Foci a menedzsereknek

Aztán – szerencsére – bebizonyosodott, felesleges volt az aggodalom, mert azon kívül, hogy a faluba érkező ferencvárosiak egy csoportja az utcán egy lerobbant traktor abroncsának esett (összefoglalva a lényeget: megrugdalta a gumit), más rendkívüli esemény nem előzte meg a találkozót.

Nyugodt szurkolói felvonulás

A felvonulás mindenesetre parádés volt, régen láttak ennyi embert Bodajkon, talán csak az errefelé is népszerű búcsú idején van ennyi látogató. Csaknem 3000 ember rótta az utcákat, és foglalt helyet a kastély előtt elterülő csodás környezetben lévő sporttelepen.
A bodajki futballcsapat az NB I B-ben szerepel, és nem is rosszul, hiszen a gárda a kilencedik a tizennyolc együttes közül, azonban nem erre a legbüszkébbek a helyiek, hanem sokkal inkább arra, hogy a profiliga (azaz Arany Ászok Liga és az NB I B) összes csapata közül talán a bodajkiak az egyetlenek, akik gond nélkül futballoznak.

Ahol nem kell a focikölcsön

Nincs tartozásuk, nem vettek fel kölcsönöket sem. Ez pedig annak köszönhető, hogy okosan és tervszerűen gazdálkodik a Nemes Ferenc ügyvezető által irányított klub. Persze a vezető gondoskodása is kevés lenne a mai futballviszonyok között, ha nem állna a csapat mögött a Fotex-vezér, Várszegi Gábor.
A magyar futball egyik legnagyobb mecénása, aki korábban a Ferencvárosnál is tulajdonrészt vásárolt, és persze az MTK-nál is tulajdonos volt, Bodajkon magára vállalta a zömében fiatalkorú labdarúgók fizetését, prémiumát. Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy majd az agárdi Sándor Károly Futballakadémiáról kikerülő, és a bodajki csapatban megerősödő futballistákkal tölti fel az MTK-t; mint ahogyan az sem titok, hogy Várszegi Gábor a majdan felnövekvő és jó formába kerülő játékosokat külföldön "értékesíti".
Nyilván nem a véletlen műve, hogy a Ferencváros elleni, tegnapi Magyar Kupa-mérkőzésen is menedzserek szorongtak a VIP páholyban. A FIFA-licences Vladan Filipovics társaságában Franciaországból, Szerbiából és Kínából is érkezett megfigyelő. Úgy tudjuk, a fradista Dragóner Attilán kívül több bodajki fiatalra, vélhetően Kanta Józsefre, Kanta Szabolcsra és a kapus Fülöp Mártonra voltak kíváncsiak.

Nos, sok jót nem láthattak ugyanis Dragóner Attila élete talán leggyengébb formáját mutatta a szerdai kupameccsen (a védőt Lothar Matthäus sem válogatta be a Wales elleni meccsre), a fiatal bodajkiak pedig inkább csak vergődtek a rutinos, és persze nagyobb játékot képviselő Ferencváros ellen. A címvédő végül is megérdemelten jutott a négy közé, szakítva a korábbi hagyománnyal, ezúttal a rendes játékidőben harcolva ki a továbbjutást. Ám tegyük hozzá: ezúttal is görcsösen, idegesen futballozott a Ferencváros, a továbbjutáson kívül talán csak egyetlen pozitívum, hogy ezúttal három gólt is szerzett a csapat. Ez azért is kiemelendő, mert az elmúlt két bajnoki fordulóban egyetlen egyszer sem találtak Gera Zoltánék az ellenfél kapujába.

Hárommillió forintos bevétel

Persze dicséret illeti a hazaiakat, mert bár érezhették az erőkülönbséget, az utolsó percigsem adták fel a küzdelmet. Egy jó szó megilleti a rendezőket, akik méltóképpen vezényelték le az utóbbi idők legnagyobb bodajki eseményét (a Ferencváros most szerdán lépett először pályára az 1947-ben alapított bodajki labdarúgócsapat ellen).
Elégedetten dörzsölhették kezüket a pénztárosok, hiszen 2500-an váltották meg az 1200 forintos belépőket, ami hárommillió forintos bevételt jelentett (bár tegyük hozzá, hogy a kupakiírás szerint ezen összeg 30 százaléka a vendégcsapatot, azaz a Ferencvárost illeti), és persze örülhettek a helyi kocsmárosok is, mert a továbbjutást ünneplő fradisták boldogságukban nem kímélték az árukészletet…

Percről percre



Magyar Kupa