Nagyon persze nem ijedhettek meg a debreceniek, lévén a 40. másodpercben már vezetést szereztek – lássuk be, ilyen is ritkán adódik, hogy mindkét csapat egy középkezdésből ér először labdához…
A vendégek öröme nem tartott túl sokáig, hiszen postafordultával egyenlített az ETO, mégpedig Darko Peric helyzetfelismerésének és önbizalmának köszönhetően (a győri vezetők a meccs előtt beszélgettek el légióssal, hogy a neki fizetett igen komoly pénz ellenértékeként azért többet kellene mutatnia a meccsenkénti két bedobásnál, és luftnál, és úgy fest, a harmadik perc tájékán a légiósnak eszébe jutott a fejtágító…).
Mivel legutóbb, a Pécs elleni győri meccsen is gyors gólváltással indultak a felek, utána viszont tömény unalomba fulladt a találkozó, a zöld-fehér drukkerek az egyenlítés láttán nem törtek ki különösebb érzelmi reakcióban, gondolták, lesz ennél még rosszabb is. Pedig csapatuk most kezdett el igazán focizni: néhány perc alatt hármat rúghattak volna a megtáltosodott győriek, a megfenyített Darko Peric például minden szögből kapura bombázott. Három helyett csak egy lett, és az sem az ETO-sok számára kívánt kapuba jutott – Bajzát Péter nagyszerű önzetlenségről téve bizonyságot, adott szenzációs gólpasszt Igor Bogdanovicsnak. Ezek bizony a Debrecen percei voltak, ám ami a lényeg: a két csapat olyan félidőt mutatott be, amelyet minden meccsen szívesen fogadnánk – mondjuk dupla előadásban.
Nem panaszkodhattunk a szünet utáni első negyedórára sem – igaz, Marko Kartelo nem így képzelte el ezeket a perceket. A győri hátvéd ugyanis előbb tizenegyest érően ért kézzel a labdához (nagy szerencséje, hogy Igor Bogdanovics a kapufát találta el), majd nem sokkal később ugyan egy méterről a léc alá lőtt, ám a játékvezető partjelzője beintésére les miatt nem adta meg a gólt. Hogy a büntetőnél és ennél a szituációnál jól döntött-e Ábrahám Attila, azt valószínűleg csak a tévéfelvétel után tudjuk majd meg, mindenesetre nem fenyegeti az a veszély, hogy Győrött díszpolgárrá választanák.
Bajzát Péter aztán megint villant, hatalmas gólt rúgott távolról, így már igencsak egyértelmű volt, hogy ezt a mérkőzést a vendégek nyerik. Az utolsó félóra így különösebb izgalmat nem hozott, bár annak azért örültek a debreceni drukkerek, hogy Sándor Tamás és Dombi Tibor csak beállt.
Sőt, Dombi egy káprázatos csellel vitte el a labdát két győri védő mellett, a negyedik gól előtt és Halmosi Péternek már nem is okozott gondot a kapuba fejelnie, néhány perccel később pedig a végig agilisen és jól futballozó Bajzát Péter labdáját passzolta be a debreceni futballista.
A második félidei játék alapján közel sem volt egy súlycsoportban a két csapat: a Loki játszi könnyedséggel húzta be ezt a strigulát és nyomatékosította, hogy igenis bele akar szólni a bajnoki címért folyó küzdelembe. Persze, azt a vendég futballisták is tudják: a neheze csak vasárnaptól következik… ---- 1. perc: A debreceniek kezdték a játékot, és mivel udvariasak, úgy gondolták, hogy vendéglátóik is ismerkedjenek meg a középkezdés szépségével. Anélkül, hogy győri játékos hozzáért volna a labdához, Madar robogott el a jobb oldalon, beadása után a bal oldalon érkező Halmosi visszafejelte a labdát, amelyet aztán Bajzát hat méterről ballal a kapu bal oldalába helyezett.
0–14. perc: A győriek jó tanulónak bizonyultak, és visszaadták a Debrecen nemes gesztusát: Makra futott fel a bal oldalon, beadását követően a jobb oldalon érkező Peric húsz méterről egyből jobbal a kapu bal oldalába, ballal bombázott.
1–116. perc: Madar mélységből ívelt előre, a győri védők lesre vártak, de nem volt les, Bajzát szabadon nyargalhatott kapura, majd Bogdanovics elé játszott, aki nyolc méterről jobbal a kapu közepébe küldte a labdát.
1–219. perc: Bogdanovics akár újabb gólt szerezhetett volna, Halmosi tört előre a bal oldalon, bevezette a labdát a győri kapu előterébe, akár lőhetett is volna, de ő önzetlenül középre gurított, és az érkező szerb-montenegrói légiós egyből 12 méterről magasan a kapu felé küldte a labdát.
50. perc: A jobb oldalon felfutó Balogh Zsolt félmagas beadásnak szánt labdája a mellette futó Kartelo kezén csattant. Ábrahám játékvezető szándékosnak minősítette a kezezést, ezért a 11-es pontra mutatott. A büntetőből Bogdanovics laposan a bal oldali kapufára lőtte a labdát.
51. perc: Peric beadását követően Priskin fejjel megcsúsztatta a labdát, amelyet Kartelo hat méterről a kapuba továbbított. Tompos partjelző azonnal jelezte a lest, és így Ábrahám érvénytelenítette a gólt.
55. perc: Bajzát kapott labdát a balösszekötő helyén, majd 25 méterről nagyszerűen lőtt kapura, és a labda védhetetlenül vágódott a bal felső sarokba.
1–374. perc: A csereként beállt Dombi egy szép csellel átjátszotta Kartelót, aztán térdmagasságban a kapu elé adott, és a középen befutó Halmosi hat méterről a kapuba fejelte a labdát.
1–482. perc: A jobb oldalon futó debreceni támadás végén Bajzát lövését Krass kiütötte. Ismét Bajzáthoz került a labda, aki ügyesen a támadást követő Halmosi elé passzolt, és ő nyolc méterről, ballal a győri kapuba továbbított.
1–5 ---- Böjte Attila, a győriek csapatkapitánya a 150. élvonalbeli mérkőzését játszotta. A védelem minden posztján bevethető, szorgalmas, megbízható labdarúgó ez évben elérkezett a válogatottságig is. A szép jubileum alkalmából a gratulálók közé tegnap este sokan feliratkoztak.
Még a juniorok mérkőzésén történt: a 10. percben Zsók József, az ETO fiatal játékosa, megsérült. Sem orvos, sem gyúró, de még szódavíz sem volt a pálya mellett. Zsók a bíró segítségével talpra állt, de hamarosan le kellett cserélni. A történet méltatlan egy élvonalbeli klubhoz, sőt egyenesen szégyen.