Már megint a pénz

"Elegem van a magyar futballistákból, és főként Bárányos Zsoltból – mondta Bognár György. – Minden részletben megegyeztünk a kínaiakkal, már csak a szerződést kellett volna aláírni, amikor Bárányos kijelentette, több pénzt akar. Ennek a játékosnak, ennek az álprofinak, akinek nyolc hónapja nincs csapata, amikor végre lett volna lehetősége elszerződni valahová, visszalépett. Ráadásul nem is tőle tudom, hogy meggondolta magát, én ugyanis napok óta nem tudok vele beszélni. A kapcsolataimat felhasználva elértem, hogy az elmúlt hónapokban francia és belga csapatok is teszteljék, de nem kellett senkinek. Most végre szereztem neki egy együttest, nagyon jó pénzt kapott volna, erre tessék, még ezt is kevesli. De nem az övé az egyedüli ilyen ügy. Herczeg Miklós például kerek perec kijelentette, hogy nem hajlandó Kínába utazni próbajátékra, noha eddig itthon mindenhonnan elzavarták… Szóval, tényleg kezd elegem lenni a magyar játékosokból. Pénzt akarnak, csak ne kelljen elhagyniuk Budapestet, az anyóst, a kutyát és még ki tudja, mit. Ezért mondom, ezek a labdarúgók – tisztelet a kivételnek – nem profik…"
A menedzser szerint Bárányos Zsoltnak 30 ezer dollár aláíráspénzt (6.1 millió forint), 10 ezer dollár havi fizetést (2 millió forint) és 2000 dollár győzelmi prémiumot (400 ezer forint) kínáltak.
Igen ám, de Bárányos Zsolt más mond.
"Az eredeti tervek szerint nem egyedül, hanem Bognár György ugyancsak menedzserként dolgozó fiával utaztam volna Hongkongba, ahol segített volna nekem a kint tartózkodásom idején – nyilatkozta Bárányos Zsolt. – Mondanom sem kell, végül itthon maradt… Amikor kiérkeztem, egy kínai menedzser fogadott a reptéren, kezében egy noteszszal, benne például Dragóner Attila, Herczeg Miklós, Kovács Zoltán, Lendvai Miklós, Lipcsei Péter és Tököli Attila nevével. Velem együtt ezeket a játékosokat várta, ehhez képest csak én voltam az a hülye, aki nekivágott ennek a kilátástalan túrának… Az első nap belázasodtam, ezért három napig csak a szállodai szobámban feküdtem, de szerencsére sikerült összekapni magam annyira, hogy edzeni tudjak. Két nappal később még egy mecscsen is pályára léptem, és ezután szóltak, hogy megköthetjük a szerződést. Időközben azonban kiderült az is, hogy az eredetileg ígért fizetésnek mindössze a felét kaptam volna. Ráadásul Bognár György nekem azt mondta, egy élvonalbeli csapat hív tesztelésre, és számomra csak odakint derült ki, hogy a Hsziamen valójában másodosztályú…"
Bárányos Zsolt elmondta, havonta nyolcezer dollár fizetést kapott volna a klubtól, holott eredetileg tizenöt-tizenhatezer dollárról volt szó (emlékeztetőül: Bognár György tízezer dollárról beszélt), azt ellenben megerősítette, hogy kétezer dollár prémium járt volna egy-egy győztes meccsért. A harmincezer dolláros aláíráspénzre azonban mindketten máshogy emlékeznek. Bognár szerint ez járt volna ügyfelének a szerződés megkötésekor, Bárányos viszont azt állítja, ő véletlenül, a kínai menedzsertől tudta meg, hogy ez az összeg is a megállapodás része volt.
Valaki – ebben megegyezhetünk – nem mond igazat. Ami ellenben bizonyos: Bárányos Zsoltnak továbbra sincs csapata, viszont ingyen igazolható, és mostantól már csak vele kell megegyezni.
És a végére még egy rövidhír: kedd este Bognár György menedzser segítségével kínai próbajátékra utazott a Lombard FC Haladás támadója, Nagy I Sándor.
Kalandjairól a későbbiekben még beszámolunk…