A Fradi-játékosok tegnap kipakoltak

A nyugodt elnök

"Az ügyvédek elírták, megesik az ilyesmi… – reagált Furulyás János klubelnök, amikor felvetettük neki, hogy a Pintér Attila elé tett szerződésmódosító dokumentumon a május 29-i dátum szerepelt – június 29. helyett. – Mivel a vezetőedző nem írta alá a papírt, ennek már nincs különösebb jelentősége" – tette hozzá.
Vajon kit terhel a felelősség azért, hogy mostanság ilyen eset történik az Üllői úton – tettük fel a kérdést az FTC első emberének, aki erre azt felelte: nincsenek tévedhetetlen emberek…
Furulyás János alátámasztotta, Pintér Attila első számú utódjelöltje a válogatottnál Lothar Matthäus segítője, László Csaba, akivel a jövő héten tárgyal, miután egyeztetett az FTC Rt. igazgatóságának tagjaival.

"Mielőtt elmondanám a véleményemet: csütörtökön este az egyik televíziós csatornán Mészöly Kálmán hozzám hasonló őszinte stílusban beszélt, és azt mondta, szégyelljék magukat azok a játékosok, akik benne voltak ebben a történetben. Ugyanitt Nyilasi Tibor szintén kiállt mellettem, ami roppant jólesett" – kezdte mondandóját tőle szokatlan kimértséggel a tegnap délután két órára összehívott sajtótájékoztatóján a csütörtökön menesztett Pintér Attila. Sem feszültség, sem düh jeleit nem mutatta a Ferencvárosnál fél évig ténykedő edző, belül azonban nagy keserűséget érzett. Ült a megannyi villogó vakuval, az ide-oda járkáló operatőrökkel, az újságírókkal szemben, aztán végtelen csalódással a hangjában folytatta: "A játékosok vádjai nem valósak! Igazság szerint nem is vagyok biztos benne, hogy csupán ez állt a háttérben. Az zavar, hogy nem állt elém senki őszintén! Mondták volna azt, hogy hamarosan szerződést köthetnek egy befektetői társasággal, amely nem velem képzeli el a folytatást. Én szeretem annyira ezt a klubot, hogy ha látom, jót teszek vele, akkor felállok!"

Korábbi labdarúgóival sokat beszélgetett

Később arról beszélt, milyen örömmel tért haza. Haza, az Üllői útra, ahol tökéletesen tisztában voltak azzal, ki az a Pintér Attila, milyen mentalitású, stílusú ember, és talán éppen emiatt érezték úgy a vezetők, ilyen szakemberre van szükség, vele megjöhetnek a sikerek. Meg is érkeztek, bajnoki címet, kupagyőzelmet ért el az együttes, s az eredményesség érdekében minden tőle telhetőt megtett.
Bevallotta, lehet, hogy idehaza szokatlan az edzői stílusa, de hogy eredményes, az vitathatatlan: "…mindegyik csapatommal eredményes voltam, és amire nagyon büszke vagyok, volt vezetőim, játékosaim mind a mai napig felhívnak, kíváncsiak a véleményemre – és lehet, hogy furcsa lesz, amit most mondok – szeretnek velem beszélgetni."

Nem illette durva jelzőkkel Leandrót

Az edző ekkor átadta a szót az újságíróknak, jöttek sorban a kérdések, legelébb az, hogy volt-e petíció, ám ez nem derült ki, Pintér Attila nem látott ilyen papírt.
Majd nem tagadta, hogy néha csúnyán beszélt a játékosokkal: "Engem nem irodalomtanárnak szerződtettek, hanem arra, hogy sikert érjünk el; és azt gondolom, az a sportoló, aki ennyitől kiborul, soha nem tud majd megfelelni a komolyabb kihívásoknak…"
Később – a játékosok által írt levél ismeretében – megkérdeztük az edzőt, illette-e durva jelzővel Leandrót (a futballisták az alábbi közleményükben arról írnak: az edző buzi brazilnak nevezte a társukat), ám Pintér Attila ezt határozottan cáfolta, s a levéllel kapcsolatban megjegyezte: több játékos is felhívta, hogy megköszönje neki a velük végzett munkát, és egyben elhatárolódtak az újságokhoz eljuttatott véleménytől.
Arra a felvetésre, miszerint hibásnak érzi-e magát bármiben, Pintér Attila a következőket mondta: "Sem szakmailag, sem jogilag nem vétettem a Fradi ellen."
Eztán a csütörtökön, Furulyás Jánossal történt egyeztetésről, valamint a szerződésmódosító javaslat részleteiről derült ki ez-az. Pintér Attila elővette az ötoldalas dokumentumot, amitől azt várta a Ferencváros Rt. igazgatósága, hogy megregulázza magát az edző. Mindezt egy olyan papír hatására, amit – 2004-ben, a legnagyobb magyar klub vezetői – kézzel írtak, alig olvashatóan, nem mellékesen május 29-re dátumoztak.
Nem tévedés, május 29-re!
A játékosokkal való viszonyáról ingerültebben szólt, elárulta, rágalomnak tartja, hogy nem megfelelőek voltak az edzések, hogy keveset dolgoztak, hogy emiatt sérültek meg egyesek, egytől egyig tényszerűen cáfolta e megállapításokat, miként azt is, hogy ő szólította volna fel a játékosokat, közösítsék ki Tököli Attilát. "Amikor szerződtetett a Fradi, néhány játékos elpanaszolta: Tököli Attila edzésmunkája botrányos, állandóan noszogatni kell, nem társasági ember. Én erre azt feleltem, ez egy csapat, egymásért kell küzdeniük, de ha ez nem megy, akkor mindegyik csapatban előfordul, hogy az, akit nem fogadnak el, azt kiközösítik."

Ígéret búcsúzóul: egyszer még visszatér

A sajtótájékoztatón egyébként még nem tudott senki a Ferencváros játékosainak közleményéről, így az abban felhozott megjegyzésekkel kapcsolatosan csak később reagált Pintér Attila, aki többek között megjegyezte, hogy a sérülések nem miatta történtek: Somorjai Tamás az MTK elleni találkozón sérült meg, Gyepes Gábornál előkészületi meccsen történt kulcscsonttörés, Tököli Attila mellőzésekor pedig még vereséget sem szenvedett a gárda, a Győr ellen négy, Pécsett, illetve Szombathelyen egy góllal nyert a Ferencváros, miközben Debrecenben 0–0 lett az eredmény.
Még egy mondat erejéig azonban vissza kell térnünk a sajtótájékoztatóhoz, tudniillik Pintér Attila azok után, hogy megköszönte Farkas József pályaedző és Nagy László személyi titkár segítségét, azzal zárta az összejövetelt: "Az FTC-ért mindenre képes vagyok, szóval… Leszek én még a Ferencváros edzője!"
A sajtótájékoztatón Pintér Attila segítője, Farkas József is megjelent, és arra kérdésre, miszerint tapasztalta-e, hogy a játékosok valamit terveznek az edzőváltás érdekében, azt válaszolta, egy pillanatra sem fordult meg ilyesmi a fejében, két héttel ezelőtt még semmi másra nem gondolt, csak arra, hamarosan BL-selejtezőt vívnak. "Sajnálom, hogy így alakult…" – mondta búcsúzóul. ---- Miután mindenki jól kipanaszkodta magát, s miután majdnem tökéletesen sikerült Pintér Attila eltávolítási akciója (a pereskedés során a bíróság még okozhat némi bonyodalmat…), így itt az idő újra a feladatokra koncentrálni. Új feladatok, új edzővel – mondjuk, László Csabával. Az Üllői úti kispad (fő?) várományosát, a magyar válogatott pályaedzőjét, Lothar Matthäus segítőjét Németországban értük utol.
– A korábbi beszélgetésünk során elismerte, hogy már tárgyalt a Ferencváros vezetőivel. Mikor került sor arra a bizonyos megbeszélésre?
– A múlt héten kerestek meg a Ferencvárostól, akkor Furulyás Jánossal is beszélgettem, aki azt kérdezte: elvállalnám-e a csapat irányítását? Bevallom, meglepett a kérdés, nem számítottam rá, hogy ilyen megtiszteltetésben lehet részem, továbbá az, hogy a bajnoki cím és a kupagyőzelem után váltásban gondolkodnak…
– Vállalná a feladatot?
– Bizonyára ismeri a katalánok mondását, miszerint a Barcelona több mint egy klub. Én ugyanezt gondolom a Ferencvárosról. Ez nem afféle udvariaskodás vagy hízelgés. Gyerekkorom óta tudom, mit jelent Magyarországon a Fradi, és micsoda megtiszteltetés oda tartozni, arról nem is beszélve, hogy mit jelenthet ott dolgozni. Ezért azt mondtam Furulyás Jánosnak, ha a Magyar Labdarúgó-szövetség és persze a közvetlen felettesem, Lothar Matthäus nem gördít akadályt az elé, hogy a Fradit irányítsam, akkor én igenis elvállalom a vezetőedzői posztot.
– Nincs önben félsz? Viharos időben kerülne az Üllői útra…
– Semmiféle félelemérzet nincs bennem, engem csak a munka érdekel, a futball az életem, ennél fontosabb dolog nincs is a számomra, és izgat, rendkívül izgat a feladat. A Fradi mögött hatalmas szurkolótábor áll, a csapatban pedig óriási lehetőségek rejlenek, és egy ilyen lehetőséggel élni kell. Vasárnap érkezem Magyarországra autóval, hétfőn talán kiderül, hogy milyen konkrét tervei vannak a Ferencváros vezetőinek. Azt tudom, hogy kedden találkozom Lothar Matthäusszal, és a válogatottal kapcsolatos dolgokról beszélgetünk.
– Igaz, hogy már ki is lépett munkahelyéről, a Ford-gyárból?
– Én innen bármikor kiléphetek.
– Helyben vagyunk. Sokan nem is tudják Magyarországon, hogy önnek milyen edzői múltja van. Az már kiderült, hogy dolgozott a Borussia Mönchengladbach fiataljaival, de irányított-e felnőttcsapatot?
– Két negyedosztályú klubnál dolgoztam eddig, és most a magyar válogatottnál segítek. Amúgy a kölni sportfőiskolán szereztem edzői diplomát.
– Állítólag már felkészült a nagy feladatra, és már a segítője is megvan, mégpedig egy svájci tréner.
– Valóban szó van arról, hogy ha esetleg a Fradihoz szerződök, akkor szeretnék együtt dolgozni egy olyan edzővel, akivel annak idején együtt végeztük el a kölni főiskolát, és aki jelenleg egy svájci első osztályú klubot dirigál. Már beszéltem vele, érdekelné őt a feladat, benne száz százalékig megbíznék, és tudom, hogy együtt nagyot alkothatnánk.
Nos, ma még nem tudni, végül kit választanak a Ferencváros vezetői, és nem nevezik ki – mondjuk – Keller Józsefet vagy ifjabb Albert Flóriánt, mondván, az a legjobb, ha fradista irányítja a Ferencvárost. Ami biztos: új időszámítás kezdődik az Üllői úton: érkezhet az új befektető, nagy tervek készülhetnek a stadionépítésre – de mindenekelőtt kell egy edző. ---- Az elmúlt napokban már jelezték a Ferencváros futballistái, hogy hamarosan közös nyilatkozatban indokolják meg, miért is romlott meg kapcsolatuk Pintér Attilával. Nos, alig egy órával a Fradi menesztett vezetőedzőjének pénteki sajtótájékoztatója előtt a játékosok az alábbi levelet juttatták el a Magyar Távirati Irodához, és ezt most változtatás nélkül közöljük.

"Pintér Attila munkába állásának kezdete óta fokozatosan mélyült a szakadék a vezetőedző és a csapat tagjai között. Az első jeleknek még nem tulajdonítottunk különösebb jelentőséget, de az idő előrehaladtával naponta történtek olyan dolgok, melyek nemhogy nem szokásosak egy labdarúgó-öltözőben, vagy bármely munkahelyen, de minden normálisan gondolkozó ember számára megbotránkoztatóak. Szeretnénk leszögezni, hogy mindenféle állítással és híreszteléssel ellentétben a csapat problémája nem az volt, hogy Pintér Attila úgynevezett korbácsos, kemény edző, és túl sokat követel. A mi legfőbb gondunk épp ennek az ellenkezője volt. Pintér Attila érkeztével alapvetően megváltozott a csapatnál végzett edzésmunka, és egyre kevesebb munkát végeztünk. Az edzések többségén alig mozogtunk, inkább csak álldogáltunk, és az úgynevezett tolódásos védekezést gyakoroltuk úgy, hogy az edzőnk mászkált a pályán és egyenként rángatott minket. Többször fordult elő sérülés amiatt, hogy lemerevedtünk a hosszú álldogálásban. A nem megfelelő edzésmunka miatt a csapat egyre rosszabb erőállapotba került, és egy idő után többen arra kényszerültünk, hogy külön, egyéni edzéseket végezzünk szabadidőnkben. Felmerült az is, hogy túl kényesek vagyunk, és túlságosan érzékenyek edzőnk viselkedésével szemben. Szeretnénk elmondani, hogy a játékos minden esetben kiszolgáltatott helyzetben van, ha játszani szeretne, éppen ezért sok mindent elvisel egy edzőtől. Éppen ezért elviseltük azt, hogy Pintér Attila számos alkalommal még köszönésre sem méltatott játékosokat. Volt több olyan játékostársunk, akihez hetekig nem szólt, akinek nem köszönt. Elviseltük azt is, hogy az edzéseken nem szólított a nevünkön minket, hanem – mint a kutyáknak – csak füttyentgetett nekünk. Azt azonban már mindannyian megalázónak tartottuk, hogy például Leandrót rendszeresen »buzi brazilként« emlegette és szólította, de ez persze csak egy kiragadott példa, hiszen számos játékostársunkat alázta meg ehhez hasonló módon. Vezetőedzőnk nyilvánosan hirdette, hogy egységes csapatot kíván kialakítani, miközben az öltözőben ennek ellenkezőjére törekedett. Először felszólított bennünket arra a tavaszi rajt után, hogy közösítsük ki Tököli Attilát, ne beszéljünk vele. Ezt a csapat nem tette meg, de játékostársunk ennek ellenére hetekig nem léphetett pályára csak csereként, miközben végig kellett néznünk, hogy értékes pontok sorát veszítjük el. Ennél is súlyosabb eset volt, amikor egyik játékostársunkat megpróbálta spiclinek beszervezni és az öltözői szobában egy papírt tett elé, amiben arra kérte, hogy jelölje meg azokat a játékosokat, akik szerinte úgymond ellene játszanak. Természetesen ilyen senkinek nem fordult meg a fejében, a gyengébb játéknak nem ez volt az oka. Játékostársunk a felvetést is elutasította, de akkortól mindannyian tudtuk, hogy milyen mentalitású emberrel van dolgunk. Ettől a pillanattól végleg megromlott a viszony köztünk és Pintér Attila között. Vezetőedzőnk több alkalommal is azzal fenyegetett bennünket, hogy a nyilvánosság elé tárja fizetésünket, és számos más gyerekes módszerrel próbált bennünket zsarolni, vagy gyerekes dolgokat kényszerített ránk. Imádkoznia kellett a nem hívőknek is, ugyanakkor a közös ima után percekkel a legtrágárabb istenkáromlást kellett végighallgatnia a mélyen hívő játékosoknak is az edzésen. A bajnok- és kupagyőztes csapat játékosaiként szeretnénk leszögezni, hogy a fenti sérelmeken, a csapategység megbontására irányuló törekvéseken túlléptünk és a szurkolók, illetve a Ferencváros iránt érzett elkötelezettségből megpróbáltunk mindent megtenni a sikeres szereplésért. Sokat elmond vezetőedzőnkről, hogy az általa az öltözőben csak »Múmiának« nevezett, és lekicsinyelt Garami Józsefnek nem köszönte meg a bajnoki cím megnyerését, holott előző edzőnk sokkal többet tett ezekért a sikerekért, mint ő. A Magyar Kupa döntője előtt és a sorsdöntő Debrecen elleni mérkőzés előtt tőlünk, játékosoktól kért segítséget a taktikára vonatkozóan, miközben korábban számos alkalommal durván, trágár módon reagált a taktikára vonatkozó felvetéseinkre. A Debrecen elleni utolsó mérkőzés előtt Pintér Attila és Farkas József az öltözőben egymással beszélték meg a taktikát, miközben a csapat testületileg átvonult a másik öltözőbe, hogy ott egymással megbeszéljük a teendőket, és egymást hangoljuk a meccsre. A bajnoki hajrában a Sopron elleni mérkőzés második félideje előtt már arra kényszerültünk, hogy a játékoskijáróban megbeszéljük, hogy nem foglalkozunk a számunkra állandóan ellentmondásos utasításokat adó vezetőedzőnkkel, és azt játsszuk, amire magunktól képesek vagyunk, vagy amit mi jónak látunk. Ugyanez történt Siófokon, Újpesten és a Debrecen ellen is. Azokon a mérkőzéseken meggyőződésünk szerint a tavaszi vergődéseinkhez képest gyökeresen más Ferencvárost is láthatott a közönségünk. Pintér Attila mindent megtett azért, hogy bennünket játékosokat egymás ellen hangoljon, és ellentétet szítson magyarok és légiósok, idősek és fiatalok között. Családos, felnőtt embereket próbált naponta megalázni, miközben gyakorlatilag semmilyen edzésmunkát nem végeztünk. A bajnokság megnyerését követően még bíztunk abban, hogy változik a helyzet, de az alapozás első napjaiban látnunk kellett, hogy minden csak még roszszabb lett. Ezért döntöttünk úgy, hogy ismételten jelezzük problémáinkat a vezetőknek, és ezúttal már a nyilvánosság elé is tárjuk azokat a szégyenteljes dolgokat, melyek az öltözőben történtek."
A Ferencváros labdarúgó-csapata ---- Akik rendszeresen kijártak a Ferencváros edzéseire – lapunk munkatársai napi rendszerességgel megteszik –, tudják, mi az alapja a játékosok állításainak. Azt, hogy az öltözőben mi zajlott, csak a bennfentesek tudják, ám mi azt mondhatjuk: a pályán rend és fegyelem uralkodott. Korszerű, modern edzéseket vezetett a Pintér Attila, Farkas József, Keller József edzői hármas, és bizony kissé komolytalannak hat a játékosok levelében olvasható sérülésekkel kapcsolatos megjegyzés. Azok, akik korábban is jártak a Fradi edzéseire, látták, hogy a játékosok miként reagáltak Stanko Poklepovic, Csank János és Garami József mögött az edzői utasításokra, milyen megjegyzésekkel illették az egyébiránt kiváló szakembereket. Mindennek ellenére érthető, ha a játékosok tiltakoznak az ellen, ha a méltóságukban megsértik őket, azonban súlyos válságot vetít előre az, ahogyan az Üllői úton a vezetők a Pintér-ügyet kezelték. A levél azonban ettől függetlenül hű tükre a magyar futballnak: a vezetőket, az edzőket, a játékosokat valóságosan látjuk benne…

Előbb a fizetés, utána a váltás

Szieben László, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) elnöke is ott volt Pintér Attila sajtótájékoztatóján, miután fontos eseménynek tartotta a bajnokságot és Magyar Kupát nyerő csapat edzőjének bejelentését. A liga szempontjából egyelőre nincs ügy, ezért hivatalosan Szieben László sem kívánt véleményt formálni.
Egyébiránt a liga egy korábbi határozata alapján addig, ameddig az adott klub nem rendezi tartozását a korábbi edzőjével, nem nevezhetnek ki másik szakembert a helyére, és hosszú távon az sem jelenthet megoldást, hogy más pozícióban lévő szakember dirigál a kispadról. ---- Nézzük, mi (volt) a helyzet Sopronban: a korábban a Pintér Attila irányítása alatt dolgozó néhány Matáv-játékos hogyan emlékszik, milyen stílusban beszélt velük a szakember, és a rend kedvéért megkérdeztünk egy légióst is.


Csiszár Ákos Pintér Attila edzősködése idején hagyta abba az aktív játékot: "Nem szeretnék foglalkozni ezzel az üggyel. Fölösleges lenne ennyi idő elteltével bármit is mondani, hiszen én már semmilyen szinten nem kötődöm a magyar élvonalhoz és az ahhoz tartozó dolgokhoz. Tudom, hogy miért hagytam abba a futballt, Pintér Attiláról azonban sem jót, sem rosszat nem szeretnék mondani."

Sifter Tamás, a Matáv FC Sopron középpályása: "Pintér Attila természetét nagyon jól ismerem, hiszen fél évig volt az edzőnk Sopronban. Tisztában voltunk vele, hogy ő különösen fanatikus edző, és valóban előfordult néha, hogy ordítozott, kiabált velünk a pályán vagy éppen az öltözőben. Ezzel azonban csak tüzelni, fanatizálni akarta a csapatot, ordenáré módon sosem szólt egyikőnkhöz sem. Minden vágya az volt, hogy egyszer a Ferencváros edzője legyen."

Bojan Lazics, aki Sopronban középpályásként légióskodott: "Hallottam, hogy mivel vádolják a Ferencváros játékosai egykori edzőmet, és jó szakembernek, valamint jó embernek is tartom Pintér Attilát, aki ízig-vérig profi mentalitású. Sopronban is kemény volt, de a legtöbben tiszteltük az eltökéltségét. ---- Megkérdeztünk néhány edzőt is, miként vélekednek a kollégájuk elleni játékos-összeesküvésről.

"Nem kell mindezen meglepődni, külföldön is előfordult már, hogy a játékosok edzőt buktattak – vélekedett Csank János, aki tavaly távozott az FTC-től, ma már a Videoton mestere. – Mindez lehet helyes és helytelen is: egy edző tevékenysége ugyanis lehet káros, és ha állandó konfliktusba kerül a futballistákkal, nem tud velük bánni, akkor érthető, hogy azok szeretnének mással dolgozni. A Ferencváros megnyert mindent az elmúlt szezonban, mégis ellentét feszül a játékosok és az edzők között. Pedig fölösleges a sárdobálás, nem kellett volna idáig fajulnia az ügynek: a lebo-nyolítás módja, a levélküldözgetés igazán magyarosra sikeredett, és ez nem jó a futballnak. A Ferencváros vezetésének meg kell vizsgálnia, mi váltotta ki ezt a nagy szembenállást, és figyelnie kell arra, hogy a jövőben mindez ne fordulhasson elő. A játékosokat pedig meg lehet érteni, hiszen ők csak így összefogva tudtak valamit elérni – persze megtehették volna, hogy az első három meccsen kikapnak, és máris megvan az edzőcsere, ám ők már most, a nyári szünetben váltani akartak. Ha tényleg olyan rossz volt már a helyzet, akkor ezt meg is értem."

Hasonló véleményen van Détári Lajos, aki szintén a futballisták mellé állt.
"A saját példámból tudok kindulni. Ha nekem valamelyik játékosom azt mondja, hogy Döme, lehetetlen veled együtt dolgozni, elviselhetetlen edző vagy, akkor én bejezem ezt a munkát. Szerintem nincs olyan focista, aki rám rosszat mondana, hiszen én mindig a játékosok pártján álltam. Jó kapcsolatot kell kialakítani a labdarúgókkal, de úgy, hogy közben kőkeményen kell bánni velük az edzéseken. Persze előtte vagy utána lehet barátkozni, de akkor nincs mese. Egy edző nem akkor dolgozik jól, ha sokat büntet, hanem ha megfelelő viszonyba kerül játékosaival. Nehéz nekem véleményt nyilvánítani Pintér Attiláról, de ha ennyien nem akarták őt a Fradiban látni, akkor biztos nem megfelelően kezelte a helyzetet."

Egervári Sándort, az MTK Budapest leköszönt vezetőedzője éppen hívásunk előtt olvasta a játékosok nyílt levelét az interneten.
"Be kell vallanom, nagyon megleptek a Ferencvárosnál történt események: úgy gondoltam, Pintér Attila és a játékosok képesek lesznek megbeszélni a dolgokat egymással. Ez azonban, sajnálatos módon, nem így történt. Egy edzőnek igenis integráló személyiségnek kell lennie, aki a szurkolókkal, a vezetőkkel és legfőképpen a játékosokkal is jól tud együtt működni. Ebben az esetben, úgy látszik, ez nem működött tökéletesen és éppen ott nem, ahol a legjobban kellett volna, mégpedig az öltözőben. Lényeges, hogy egy edző jó kapcsolatot alakítson ki a játékosaival és itt ez alatt nem a szeretem, nem szeretem kérdést kell érteni, hanem azt, hogy pedagógusként mennyire tud velük bánni. Magam is olvastam a játékosok nyílt levelét, amit nem tartok a legjobb megoldásnak, sajnálatos, hogy ilyen előfordulhat a magyar futballban." ---- Az elmúlt két évtizedben tizenöt edző dolgozott a Ferencvárosnál, ám közülük csak kevesen teljes dicsőségükben távoztak – a legtöbbüket Pintér Attilához hasonlóan egész egyszerűen kiutálták a Fradiból…

Vincze Géza, 1984–85: A nagy fiatalítás közepette az irányítása alatt kiesőjelölt lett az FTC.
Sárosi László, 1985 tavasz: Vácszentlászlóról (ismerős a helyszín…) érkezett beugróként.
Dalnoki Jenő, 1985–87: Nem hosszabbították meg a szerződését.
Rákosi Gyula, 1987–90: Az új francia tulajdonos váltani akart, és Nyilasi Tibort akarta.
Nyilasi Tibor, 1990–94 (1 bajnoki cím, 3 kupagyőzelem): Belefásult az örökös harcba.
Novák Dezső, 1994–96 (2 bajnoki cím, 1 kupagyőzelem, BL-szereplés): Kiutálta a szurkolótábor egésze.
Mucha József, 1996 ősz: Kétmeccses megbízott edző, kellett a hely egy nagyobb névnek…
Varga Zoltán, 1996–97: Kiutálta a szurkolótábor egyik fele.
Nyilasi Tibor, 1997–98: Eredménytelenség, így kiutálta a szurkolótábor másik fele.
Marijan Vlak, 1999 tavasz: Lejárt a szerződése, és számonkérte játékosai pénzét a vezetőktől.
Mucha József, 1999 augusztus: Zöld-fehér öltönyös elnöke, apolitikus Torgyán József megunta a sikertelenséget.
Stanko Poklepovic, 1999– 2000: Nem hozott eredményt a horvát módi, közte a sok kosárlabdaedzés.
Csank János, 2000–2001 ősze (1 bajnoki cím): Visszaesés a bajnoki arany után, nem volt szimpatikus az új többségi tulajdonost képviselő üzletembernek, Várszegi Gábornak.
Garami József, 2001 ősze–2003 tele (1 kupagyőzelem): Nem kellett az új tulajdonosnak, a milliárdos szponzorációt ígérgető Kovács Ádámnak.
Pintér Attila, 2003 tele–2004 nyara (1 bajnoki cím, 1 kupagyőzelem): Mint már tudjuk: őt szó szerint kiutálták a játékosok az Üllői úti öltözőből…