Reggie Miller 27 ponttal és vereséggel búcsúzott

Vereséggel fejezte be csodálatos pályafutását Reggie Miller, az Indiana hátvédje, miután a Pacers Indianapolisban 88-79-re kikapott a Detroit Pistonstól, amely így 4:2-re megnyerte a két együttes párharcát az NBA rájátszásának keleti főcsoport-elődöntőjében.

A 40. évét taposó Reggie Miller 18 szezont húzott le az NBA-ben, és 1987-ben ugyanaz a csapat draftolta (az első kör 11. választottjaként), amelyikben mára virradóra befejezte az aktív játékot. A "vajkezű triplavető" soha nem szerzett bajnoki aranygyűrűt az Indiana Pacersszel, holott a tudása alapján azok közé tartozott - mint például Charles Barkley vagy Patrick Ewing -, akik megérdemelték volna. Volt viszont olimpiai bajnok 1996-ban Atlantában (nem volt tagja az 1992-es barcelonai Dream Teamnek) és világbajnok 1994-ben Torontóban. Ötször lépett pályára az NBA idényfelező All-Star-mérkőzésén, pályafutása során 1389 mérkőzésen játszott (ezzel hetedik az NBA örökranglistáján), átlagban 18,2 pontot szerzett.

Miller csapata legeredményesebb pontszerzője volt csütörtök este az indianapolisi Conseco Fieldhouse-ban, ám a 18 435 néző nagy bánatára az imádott Reggie 27 pontja (11/16 a mezőnyből) is kevés volt ahhoz, hogy Pacers legyőzze a címvédőt, és ezzel kiharcolja a mindent eldöntő hetedik meccset.

Ha a statisztikai adatokból próbáljuk meg kideríteni a 88-79-es Pistons-győzelem okát, akkor egyetlen mutatót találunk, amelyben hatalmas volt a különbség a két együttes között. Hiába dobott az Indiana jobban a mezőnyből (48 százalék, szemben a Detroit 43,7 százalékával), és hiába volt kombinatív a csapatjátékban, a Pistons annyira jól védekezett, hogy a hazaiak összesen hétszer dobhattak büntetőt, és ebből is kihagytak ötöt. A titok tehát valószínűleg abban rejlik: úgy kivédekezni a támadásokat, hogy közben ne szabálytalankodj.

A michigani sikernek azonban van egy ennél kézzelfoghatóbb oka is: Richard Hamilton második félidőben dobott 21 pontja. A villámléptű hátvéd az utóbbi négy mérkőzésen átlagban mindössze 14 pontot szerzett (39 százalékos mezőnymutató mellett), most azonban 28-ig jutott, és 16 dobásából tízet értékesített.

"Erre a mérkőzésre is úgy készültem, mint az összes többire - mondta a meccs után Reggie Miller. - Kiesés előtt álltunk, így fokozódott a ránk nehezedő nyomás. Az igazat megvallva ez volt a legnehezebb idényem, illetve ez volt az, amelyik a legnagyobb kihívást jelentette számomra. A legnagyobb jutalom pedig az, hogy sikerült ezt a csapatot, ezt a klubot és ezt a várost összekövácsolni. Ez a szezon arról szólt, hogyan tudjuk megtalálni az utat a győzelemhez, ahhoz, hogy meccseket nyerjünk. Köszönöm a szurkolóknak, hogy ebben mellettem álltak."

A Detroit Pistons a Miami Heattel találkozik a Keleti főcsoport döntőjében, a párharc első mérkőzését hétfőn rendezik meg Miamiban.

Seattle-ben, a Key Arenában Tim Duncan fél másodperccel a meccs végét jelző dudaszó előtt tett fel a palánkra egy labdát, amely onnan a gyűrűbe pattant, így a San Antonio Spurs 98-96-ra megnyerte a mérkőzést és 4:2-re a Sonics elleni párharcát.

Duncan egészen addig elég sokat "bénázott", hiszen a dobásai többségét elrontotta, ezúttal azonban az ő nyakába ugrott mindenki. Még Manu Ginobili is, akinek egyébként legalább akkora érdemei voltak a győztes kosár megszerzésében, mint Duncannek, hiszen az argentin remek gólpasszt adott.

"Manu remek döntést hozott - dicsérte játékosát Gregg Popovich, a Spurs főedzője. - Igazából ráhagytuk, mit csinál: passzolja le a labdát, dobja be vagy harcoljon ki büntetődobást. A legjobb megoldást választotta, és Timmy bedobta."

Duncan egyébként így is a mérkőzés legeredményesebb játékosa volt a maga 26 pontjával, ami mellé szerzett még kilenc lepattanót is. A Sonics csapatában természetesen Ray Allen vitte a prímet 25 ponttal.