A nyáron szabadügynökké váló Brevin Knight nem lehet túl vidám mostanában még a Jazz könnyebb győzelmei után sem. A gazdasági válság ugyanis rányomta a bélyegét az NBA-re is. Na nem annyira, hogy a nyáron szabadügynökké váló 150 játékosnak felkopjon az álla, de a 2009-es (és talán a 2010-es) hatalmas pénzesőről szóló „szabadügynökálmok” ideje lejárt.
Fotó: Imago (archív)
Brevin Knight tisztában van vele, hogy nem lesz könnyű helyzetben, ha szabadügynökké válik
Fotó: Imago (archív)
Brevin Knight tisztában van vele, hogy nem lesz könnyű helyzetben, ha szabadügynökké válik
A világgazdaságot sújtó válság természetesen az Egyesült Államokat, és így az NBA-t is érinti. Ezt pedig a pénzügyi gondok jelentkezése utáni első szabadügynöki évfolyammal kezdve a játékosok is meg fogják érezni.
„Olyan lesz ez nekik, mint egy nukleáris tél” – jósolja Mark Cuban, a Dallas Mavericks tulajdonosa.
„Azt gondolom, hogy a legtöbb csapatra hatással lesz a recesszió” – így Rod Thorn, a New Jersey Nets elnöke.
„Nem beszélhetek harminc csapattulajdonos és klubvezetőség nevében, de biztos vagyok benne, hogy nyilvánvaló okok miatt minden gárdánál megfordul a menedzsment fejében, hogy szorosabbra húzza a nadrágszíjat. Mindannyian a gazdaság részesei vagyunk – mondta Gregg Popovich, a San Antonio Spurs edzője és elnöke. – Arra pedig nem fogadnék, hogy a kormány kisegít bennünket egy olyan csomaggal, amilyet a pénzügyi szektor kapott.”
Az együtteseken belüli megszorítások már önmagukban is nagy fejtörést okoznak az egyes egyesületek menedzsmentjének, de a recesszió időzítése nem is lehetne szerencsétlenebb: sok csapat már szezonok óta készül a 2009-es, és főleg a 2010-es nyárra, amikor sztárok garmadája lesz, illetve lehet szabadon igazolható, attól függően, hogy hányan döntenek úgy, kilépnek a szerződésükből.
A 2010-es holtidény ebből a szempontból különösen fontos, hiszen LeBron James, Dwyane Wade, Chris Bosh, Amare Stoudemire, Jao Ming, Joe Johnson, Dirk Nowitzki és Manu Ginóbili is korlátlan szabadügynök lehet – ez a névsor pedig szinte a második vonalba sorolja az olyan, potenciálisan szintén szabadügynök játékosokat, mint Paul Pierce, Tracy McGrady, Tyson Chandler, Steve Nash és Michael Redd. Persze a 2009-es nyár sem szűkölködik majd nagy nevekben: attól függően, hogy kik lépnek ki a szerződésükből, Kobe Bryant, Carlos Boozer, Shawn Marion, Ron Artest, Jason Kidd, Andre Miller, Allen Iverson mind szabad préda lehet.
A sztárok persze meg fogják kapni a pénzüket, sokszor a maximálisan adható mértékben, de ha a fizetési sapka csökkenni fog, a gyakorlatban átutalt összegek sokkal kisebbek lesznek, mint amiről évek óta hallani. A sapka számítási módjának 1984-es megváltoztatása óta mindössze egyszer mérséklődött a fizetési plafon két szezon között: 42.5 millió dollárról 40.271 millió dollárra a 2001–02-es és a 2002–03-as idény között.
Az alacsonyabb plafon azt jelenti, hogy a szerződések értéke is alacsonyabb lesz, és nem csak a maximális értékű megállapodások, hanem a középszintűek is. A csapatok a legnagyobb sztároknak meg fogják adni a nagy pénzeket, de nagyon valószínű (és erre az elmúlt években egyre több példát láttunk), hogy az egy kategóriával lejjebb sorolt, úgynevezett „mid-level” összegeket egyre kevésbé fogják egyetlen játékosra költeni, tehát a fizetési lépcső a nagy csillagok és a többi kosaras között nagyobb lehet, mint valaha.
„Néhányunknak egészen máshogy fog kinézni az új szerződése, mint ahogy korábban elképzeltük – mondta Knight, akit szintén negatívan érinthet a téma. – Hozzá kell igazítanunk az életmódunkat a változásokhoz. A társadalom felső öt százalékába tartozunk, és valószínűleg ott is maradunk, de nekünk is alkalmazkodnunk kell majd.”
„Biztos, hogy lesz valamiféle visszalépés, ám akármekkora is lesz ez, még mindig marad majd annyi, amiből meg tudunk majd élni” – véli a Dallas játékosa, Devean George.
„Summa summarum, akármilyen furcsa is, a szurkolók mindig el fognak járni a meccsekre, hogy a csapatuknak szurkoljanak. Amíg ez így történik, és amíg lesznek televíziós közvetítési jogok, épkézláb szerződéseket tudunk majd összehozni” – vélte az egyik prominens játékosügynök, Aaron Goodwin.
Mások szerint persze nagy befolyással lesz a klubtulajdonosok gondolkodására, hogy szinte mindegyiküket érinti a válság, és a kosárlabdát csak „passzióból” pénzelik. Ha tehát egy gárdának nem sikerül All Star-játékost igazolnia a fizetési sapka alatti helyre, nem feltétlenül fogja elkölteni a pénzét csak azért, mert a rajongók azt követelik majd. Amit a tulajdonos megspórol az NBA-csapatán, azt elköltheti más üzleti érdekeltségeire.
Ahogy Mark Cuban is mondta: „... nukleáris tél vár a középszerű szabadügynökökre”.
www.bball.hu
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik