Malmôben már letette a névjegyét
Jó szeme van a malmôi szakvezetôknek: a svéd elitklub szakemberei két esztendôvel ezelôtt egy dániai tornán figyeltek fel Vas Jánosra, a dunaújvárosiak akkor 16 esztendôs jobbszélsôjére. A csatár csakhamar a Redhawks egyik utánpótlás-csapatában találta magát, ráadásul nem is saját korosztályában számítottak rá, hiszen az U–18-as gárdában csak háromszor léphetett jégre (ez idô alatt kétszer talált az aktuális ellen kapujába), hanem a svéd elitliga közvetlen utánpótlás-bázisának számító U–20-as pontvadászatban terelgethette a pakkot.
Az elsô év a beilleszkedés idôszakának számított, huszonhárom összecsapáson négy-négy találattal és elôkészítéssel, no és tizenkét perc büntetôpadon töltött perccel hívta fel magára a figyelmet. A következô – azaz az elmúlt – szezonban aztán már minden elfogódottság nélkül játszott hétrôl hétre, s ez az eredményességében is megmutatkozott: 33 meccsen tizenhárom gólt és tizenhét assziszot szorgoskodott össze, s ehhez párosult 50 percnyi kiállítás, mely jól mutatja, egykönnyen nem adja meg magát a riválisoknak.
A fenti mutatók alapján természetesen a Malmö felnôttcsapatának vezetôi is felfigyeltek rá, de híre még a tengerentúlra is eljutott: a Dallas Stars több mérkôzésére is megfigyelôt küldött. Vast azonban nem zavarták a vizslató tekintetek, s mondhatni, a vállán vitte be csapatát a rájátszás döntôjébe. A negyeddöntôben a MoDo ellen négy gólt és egy elôkészítést vállalt, az elôdöntôben az AIK Stockholm ellen egy-egy találatig és asszisztig jutott, míg a – végül elbukott – fináléban ô lôtte csapata egyetlen gólját a Frölundának, s ezzel a magyar szélsô lett a rájátszás gólkirálya, míg a kanadai táblázaton a második helyen végzett– a szakemberek nemes egyszerûséggel csak a lengyel NHL-sztárhoz, Mariusz Czerkawskihoz hasonlították játékát…
A szenzációs teljesítménynek hamar meg is lett a gyümölcse, az idény végén felkerült a Malmö felnôttkeretébe, míg a hét végén Torontóban az NHL-drafton a Dallas Stars – a második kör második választottjaként – lefoglalta a játékjogát.
Az ember úgy megy ki a meccsre, hogy felkészül a legroszszabbra, zsidózásra, cigányozásra, négerezésre, erre, hála istennek, nem történik semmi. Hanem azt látja, hogy a kezdés előtt egy órával már zsúfolásig tele az ajándékbolt; hogy a vendégszektor bejáratánál toporgó MTK-hívőket nemhogy baseballütőkkel vagy boxerekkel, még verbálisan sem inzultálják; hogy apa és fia egyenszerelésben, Fradi-mezben és -sálban, kéz a kézben baktat fel a lelátóra; hogy a nagycsaládosokat és az iskolásokat külön szektor várja; és hogy a rendőrök legfeljebb amiatt aggódhatnak, a nagy melegben beleizzadnak a rohamsisakba. Más szóval idilli a kép, mintha tényleg familiáris esemény lenne ma Magyarországon egy futballderbi. Tegnap éppenséggel az volt, azonban kiskorúak számára mint alább kiderül nem ajánlott a meccsre járás, a szurkolói bekiabálásokat a nyomdafesték nem tűri&
Lám, Tököli Attila szülei is eljöttek az örökrangadóra. A fiuk, a Fradi csatára pénteken ünnepelte születésnapját, de az MTK elleni bajnoki miatt szó sem lehetett arról, hogy felkeresse szeretteit, így édesapja és édesanyja látogatta meg az Üllői úton. A legutóbbi vizitről aligha őriznek kellemes emlékeket: 2003. május 30-án a Ferencváros a Debrecent fogadta, sokan ünnepelni érkeztek, aztán mi lett belőle… A szülők azt mondják, rettenes volt nézni, amint a megvadult szurkolók a játékosokra, többek közt az ő Attilájukra vadásznak, de, teszik hozzá, mindez már a múlté, és ha elfeledni nem is tudják, próbálják túltenni magukat a történteken. Különben is, Tököli Attilát most szeretik a Fradi-pályán, úgyhogy gond egy szál se. A szülinapi tortába beszúrt gyertyából viszont akad 28 is. ----
A találkozó amúgy egy nyolcesztendős tehetség egyéni akciójával indul: a Váci Titán SE ifjú tehetsége belsőzi odébb a labdát. Ja, e helyütt egy kisasszonyról beszélünk: Herbert Tímea nem a Barbie-babákért és a gyöngyfűzésért, hanem Szűcs Lajosért, illetve Gera Zoltánért s ebből következően az FTC-ért rajong, így hát szülei azzal lepték meg vasárnapi születésnapja alkalmából, hogy elintézték neki, övé lehet a kezdő rúgás. Az okos passzt nagy sprint követi: mint a kimagaslót produkáló pályatársak, Tímea vastaps közepette hagyja el a játékteret.
Az első fals hang: a B-közép aztán Végh Zoltánt köszönti, zúg a "Szervusz, paraszt!", de nem sokáig. A második fals hang: "B..i RTL" – fakad dalra a tábor, ám a következő másodpercben Gera lő, gól, így gyorsan vált a kórus, "…mi akkor is győzünk, hogy ha kikapunk". Speciel nem úgy tűnik, hogy kikapnak, maradjunk annyiban, láttunk már jobb MTK-t is.
Vissza a családias légkörhöz: "Testvérgyilkos!" – üvölti el magát egy szurkoló, midőn az általa Káinnak becézett Rósa Henrik buktatja öccsét, Rósa Dénest. Igaz, a lelátón közben arra is rádöbbennek, hogy Henriket nem lehet csak úgy anyázni, hiszen Dénes mamája is ugyanaz, s utóbbi valószínűleg zokon venné, ha saját csapata drukkerei a felmenőit emlegetnék… A Rósák háborúja azért később folytatódik, egy fault itt, egy ott, persze, mindig bratyizás a vége.
Az első félidőnek meg akkor lesz vége, amikor váratlanul leszakad az ég. Vagy negyven percig zuhog eztán, amikor Juhász Roland bukik orra, meg is állapítjuk: ahogy esik, úgy puffan. Az ezt megelőző örökrangadón a Lipcsei Pétert "lóvá tevő" Torghelle Sándort azért leb....-za és anyázza a kemény mag, a támadó most sajnálhatja igazán, hogy nincs egy fivére a Fradiban… Megtudjuk még, hogy Pintér Attila ferencvárosi tréner atyai jó barátja, Verebes József sem tud nemet mondani a fiúknak, a régi nótát veszik elő az ázó-fázók: "Ess, eső, ess, b..i Verebes!" ---- Tényleg szolid a hangulat, a gyűlölt vetélytárs, az Újpest először az 52. percben kerül terítékre, "…ki nem ugrál, sz.. újpesti, hej-hej", s az 5751 jelenlévőből legalább 3467 eleget tesz a felszólításnak. A többiek kilenc minutum múltán szökkenek talpra, naná, hiszen Gera Zoltán fejel – gól.
Szaltóra azért csak a duplázó vállalkozik, a csúszós széksorok között egyébként is veszélyes lenne ilyesmivel próbálkozni. A tornamutatványok helyett kérdezz-feleleket játszik a tribün, aki kérdez, az a szpíker, aki pedig felel, az az ezerfejű. A módi a következő:
– Gólszerző: Geraaa?!
– Zoltááán!
– Ferencváros?
– Kettőőő!
– MTK?
– Nullaaa!
– Hajrááá?!
– Fradiii!
Ajaj, Goran Jezdimirovics kér cserét. Na igen, becsúszva mentett, ám ferencvárosi kollégája, Marek Penksa ráesett, így a szerb-montenegrói légiós vérző arccal bandukolt le a gyepről – gyanítjuk, nem azzal a céllal rontott rá a labdát birtokló ellenfelére, hogy "szerelem első vérig…"
A 87. percben unják meg a dolgot a kék-fehérekért szorítók, transzparenseiket egy sportszatyorba süllyesztve indulnak haza. "Hová mentek?" – érdeklődik a hazai tábor, válasz gyanánt mosolyogva integetnek az MTK-sok. A hármas sípszó előtt kis ollézás, majd meghajlás és össznépi fradizás.
Még a nap is kisüt. Mindenki derül… ---- 4. perc: Lipcsei nagyszerűen indította Gerát a középkörből a balösszekötő helyén. A támadó a tizenhatos vonalánál remek mozdulattal – elkanalazta, és továbbtolta, majd maga elé tette a labdát Komlósi szorításában – az MTK kapuja felé indult, majd két lépés és két pattanás után védhetetlen gólt rúgott jobbal az MTK kapujának bal felső sarkába.
1-0
17. perc: Botis emelte ki a labdát a hazai tizenhatosról, éppen Jezdimirovics elé, aki 22 méterről, ballal, lőtt, Szűcs Lajos látványos vetődés után ütötte az alapvonalon túlra a labdát.
19. perc: Rósa Dénes ívelt be szögletből a bal oldalról, a rövid saroknál Gyepes érkezett, ám fejese után a labda a gólvonal előtt helyezkedő Füzi Ákosról került az alapvonalon túlra.
41. perc: Torghelle futott el a bal oldalon, az alapvonal közelében Botissal állt szemben, majd visszagurította a labdát az érkező Rednic elé, a román légiós azonban 22 méterről, ballal, magasan
a kapu fölé, sőt mellé is rúgta a labdát.
44. perc: Lipcsei szenzációs labdával indította Sowunmit, a ferencvárosi játékos a tizenhatoson belül megelőzte a kifutó Végh Zoltánt, ám fejéről a labda centikkel a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret.
45. perc: Zavadszky szöglete után a középen helyezkedő Rósa Henrikhez került a labda, az MTK középpályása 20 méterről, ballal, lőtt, Szűcs Lajos parádés mozdulattal védett.
59. perc: Leandro nagyszerű ütemben ugratta ki Tökölit a balösszekötő helyén, ő egy csel után visszapasszolt középre Lipcseinek, a Ferencváros középpályása pedig jobbra tolta a labdát a gólhelyzetben lévő Sowunmihoz. A jobb oldali középpályás már a tizenhatoson belül járt, ám lövésébe Komlósi kétségbeesve belevetődött, és így a labda az alapvonalon túlra pattant.
61. perc: Gera ugratta ki a balösszekötő helyén Tökölit, a középcsatár a tizenhatoson belül visszafordult és a túlsó oldalra Sowunmihoz ívelt. Ô visszapasszolt a jobb oldali vonal mellett felfutó Vukmirhoz, a jobbhátvéd pedig egyből középre, Lipcseihez passzolta a labdát. A középpályás Sowunmit játszotta meg, aki jobbal bemutatott egy lövőcselt, majd – mint grafikánkon látható – a tizenhatos és az oldalvonal közötti területről ballal középre ívelte a labdát, Gera pedig nyolc méterről, középről a jobb sarokba fejelt – és a csatár a gólja után ismét boldogan szaltózhatott.
2-0
65. perc: Rósa Dénes végzett el szabadrúgást a balösszekötő helyéről. Éles szögből nem a beadást választotta, hanem kapura rúgta a labdát, Végh Zoltán azonban az utolsó pillanatban bravúrral a gólvonal elől a mezőnybe ütötte a labdát.
87. perc: Lipcsei a térfél közepén elcsípett egy átadást, a labda Penksához került, ő pedig egyből a keresztbe mozgó Tökölit hozta helyzetbe. A középcsatár csinált két cselt – elfeküdt az egész MTK-védelem… –, ám akkor, amikor az üresen álló, a kaputól tíz méterre helyezkedő Gerához akart passzolni, Füzi Ákos még belepiszkált a labdába, így az az alapvonalon túlra került. ---- A mi akaratunk érvényesült ezen a találkozón. Fegyelmezetten futballoztunk, és szerencsére a szombati mecscsek eredményei nem nyomasztották a csapatot.
Pintér Attila a Ferencváros vezetőedzője
Megérdemelten nyert a Ferencváros. Az első gól előtti súlyos egyéni hibák miatt hátrányba kerültünk. Ez az MTK már nem hasonlít a korábbira. Sajnos felőrlődött a keret…
Egervári Sándor az MTK vezetőedzője ---- A közelmúltban viharos körülmények között ért véget az MTK–FTC örökrangadó. Kiállításokkal, gyalázkodó szurkolói rigmusokkal és némi botránnyal fűszerezve. Nos, most roppant szimpatikus volt Komlósi Ádám cselekedete, aki a sérült és görcsöt kapó Leandro segítségére sietett, miközben ment a játék, miközben támadott a Fradi, ő a füvön térdelt, és megpróbált segíteni az ellenfél futballistáján. Tapsot kapott érte – joggal.
Egervári Sándor nem ezt érdemelte az MTK-tól. Gyakorlatilag cserbenhagyták ezen a tavaszon, elvették előle a célokat, a jövőt, és úgy kellett dolgoznia az egész idény alatt, hogy tudta, a nyáron, ha bajnoki címet nyer csapatával, akkor is megköszönik a munkáját. Aligha kellemes ilyen körülmények között edzősködni, és ez meglátszik a megfogyatkozott és hitehagyott MTK-n. A tavalyi bajnok a hajrára gyakorlatilag teljesen szétesett.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik