Néhány nappal a szerb-montenegrói bajnokság indulása előtt a Vojvodina vezetőségének sikerült megállapodnia Milan Guroviccsal, aki a válogatott egyik alapembereként 1999-ben Eb-bronzot, a két évvel későbbi kontinentális seregszemlén pedig aranyérmet nyert, aztán a tavalyi indianapolisi világbajnokságon minden csapatot maga mögé utasított társaival, és felállhatott a dobogó tetejére.
A világ- és Európa-bajnok sztárral az Atlas Banka elleni mérkőzés után beszélgettünk.– Ön már tizenhat évesen külföldre ment profinak, ami azért nem szokványos – vetettük fel a kitűnő magasbedobónak.– Kilencvenkettőben háború dúlt Jugoszláviában, és emiatt a kosárlabda színvonala is jelentősen meggyengült. Meg akartam mutatni magamnak és a világnak, hogy sokra vihetem ebben a gyönyörű sportágban, így kerültem Athénba.– Utána megfordult több csapatban, sőt, mint hallottuk, a Cibona Zagreb is kereste. Miért is nem lett a horvát csapat játékosa?– Megkerestek a horvátok egy mesés ajánlattal, én meg közben Dragoljub Mihajlovics, egy csetnik vezér arcképét tetováltattam a vállamra, majd az újságokban így jelent meg a fotóm. Többet nem hívtak.– Hívta viszont idén a spanyol Tau Cerámica, ahová előszerződést is aláírt. Hogyan lett mégis a Vojvodina játékosa?– Ennek a történetnek már vége, beszélhetek róla. Újvidéki születésű vagyok, és szerettem volna itt játszani egy jó csapatban. Erre most nyílt lehetőség, és ezt az ügyvédek segítségével a FIBA jóvá is hagyta, így egy évre ide igazolhattam.– Milyen célokat tűzött ki erre az évadra?– Nem kirándulni jöttem haza! Suput, Cseranics, Csanak és Németh remek erősítésnek számít, és nekem egyértelmű célom a bajnokság megnyerése.– Ha már szóba hozta, milyen játékosnak tartja a magyar irányítót?– Nagy meglepetés számomra a játéka, kiváló adottságú, intelligens kosarast ismertem meg benne.– A végjátékokban többnyire nem önnél, hanem Németh kezében van a labda. Ez nem zavarja?– Abszolút nem. Minden ilyen alkalommal neki kell ezt megoldani, hiszen ő az, aki ebből a szituációból kosarat is képes dobni, és mást is képes helyzetbe hozni. Például engem is.– Világ- és Európa-bajnok. Mik a vágyai még a nemzeti csapatban?– Kilencvennyolc óta vagyok válogatott. A kétezres sydneyi olimpián sérülés miatt nem lehettem ott, így most Athénban mindenképpen csapattag akarok lenni, kétezer-ötben Belgrádban hazai szurkolók előtt Eb-t akarok nyerni, és aztán jöhetnek a fiatalok.– Ezen a kontinensviadalon ott lehet a magyar válogatott is.– Sok jó játékosa van Magyarországnak, Dávid, Gulyás, Báder, Németh, mind-mind kiváló kosarasok. De tudja, mit? Erre a sörre a vendégem, és két év múlva, a magyar–szerb Eb-döntő után ön fizet!– Megígérem!