Fischer Pál újra a Vasas ellen

Csaknem ezerkétszáz ember állta körül a falucska "kopogós talajú”, keskeny pályáját, s nézte, amint a szomszédos Magyargéc játszik a Vasassal. Magyar Kupa-meccs volt, most nem is ez a lényeg, hanem a hangulat. Az angyalföldieket elkísérő mintegy kétszáz drukker is csak nézett nagyokat, amikor a kezdés előtt hintóra ültették Illovszky Rudolfot, hogy méltóképpen vonulhasson be a legendás mester. A hangszórókból üvöltött az ütemes lakodalmas, a lelátón csaknem táncra perdültek a jókedvű falubeliek, és lelkes tapssal jutalmazták, amint Fischer Pál kapura lőtt, vagy éppen fejelt. Úgy bizony, az egykori ferencvárosi kedvenc manapság a Magyargéc csapatát erősíti (rajta kívül itt játszik a volt csepeli Oláh Béla és a Vasasban is évekig szereplő Kecskés Attila…), és hogy nem is rosszul, azt bizonyítja, hogy feljutottak az NB III-ba. A környékbeliek drukkolnak is Magyargécnek, ami, ha így folytatja, lekörözheti a környék egykori sikercsapatát, a válogatottak egész sorát felmutató Salgótarjánt.
Futballünnep volt tehát vasárnap Nógrádmegyeren, és a hangulaton még az sem rontott, hogy a Vasas Schultz Levente három, Keresztúri András kettő és Weitner Ádám egy góljával 6–0-ra nyerte a mérkőzést, ami azt is jelenti, hogy az angyalföldi csapat így már hivatalosan is visszatért száműzetéséből. A meccs után nemcsak a piros-kék mezbe öltözött, csapzott fiúk tűntek jókedvűnek, hanem a 37 éves Fischer Pál is, aki a következőket mondta: "Még most is élvezem a játékot, szeretnek itt az emberek, én is jól érzem magam, mi kell több a boldogsághoz? Örülök, hogy a Vasas újra elfoglalta helyét a magyar futballban, és abban bízom, hogy a Fradi is magára talál. A zöld-fehéreket is szívesen látnánk egy hírverő meccsre.”