Fodor kulcsszerepben

Egy éve, az elődöntőben még egymás ellen játszottak a testvérek, ezúttal viszont már egy célért hajtottak. Ráadásul a válogatott irányító, Mészáros Zalán kézsérülése miatt az ifjabbik Fodor kezébe került a karmesteri pálca. "Hiányzott Zalán, hiszen sok ilyen kiélezett csatát harcolt már végig, ám úgy érzem, hogy Marci jól megoldotta a feladatát, pörgős volt a játékunk” – vélekedik az idősebb testvér, Gergely. Neki egyébként hagyományosan jól megy a játék egykori csapata ellen, a bajnoki döntő első összecsapásán pedig egyértelműen a mezőny egyik legjobbja volt. "Kicsit mindig más, több számomra a Körmend elleni mérkőzés, van bennem némi plusz bizonyítási vágy – mondja Fodor Gergely. – Egyrészről előny, hogy ismerem az ellenfél játékosait, igaz, ez vissza is üthet, hiszen ők is mindent tudnak rólam. A rájátszás vége felé egyébként már Pakson is egyre nő a kosárlabdaláz, s bár a közönség nem olyan fanatikus, mint Körmenden, nálunk is összeállt egy lelkes és sportszerű B-közép, a finálé első meccsén csodálatosan szurkolt az egész csarnok.”

A három nyert meccsig tartó párharc java még hátravan, ezért a Duna-parti városban nem is csaptak túl nagy ünneplést az első győzelem után. Ám a csapat és a közönség egyaránt nagyon vágyik az atomváros történetének első bajnoki aranyérmére. A folytatásban várható izgalmakról így vélekedik a válogatott bedobó: "Nem akarunk semmit elsietni, tudjuk, hogy messze még a vége. Persze ilyenkor felvetődik mindenkiben: ha szombaton Körmenden nyerünk, akár három–nulla is lehet a javunkra, ám én most látatlanban kiegyeznék a három–kettes győzelemmel is.”