Az NSO ajánlja:
Bajnoki adatbank
Fordulóról fordulóra
A bajnokság végeredménye
Góllövőlista
Bajnoki múlt
Kedd délután az MLL fegyelmi bizottsága kihirdette (újabb) határozatát a Tököli-ügyben, és e szerint a bizottság (idézve a határozatból) "&kétséget kizáróan bizonyítottnak találta", hogy Tököli Attila, az FTC csatára a Balaton FCFerencváros összecsapás után a játékvezetőt (Kassai Viktor) és annak segítőit sértő kifejezéssel illette, ezért a labdarúgót három, soron következő bajnoki mérkőzésről eltiltotta.
A független testület indoklásában megfogalmazottak úgy értelmezhetők, hogy a tagok egyértelműen és egy személyben Kassai Viktort, az ominózus mérkőzés játékvezetőjét teszik felelőssé az újabb futballbohózatért, ellenben a bizottság valamennyi alkalommal a szabályoknak megfelelően, jogszerűen járt el: az első, három meccsre szóló eltiltás kihirdetésekor éppúgy, mint néhány nappal később, amidőn a futballista meghallgatása után visszaadta az érintett játékjogát a DVSC elleni "aranycsata" előtt…
– Semmilyen szinten nem kívánom minősíteni a fegyelmi bizottság munkáját – mondta Puhl Sándor MLSZ-alelnök, a játékvezetői bizottság első embere a fenti megjegyzés hallatán.
– Azt talán mégis kommentálnia kellene, miszerint a bíró egyes vélemények szerint hibázott, mert a siófoki mérkőzés végeztével a játéktéren nem mutatta fel a piros lapot Tököli Attilának, kvázi ő lenne ebben az egész ügyben a hunyó, minden bonyodalom elindítója. Szóval? Fel kellett volna mutatnia Tököli Attilának a piros lapot?
– A mérkőzés során a játékidő alatt ez kötelező, ám a találkozó előtt vagy után nem.
– Hogyan kezeljük azt a nézetet, miszerint feljelentésről, és nem kiállításról lett volna szó?
– Nincs alternatíva! A mérkőzés jegyzőkönyvéből egyértelműen kiderül, hogy mi és hol történt, ahogyan az is: a bíró kiállítottnak tekintette a játékost. Ezt a dokumentumot Kassai Viktor az előírásnak megfelelően átadta az FTC technikai igazgatójának, és jelezte, hogy Tököli Attilát kiállítottnak nyilvánítja, azaz teljesült az a kritérium is, miszerint az érintett együttes technikai vezetőjével, annak csapatkapitányával, avagy magával a kiállítottal a bírónak közölnie kell a tényt.
– Bár egyes funkcionáriusok állítják: mindhárom személlyel szemben van ilyen kötelezettsége a bírónak, e "félreértésnél" fontosabb, hogy ezúttal a jelentés, az ilyen esetekben egyébként etalonnak számító hivatalos irat tartalma, alapvetően pedig a játékvezető szava mégis megkérdőjeleződött.
– Nem. A bírónak csak egyikőjükkel kell közölnie mondandóját. Ami a kérdés második felét illeti: Magyarországon a tényeket, a szabályokat nem vagyunk hajlandóak elfogadni, állandóan a kibúvót, a kiskapukat keressük. Szomorú. Nem én mondom, a szabályok szólnak így, de a játékvezető helyesen járt el. Ezen túl nem lenne szabad miről beszélnünk.
– Semmilyen szinten nem kívánom minősíteni a fegyelmi bizottság munkáját – mondta Puhl Sándor MLSZ-alelnök, a játékvezetői bizottság első embere a fenti megjegyzés hallatán.
– Azt talán mégis kommentálnia kellene, miszerint a bíró egyes vélemények szerint hibázott, mert a siófoki mérkőzés végeztével a játéktéren nem mutatta fel a piros lapot Tököli Attilának, kvázi ő lenne ebben az egész ügyben a hunyó, minden bonyodalom elindítója. Szóval? Fel kellett volna mutatnia Tököli Attilának a piros lapot?
– A mérkőzés során a játékidő alatt ez kötelező, ám a találkozó előtt vagy után nem.
– Hogyan kezeljük azt a nézetet, miszerint feljelentésről, és nem kiállításról lett volna szó?
– Nincs alternatíva! A mérkőzés jegyzőkönyvéből egyértelműen kiderül, hogy mi és hol történt, ahogyan az is: a bíró kiállítottnak tekintette a játékost. Ezt a dokumentumot Kassai Viktor az előírásnak megfelelően átadta az FTC technikai igazgatójának, és jelezte, hogy Tököli Attilát kiállítottnak nyilvánítja, azaz teljesült az a kritérium is, miszerint az érintett együttes technikai vezetőjével, annak csapatkapitányával, avagy magával a kiállítottal a bírónak közölnie kell a tényt.
– Bár egyes funkcionáriusok állítják: mindhárom személlyel szemben van ilyen kötelezettsége a bírónak, e "félreértésnél" fontosabb, hogy ezúttal a jelentés, az ilyen esetekben egyébként etalonnak számító hivatalos irat tartalma, alapvetően pedig a játékvezető szava mégis megkérdőjeleződött.
– Nem. A bírónak csak egyikőjükkel kell közölnie mondandóját. Ami a kérdés második felét illeti: Magyarországon a tényeket, a szabályokat nem vagyunk hajlandóak elfogadni, állandóan a kibúvót, a kiskapukat keressük. Szomorú. Nem én mondom, a szabályok szólnak így, de a játékvezető helyesen járt el. Ezen túl nem lenne szabad miről beszélnünk.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik