Fodor Gergely külföldön próbálna szerencsét

Túlzás lenne azt állítani, hogy főszerepet játszott az Univer szárnyalásában, nem véletlen, hogy beszélgetésünket azzal kezdi: annyi bizonyos vele kapcsolatban, hogy az ősztől nem a kecskemétieket erősíti.
- Nem maradok, ez tény - mondja a magyar válogatott mezét 1997 óta 56-szor magára öltő kosaras.

- Akkor hogyan tovább?
- Edzegetek, és csapatot keresek. Nem vagyok nagyon kapós, ezt bátran kijelenthetem, pillanatnyilag nem az Albacomp vagy az Atomerőmű jelentkezését várom. El kell ismernem, egy ilyen évad után még próbajátékra is nehezen hívnak, de nem adom fel. Készülök szorgalmasan, és várom a lehetőséget.

- Mi volt a baj a legutóbbi idényben?
- Minden. Ami rossz bekövetkezhetett, az meg is valósult. Eleve nem indult jól a szezon, hiszen gyorsan kiderült, az egri lehetőség nem olyan, mint amilyennek mutatkozott, az Univer felkészülésébe pedig túlságosan későn kapcsolódtam be. Aztán jöttek a sérülések: először a bokám, a térdem miatt nem játszhattam, legutóbb pedig olyan szerencsétlenül estem, hogy az oldalam fájdult meg. De hogy egy jó hírrel is szolgáljak, most már jól vagyok, semmi sem hátráltat az edzésekben, s nagyon remélem, hogy az előző idény sérüléshulláma után évekig nem lesz semmi bajom.

- Azt tudja, hogy ennek megfelelően el is könyvelték sérülékeny játékosnak.
- Hogyne tudnám. Nem örülök neki, de mondja meg, mit tehetek?! Azért dolgozom most, amikor a legtöbben pihennek, hogy megerősítsem magam. Amíg lehetett, Körmenden készülgettem, ott voltam a fiatalok között, majd most, hogy belekezdtek a csarnok felújításába, Szombathelyre járok. Ott vagyok a konditeremben, és erősítek, főleg a lábamat.

- Gondolt rá, hogy hálás lehet Meszlényi Róbert szövetségi kapitánynak, aki a gyengébb teljesítmény után is postázta a meghívót?
- Persze, hogy örülök Robi bizalmának, ugyanakkor hozzáteszem, szentül hiszem, hogy nem lettem rosszabb játékos, mint amilyen korábban voltam.

- Ezt augusztusban a nemzeti csapatban be is bizonyíthatja.
- Ott is, bár remélem, hogy addigra eldől, hol folytatom. Igyekszem minél gyorsabban csapatot találni magamnak, olyan együttest, amelyben aztán meg tudom mutatni, hogy jó kosaras vagyok.

- Mondják, első klubjának elöljárói tapsolnának örömükben, ha tartósan visszatérne Vas megyébe.
- Nem mondom, hogy nincs esély arra, hogy Körmenden játsszak, beszéltünk is a lehetőségekről. Maradjunk annyiban, meglátjuk, mit hoz a jövő.

- Ha önön múlna, hova menne?
- Külföldre. Szívesen kipróbálnám magam légiósként. Már korábban is foglalkoztatott a gondolat, és most is keressük a lehetőségeket. De nincs könnyű dolgom. Mindenhova a statisztikájuk alapján hívják a játékosokat, e tekintetben pedig nem állok valami fényesen. Most ott tartok, hogy a próbajáték lehetőségében bízom, ugyanis ha valahová kijutnék, már minden rajtam múlna. Megmutathatnám, hogy nem felejtettem el kosárlabdázni.