Czigler: a mezőny tetején

Mészáros például rögtön az elején magához ragadta a karmesteri pálcát, és vezérletével 12–0-s rohammal felelt a házigazda a hajszálnyival jobb somogyi rajtra. Később kiderült, a mágikus három perc alapvetően meghatározta az első szakaszt, mert hogy ezt leszámítva felettébb kevés említésre méltó esemény történt.
A szerdán Leverkusenben remeklő Kaposvár csak szenvedett, példának okáért a nyitó ötösbe visszakerülő Jackson gyenge kiadása volt korábbi önmagának. Miljkovics edző bő tíz percig nézte légiósa szenvedését, aztán érkezett Szőke. Ám a vendégek játéka továbbra sem kecsegtetett sok jóval. Elképesztő kosárínségben szenvedett a Kaposvár – a második felvonás közepén 11 pontnál tartott… –, így a Paksnak az is elég volt, hogy közepes hatásfokkal tette a dolgát.
A válogatottbeli társát, Dzunicsot tökéletesen hatástalanító Fodor rámolt be öt pontot az etap közepén, aztán a továbbra is remeklő Mészáros villant, s a csapatok között már is szakadéknyi különbség tátongott. Egyetlen adalék a kaposvári horrorhoz: a 11. és a 18. perc között egyszer sem talált a gyűrűbe a Klíma-Vill.
Talán nem is annyira meglepő, hogy a "minden idők leggyengébb első félideje” után markáns javulást mutatott a vendégcsapat. Nem egész négy perc alatt több pontot (tizet) dobott a Kaposvár, mint az első, illetve a második negyedben, és mivel odaát lassan indult be a gépezet, valamelyest szorosabb lett az eredmény. Aztán egycsapásra még szorosabb. Czigler három pontján és Jurgilas dupláján kívül ugyanis semmit sem tudott felmutatni az Atomerőmű, amely így egészen a nyakára húzta a riválisát. Ami ellen eddig Miljkovics nem tudott mit tenni, azzal ezekben a percekben Fodor edző volt kénytelen szembesülni: ha a kátyúba ragad a szekér, nehéz kicibálni onnan.

Az viszont már újra a paksiak erejét mutatja, hogy amikor nagyon nagy szükség volt rá, megemberelték magukat. Az érdem elsősorban Fodoré, aki akkor szórt be öt pontot, amikor mindössze három egység választotta el a feleket. És minthogy Czigler továbbra is példásan magas színvonalon tette a dolgát (a végén 42 IBM-ponttal zárt ezen a pocsék rangadón), a házigazda képes volt újra meglépni. Immár végérvényesen. A végén Fodor Péter azért, biztos, ami biztos, "összeveszett a világgal”, amiért Szőke gyanúsan későn esett tripláját megadták a sporik, de ez már nem sokat számított.
Ekkorra már régen eldőlt: győzött a jobbik rossz…
Mestermérleg
Fodor Péter: – Döntő volt számunkra, hogy alaposan felkészültünk és pontosan védekeztünk. Ami nagyon fontos volt, hogy sikerült viszonylag rövid idő alatt átvészelnünk a harmadik negyed megtorpanását. Így aztán megérdemelten nyertük ezt a fontos mérkőzést.
Goran Miljkovics: – Kicsit tompán kezdtük a mérkőzés elejét, aztán amikor már elkaptuk a ritmust, sikerült is feljönnünk négy pontra. Fejben azonban nem voltunk elég jók, így nem tudtuk megfordítani az állást.