre nincs mentség. Megdöbbentő ez az egész, még most sem tudom elhinni, hogy Novák Dezső besúgó volt. Mondja valaki azt, hogy ez nem igaz! ---- 2004. július 10.: Varga Zoltán, a Ferencváros egykori középpályása a lapunknak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy feljegyzések készültek róla a rendőrség III/III-as ügyosztálya számára: "Engem ezerkilencszázhatvanhat és hatvannyolc között megfigyeltek, titkos akta készült rólam, és három vagy négy csapattársam adta a jelentéseket, közülük az egyik Nemere fedőnéven. Ez nem legenda, és nem az én kicsavart gondolkodásom vagy üldözési mániám eredménye, hanem tény, ugyanis dokumentumaim vannak róla, láttam is a rólam írt jelentéseket. Sokat töprengtem, hogy ki lehetett az a bizonyos Nemere, aki még Mexikóból, az olimpiáról is küldött rólam anyagot. Nem akarok megbántani senkit, de könnyű visszanézni, kik voltak ott a Fradiból: Géczi István, Novák Dezső, Szűcs Lajos, Páncsics Miklós, Juhász István…"
2004. július 11.: Egy napot kellett várni az első reakcióra, Géczi István így reagált a fentiekre: "Hatvannyolcban sérülés miatt nem lehettem tagja az olimpiai bajnokságot nyerő magyar válogatottnak, hiszen megműtötték a térdem. (…) Ezenkívül pedig rendkívül sajnálatosnak tartom, hogy volt játékostársam a tények birtokában nem nevezi meg azt, aki róla jelentést készített, ehelyett neveket emleget, és nem gondol arra, hogy kellemetlen helyzetbe hozhat tisztességes embereket."
2004. október 20.: Novák Dezső a Nemzeti Sportnak adott exkluzív interjúban megdöbbentő bejelentést tett: "Beültettek egy fekete Volgába, majd a Duna-partra gurultak velem. A harmadik próbálkozás után írtam alá a beszervezésemről szóló papírt. Attól kezdve lettem Nemere, a besúgó. (…) A külföldi túrákra voltak kíváncsiak, arról kellett jelentést adnom, hogy ki kivel találkozott."
2004. október 21.: Dalnoki Jenő kijelentette, hogy soha többet nem áll szóba az egykori védővel, és az kívánja, hogy verje meg az Isten.
2004. október 24.: A régi csapattársak ismét együtt fociztak a Népligetben. Ott volt Novák Dezső is. Géczi István, az egykori kapus nyilatkozott a többiek nevében is: "Mi, egykori ferencvárosi futballisták, akik immár negyven esztendeje együtt vagyunk jóban-rosszban, és csodálatos tizennégy évet töltöttünk el a pályán, kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk Novák Dezső mellett. Nem szabad megtaposni és meggyalázni a múltunkat, a közös sikereinket, legfőképpen nem egy olyan embernek, aki közvetlen a mexikói olimpia előtt hagyta el a válogatottat és a hazáját. (…) Mi megbocsátottunk Dezsőnek, ő közénk tartozik." ---- "Óriási csalódás számomra Dezső bácsi - mondta ifjabb Albert Flórián, aki a BL-be jutott Fradi labdarúgójaként játékosa volt Novák Dezsőnek. - Én mindig tiszteltem őt, az általa irányított Bajnokok Ligája-csapatban alapembernek számítottam, sokszor beszéltünk meg különböző dolgokat, még azt is mondhatnám, valamilyen szinten elfogadta a véleményemet. Nekünk, fiatalabbaknak nehéz mindezt felfogni, hiszen abban a korban nem éltünk, s én csak azzal vigasztalom magam, hogy remélem, apámnak igazán nem tudott ártani a jelentéseivel. Arra persze emlékszem, hogy apu szinte valamennyi külföldi útjáról utolsóként jött ki a repülőtéri váróterembe, őt vizsgálták a legtöbbet és a legalaposabban. Most már kezdem sejteni, miért."