Visszavágott a Pacers a Pistonsnak

A Pacerst fűtötte a visszavágás vágya, miután tavaly a Keleti-főcsoport elődöntőjében épp a michiganiekkel szemben estek ki a playoffból. Ennek megfelelően Stephen Jackson például úgy játszotta végig a meccset, hogy csütörtökön még kórházban feküdt egy esés utáni könyök- és deréksérülésekkel.

„Úgy döntöttem, ha lábra bírok állni, és csak egy kicsit is tudok futni, játszom” – magyarázta a találkozó után a hét lepattanóig és húsz pontig jutó Jackson, aki ezzel a teljesítménnyel csapata legeredményesebbje volt. „Jót tesz, hogy megvertünk egy Detroit-kaliberű csapatot, ez is mutatja, hogy kezdünk belelendülni” – utalt a csatár arra, hogy az elmúlt nyolc fellépéséből csak az utolsó kettőt nyerte meg csapata.

A Pistonsnál sem estek pánikba a vereség miatt, még ha ez a második is volt az elmúlt négy meccsen – előtte 37-5-tel álltak… Flip Saunders edző leginkább a szerencsétlen sorsolással magyarázta a kisiklást. „Az Indiana három napot pihent a meccsünk előtt, miközben mi öt nap alatt negyedszer lépünk pályára, ráadásul négy különböző városba kellett utaznunk. Nem csoda, hogy energikusabbak voltak, és ezzel meg is nyerték a meccset.”

A New Jersey-Miami meccsen Vince Carter mutatta meg, hogy az internetes All-Star-szavazás nem sokat ér, illetve neki legalábbis mindenképpen a kezdőcsapatban lett volna a helye a gálán. A Heat játékosa, Dwayne Wade ugyan a szurkolók szemében jobbnak tűnt, mint Carter, a Nets hátvédje azonban a parketten igazságot tett.

A 29 éves kosaras ugyanis 28 ponttal, 13 lepattanóval és tíz assziszttal tripla-duplát csinált, ráadásul a pontjai felét az első negyedben szerezte, miközben éppen Wade próbálta őt őrizni – kevés sikerrel. Amikor pedig a Miami megtalálta Carter játékának ellenszerét, ő elkezdte kiszolgálni a többieket: a cserecsatár Clifford Robinsonnal például idénycsúcsot érő 23 pontot dobatott.

A Miami ennek ellenére sem játszott rosszul, bár Shaquille O’Neal mindössze tizenegy pontot bírt összelapátolni, Gary Payton pedig hat mezőnykísérletéből egyszer sem talált be. Wade, Alonzo Mourning és Antoine Walker remeklése pedig csak arra volt elég, hogy 15 pontos hátrányból kétszer is egy illetve két pontra jöjjenek fel a hazaiak, akkor azonban mindig újra ellépett a Nets, és végül hozta is a meccset. Talán a szörnyen játszó Payton fogalmazta meg a legjobban a tanulságot: „Úgy nem nyerhetünk, ha csak három ember játszik jól a csapatban.” Vele és O’Neal-lel öt lett volna a három, az pedig már elég szokott lenni…