Kis pénz, nagy rend a REAC-nál

– Irigylésre méltó helyzetben van. Amíg az ország kisebb-nagyobb csapatainál áll a bál, pénz és befektető után futkorásznak, pereskednek, feloszlásról, megszűnésről, viszszalépésről beszélnek, addig a REAC-nál olyan nyugalom van, mint egy elegáns nyugdíjasotthonban.
– Örülök hogy jó a hírünk, bár tettünk is ezért – mondta Forgács József. – Sok minden kellett ahhoz, hogy ma már valamelyest irigyelt, de legalábbis emlegetett csapatunk legyen, olyan gárda, amelyikhez szívesen igazolnak a futballisták.
– Mi több, fillérekből gazdálkodnak. Vagy ez csak legenda?
– Nálunk a legmagasabb fizetés százötvenezer forint, de a keret több játékosa is nyolcvanezer forintot kap. Erre aztán jön némi prémium, de szó sincs milliókról, farzsebbe csúsztatott aláíráspénzekről. Mi a magunk módján annyi pénzt áldozunk a magyar futballra, amennyit az manapság ér…
– Igaz, hogy megcélozzák az élvonalat?
– Mi vállaljuk az első osztályt. A terveinkben az szerepel, hogy jövőre legyen első osztályú csapata Rákospalotának. Ennek szellemében a napokban szerződést hosszabbítottunk Kutasi Róbert klubigazgatóval, valamint Mészöly Géza vezetőedzővel. Ugyanakkor a csapat meghatározó játékosaival is tárgyalóasztalhoz ültünk, és szinte valamenynyien jelezték, szívesen játszanak itt. Nagy dolog ez manapság, elhiheti, hiszen nézzen csak körül, hány patinás klubnál küzdenek a futballcsapatok az életben maradásért, és hány csapatnál pereskednek a játékosok.
– Ha sikerül az álom, és feljutnak, lesz pénz a nagyobb célok elérésére is?
– Ezen dolgozunk most, és örömmel mondhatom, vannak érdeklődők. A botránymentes, mondjuk így, földön járó és eredményes REAC vonzó lehet.