Ivanovics edző dicséri Dávidot

Szó esett már a szigoráról, beszéltünk a büntetési tételeiről, ám őt magát még nem hallottuk.
Dusko Ivanovics.
A nagy délszláv iskola egyik legkarizmatikusabb egyénisége. Aki látta játszani, azt mondja, a pályán is hatalmasat alkotott, egyebek mellett a háromszoros BEK-győztes – 1989, 1990, 1991 – spliti Jugoplastika csapatkapitánya volt első két európai sikere alkalmával (csak érdekességképpen, egykor Podgoricán együtt játszott az akkor még zöldfülű Sztojan Ivkoviccsal).
A győzelmek a kispadon ülve sem kerülték el: edzőként a svájci Fribourggal háromszoros bajnok, 2000-ben francia bajnok és Koracs-kupa-győztes a Limoges-zsal, azóta a Tau Cerámicával spanyol bajnok és Király-kupa-aranyérmes, 2001-ben az év legjobb trénere Spanyolországban. Együttese legfrissebb eredményeire sem lehet panasza, hiszen Dávid Kornélék 14 győzelemmel kezdték az évadot, majd a barcelonai vereséget követően újra nyert a Tau. "Valóban remekül sikerült a rajtunk, hiszen a spanyol bajnokságban futószalagon jöttek a diadalok, ami persze annyit jelentett, hogy kitűnő volt a hangulat a csapaton belül – kezd bele a Vitoriában az egyik esti edzést követően szóra bírt Ivanovics. – A győzelmek magyarázatát kérdi? Sikerült erre az idényre olyan játékosokat összeválogatni, akik kivétel nélkül intelligens kosárlabdát játszanak, sikerorientáltak, és nagyszerűen megértik egymást a pályán."
Még mielőtt a mester Dávidról alkotott véleményével megismerkednénk, felhívjuk a figyelmet egy hetekkel ezelőtt az egyik szerb napilapban olvasott Ivanovics-interjúra, melyben a 46 éves szakember – talán azért, mert biztos volt benne, a szavak nem jutnak viszsza a magyar center fülébe – elárulta, valamennyi kosarasa közül Dávid Kornélban bízhat meg leginkább. Ezután hallgassuk csak Dusko Ivanovics "hivatalos" értékelését! "Kornélra a legutóbbi évad során figyeltem fel, amikor csapatom egy csoportban játszott a Zalgiris Kaunasszal. Dávid érett kosárlabdát játszik, azonnal elfogadta az általam vallott kosárlabda-filozófiát. Az utóbbi időben rendkívüli módon feljavította a védekezését, nagyszerű az egy az egy elleni párharcok során, a gyűrűvel szemben és háttal is. Gyorsabb a többi, négyes pozícióban szereplő játékosnál, jól dob távolról, és emellett igazi csapatember, vagyis hasznos tagja a Tau Cerámicának."

Felvetjük a trénernek, hogy nem igazán volt tekintettel a látogatásunkra, hiszen a francia Asvel elleni Euroliga-találkozón a korábbiakhoz képest alig-alig játszatta honfitársunkat, ám Ivanovicson nem érezni lelkiismeret-furdalást. "Azon a meccsen nem játszott jól, ezért volt kevesebbet a pályán" – mondja. S hogy nyerhet-e valamit az idény végén a baszk gárda? "Ha a védekezésünkön képesek leszünk javítani, akkor igen" – hangzik a válasz. Végül hallgassuk, hogy reagál Dusko Ivanovics arra, hogy a vitoriai bázis nem is egy klub főhadiszállása, hanem amolyan kiképzőtábor. "Ugyan már, nem vagyunk mi kommandó! Tény, bizonyos kérdésekben nem engedek, és ezt a játékosoknak tudomásul kell venniük, de higgyék el nekem, a profivilág már csak ilyen, itt nincs helye érzelmeknek."

Dávid Kornél néhány meccs óta injekciókkal játszik, máskülönben nem tudna pályára lépni. Honfitársunk elárulja, nincs a keretben senki, akinek ne lenne ilyen-olyan problémája. "Iszonyatos mennyiségű munkát végzünk, szinte nincs is pihenő, azaz szinte természetes, hogy sorra dőlnek ki a játékosok – magyarázza honfitársunk. – Az ember nem tehet mást, reménykedik, hogy őt elkerüli a sérülés. Scola, a csapat centere nemrégiben tért vissza, most pedig a másik argentin, Nocioni esett ki, elrepedt egy csont a lábában, úgynevezett fáradásos törésről van szó. Ivanovics egyébiránt nem az a játékospátyolgató típus, ha az ember bírja még a munkát, akkor nem érdekli, ha kisebb problémája van. Amíg tudsz menni, addig hajtanod kell az edzéseken, aztán ha már nem bírod tovább, akkor leülsz, és berendel helyetted egy fiatalt."

Apropó, életkor. A Tau Cerámica kifejezetten fiatal csapat: a meghatározó kosarasok közül Prigioni 26, Macijauskas 23, Nocioni 24, Scola 23, Calderón 22, Betts pedig 26 esztendős, az egy szem "öregurat" Dávidnak hívják. Jellemző a spanyol bajnoki listavezetőre, hogy néhány hónappal ezelőtt még egyes-egyedül honfitársunk mondhatta magát apának, nemrég azonban bővült a kör, hiszen Andrew Bettséknek fia született. Visszatérve a kosarasok életkorára, Dávidot kérdezni sem kell, magától mondja, hogy szó sincs generációs ellentétekről, mi több, a gárda sem érezteti vele, hogy ő a Tau doyenje. "Nyugodtan kijelenthetem, az égvilágon semmi jelentősége sincs, hogy jómagam már elmúltam harminc a sok huszonéves közt – így a magyar center. – Errefelé nem számít a kor, Ivanovics sem tesz különbséget a fiatalok és köztem, és hát nem érzem öregnek magam. Sőt, talán most vagyok a legjobb formában.