Foghíjas kerettel készülhet a Rátgéber-együttes

"Nincs itt Vajda Anna, mert a csapata jelezte, csak augusztus huszonkilencedikétől jöhet, akkor viszont szerintem már sem szakmailag, sem erkölcsilag nincs értelme annak, hogy azokkal a lányokkal tartson, akik nyolc felkészülési mérkőzést játszanak le addig. A soproni kosarashölgy mellett ugyancsak hiányzik Eördögh Edit és Fűrész Diána, akikre ugyanez vonatkozik, és bár a szakosztályuk nem jelezte, valószínűleg ugyanazért nem edzhetnek velünk, amiért Vajda" - ismertette a felkészülés kezdetétől számított tizenegyedik tréning névsorolvasásának eredményét Rátgéber László szövetségi kapitány.
Mi tagadás, elég szomorú eredmény.
Fogy, fogyatkozik a hölgyek Európa-bajnoki középdöntőre készülő nemzeti együttese, négyen - Béres Tímea, Cserny Réka, Seres Éva és Ujvári Eszter - úgymond maguktól mondták le a válogatottságot, különböző, de legalább valamennyire elfogadható okokra hivatkozva, a most hozzájuk csatlakozó, fentebb említett újabb három játékos hiányzását azonban már nehéz tolerálni. Ôk ugyanis nem önszántukból nem jönnek, hanem kenyéradó gazdáik utasítására, akik - nem győzzük hangsúlyozni - ugyancsak magyaroknak vallják magukat; ez viszont egyáltalán nem akadályozza meg őket abban, hogy saját érdekeiket előtérbe helyezve keresztbe tegyenek hazánk, hazájuk nemzeti csapatának. Tudjuk, fontosak a klubsikerek, és holmi válogatottbeli diadalok miatt nem ad több pénzt a légiósvásárláskor bezzeg szinte mindig bőkezű szponzor, de ez akkor is nonszensz…
"Szövetségünk elsőszámú vezetője, Bartha Ferenc levelet írt a két érintett klubnak, az MKB-Euroleasing Sopronnak és a Diósgyőri KSK-nak, amelyben kérte, engedjék el meghívott játékosaikat a válogatottba, ellenkező esetben az MKOSZ szankcióval fog élni ellenük. A miskolciak még válaszra sem méltatták az írást, a soproniak legalább visszaírtak, és közölték, tudomásul veszik a Bartha úr által leírtakat, de ragaszkodnak ahhoz, hogy Vajda csak augusztus huszonkilencedikétől állhat a szövetségi kapitány rendelkezésére" - tudtuk meg Bodrogváry Ivántól, kosarasszövetségünk főtitkárától, amikor megérdeklődtük, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy legjobbjaink (?) a lehető legzökkenőmentesebben hangolódjanak rá a szeptember 8-án kezdődő hatmeccses sorozatra.
S, hogy most mi lesz a következő lépés, mi lesz az a bizonyos szankció?
"Elvileg egy korábbi elnökségi döntés értelmében ötmillió forint büntetés a kluboknak el nem engedett játékosonként" - válaszolt Bodrogváry, de ő is tudja, mi is tudjuk, ez igazából nem old meg semmit. A válogatott ettől még foghíjas lesz, a soproni vagy diósgyőri költségvetésnek pedig kevesebb, mint három százalékát teszi ki a büntetés. Igaz, mivel utóbbiak estében két kosarashölgyről van szó, már nyolcszámjegyű a tarifa, de a jelek szerint ez sem elrettentő erejű. Ám a legnagyobb baj az, hogy eljutottunk oda, kényszerítőeszközöket kell alkalmazni annak érdekében, ami egészen napjainkig az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek számított a sport világában. Azért talán még nem vagyunk túl konzervatívak vagy szentimentálisak, ha feltesszük a kérdést: hová lett a nemzeti mez szentsége…?