Hosszabb elemzést is megérne az Atomerőmű szezonbeli teljesítménye, hiszen a paksi fiúk megjárták a poklot és a mennyországot. Az alapszakaszban helyenként úgy kosárlabdáztak, mintha az adott meccs előtt látták volna egymást először (pedig a csapat gerince régóta együtt van), így begyűjtöttek néhány felettébb váratlan vereséget, hogy mást ne említsünk: oda-vissza kikaptak a középmezőnyben végzett Kecskeméttől. Ha viszont nekilódultak, nagy tettekre is képesek voltak, példának okáért a Debreceni Vadkakasokat csak ők tudták kétszer legyőzni.Az élet-halál csatákat hozó rájátszás előtt az volt a kérdés, hogy az Atom melyik arcát láthatjuk majd többször. Nos a rejtélyes formaingadozás ekkorra is megmaradt, hiszen az ezer sebből vérző Körmendet enyhén szólva is döcögős, feledhető produkcióval búcsúztatták. A pályaelőnyt élvező Albacomp elleni elődöntőben aztán szemernyi esélyt sem adott a Paksnak a szakma, erre fel a harmadik meccsen nyertek Fehérváron, s miután hazai pályán nem éltek a maguknak kiharcolt lehetőséggel, még egyszer nyerni tudtak az Alba csarnokában – méghozzá időnként parádés kosárlabdát produkálva. A döntő első két találkozójára újra a "gyengébbik Atomerőmű" futott ki a pályára, elemi hibák, katasztrofális büntetőzés, melynek egyenes következménye volt, hogy a Kaposvári KK szombaton már bajnokavatásra készülhetett. Az ASE azonban még nem tekintette befejezettnek az évadot, újra a hibátlanhoz közeli produkcióval lepte meg lelkes híveit, s verte meg nagyon a KKK-t, így a finálé folytatódik. Zsoldos András abban most már biztos lehet, hogy csapatának van tartása, végső sikerükhöz azonban házon belül kell kideríteniük a rejtélyes ingadozás okát.
Legfrissebb hírek
