Wylie-val jól járt a Kaposvár

A 36 esztendős, 203 centis, washingtoni születésű kosaras december közepéig a Debreceni Vadkakasok alkalmazottja volt, majd miután a klubvezetőség nem tartott rá igényt, és ez év elején a Kaposvári KK együtteséhez szerződött. Új állomáshelyén valósággal megtáltosodott a négyes és ötös poszton egyaránt bevethető légiós, kiválóan élt a felkínált lehetőséggel, és igazi vezére lett a rájátszásba igyekvő bajnoki címvédőnek. Eddigi tíz, kaposvári színekben megvívott bajnokiján mindössze háromszor nem érte el a húsz dobott pontot, s nem egy alkalommal ő volt csapata legeredményesebb játékosa. Teljesítményét látva, nyilván elgondolkodtak egykori kenyéradói is, vajon nem volt-e nagy baklövés részükről lemondani róla. Mi azonban sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak hogyan vélekedik az elmúlt fél év történéseiről Joe Wylie?

- Van-e önben tüske amiatt, hogy nem hosszabbították meg a debreceni klubvezetők tavaly év végén a szerződését?
- Ôszintén megmondom, nem volt öröm eljönni Debrecenből, hiszen nehéz megérteni, miért kell távoznod, amikor tudod magadról, hogy azon a poszton, amelyiken játszol, te vagy a csapatodban a legjobb - mondta Wylie. - Úgy gondolom, nem adtak nekem elég lehetőséget a bizonyításra, valami olyasmit éreztem, mintha nem szeretnék megtudni, mit is érek valójában. Remélem, sikerült bizonyítanom, most már ők is tudják, mit veszítettek.

- A zuhanyhíradó szerint kisebb összezördülései is akadtak a cívisvárosi öltözőben. Mi igaz ebből?
- Szerettem a debreceni csapatot, amikor idekerültem, azt gondoltam, ezzel a kiváló játékosállományú gárdával mindent megnyerhetek magyar szinten. Személyes problémám nem volt senkivel, de tudtam, hogy a hátam mögött egyesek kibeszélnek. Sok éve játszom már, megfordultam néhány csapatban, egyszóval tudom azt, hogy mikor történik ilyesmi. Én azonban inkább vállaltam néhány konfliktust, és szemtől szemben mondtam el a véleményemet. Nyugodt a lelkiismeretem, nem ártottam senkinek.

- Mit gondol, most megfelelő közegben tevékenykedhet?
- Összességében szeretek Kaposváron játszani, mindenkivel jól kijövök a csapatból, és biztos vagyok benne, hogy bejutunk a rájátszásba. Hogy mi lesz jövőre, azt még nem tudom, az azonban biztos, hogy amíg a testem nem határoz másként, addig folytatom. Nehéz időszak van mögöttem, hiszen mielőtt Magyarországra szerződtem, két évet kihagytam a játékból. Ennek igen tragikus oka volt: a testvérem AIDS-beteg lett, és hiába voltam mellette szinte végig, nem tudtam segíteni neki. Tavaly elhunyt, azóta én gondoskodom a fiáról is.