"Pontosan tudjuk, mit kell tennünk Dzunicsék ellen, mire érzékeny ez az egyébként valóban nagyon erős csapat. Okosan és hideg fejjel fogunk játszani ígérte az Albacomp saját kiadványában, a Kosárpárbaj című újságban Farkas Sándor, a hazaiak vezetőedzője.
Mivel kezdettől fogva nagyon feszült volt a hangulat, nyilván a párharc első mérkőzésének ideges végjátéka miatt, hideg fejről nem beszélhettünk, de kezdetben valóban a fehérváriak akarata érvényesült. A harmadik percben még csak két pontnál tartott az eleinte feltűnően tompa vendégcsapat, Miljkovics mester, a kaposváriak szakvezetője mégsem aggódott, nyugodtan üldögélt a kispadon, nem kért időt, és a későbbiekben meg is hálálták bizalmát a játékosai. Elsősorban jó védekezésének, szerzett labdáinak köszönhette az alapszakaszgyőztes, hogy a nyolcadik percre beérte az elején hat ponttal megugró fehérváriakat. Ekkor már pályán volt Ivkovics is, az egyetlen somogyi kosaras, akit kifütyült a bemutatáskor a csarnok közönsége, és aki meglepő módon a kispadon kezdte az öszszecsapást – az első negyed hajrájában viszont már olyannyira aktív volt, hogy éppen az ő találatával szerezte meg először a vezetést a Kaposvár. Érdekes módon ekkor még nulla ponttal állt az első meccs hőse, az akkor 36 pontot szóró Dzunics, de amikor magára talált a második negyed elején a honosított bedobó, állandósította előnyét Goran Miljkovics gárdája. Éppen Dzunics szerezte azt a triplát, amivel már a vendég kék-fehérek húztak el hattal, a játékrész hajrája azonban az első félidőt keretbe foglaló Albacompé volt. Főleg centerei tettek sokat a házigazda 20. percben bekövetkezett fordításáért, Bencze és főleg az első tíz percben igen passzív Lapov bőszen gyártotta a pontokat és bőszen gyűjtögette a lepattanókat, a Kaposvár pedig egyre kevésbé bírta el, hogy válogatott irányítója, Simon Balázs szinte teljesen eltűnt a mezőnyben. Két gyors indításgóllal ugyan visszavették a vezetést a vendégek a harmadik negyed nyitányán, de aztán 44 pontnál nagyon leragadtak, mert az Albacomp védekezése óriásit javult. A tiszta dobóhelyzet olyan ritka volt kaposvári oldalon, mint lakatlan szigeten a tömegverekedés. Míg hátul az egész csapat remekelt, elöl a Moseley, Lapov, Bencze trió aratta le a babérokat fehérvári részről, és ekkor már hiába kért időt Miljkovics, nem tudta megállítani a mindent elsöprő hazai rohamot.
A felvétel csalóka, Moseley (6) nem bújt el a kaposvári védôk közt
Főnixmadárként látszottak feltámadni az utolsó játékrészben Archboldék, mert egyetlen perc leforgása alatt ledolgozták 15 pontos hátrányuk egyharmadát, de mielőtt szorossá válhatott volna a meccs, Moseley jelentkezett egy hárompontossal a túloldalon. Ivkovicsék azonban még ennek, valamint Fülöp kipontozódásának ellenére sem tettek le az idegenbeli győzelemről, és miközben egy időkérés során az Albacomp kabalakenguruja ugrókötelező tudományáról is tanúbizonyságot tett, szép csöndben tíz ponton belülre lopóztak. Itt viszont már megállt a tudományuk. A legtöbb, amit ki tudtak hozni a hajrából, az volt, hogy viszonylag emészthetővé tették a vereségüket – többre nem tellett, mert ekkor már tényleg okosan és hideg fejjel játszott az Albacomp.
Mestermérleg Farkas Sándor: – Igazi rájátszásbeli mérkőzés volt, amelyen nagyszerű ellenfelet győztünk le. A következő kaposvári mérkőzést szerettük volna a televízió nyilvánossága előtt játszani, de a Kaposvárnak ez valamilyen okból nem tetszik… Goran Miljkovics: – Nagyon jó mérkőzés volt. Megjegyezném, hogy szerintem az edzőnek a csapatával kell foglalkoznia a mérkőzésen, nem pedig utána a játékvezetővel.