A Premier League a játékosügynökök kánaánja

Mennyi pénzt tettek zsebre a játékosügynökök az utóbbi évben azzal, hogy labdarúgókat közvetítettek az angol élvonal, a Premier League klubjainak? A válasz megdöbbentő: az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) hivatalos jelentése szerint 409 millió fontot, átváltva 480 millió eurót!

Hogy az összeg nagyságát érzékeltessük: a világon mindössze 20 futballklub játékoskerete ér többet ennél, a magyar élvonal legértékesebb csapata, a Ferencváros keretének becsült piaci értéke például mindössze 53.55 millió euró, a 480 millió euró mellesleg közelít a Karib-térségben fekvő Dominikai Köztársaság 577 millió eurós éves GDP-jéhez – és nagyjából 77 315 690 Big Mac-szendvicset lehetne belőle vásárolni az egyik londoni McDonald’sban.

Az angol FA jelentését feldolgozó The Athletic elemzése szerint a legtöbb pénzt a játékosügynököknek a Chelsea fizette ki, amely 71 millió euróval köszönte meg az új szerzemények érkezését, és még ez a pénzmennyiség is csökkenésnek minősül az egy évvel korábbi 83 millió euróhoz képest. A kiadás olyannyira jelentős, hogy a klub éves bevételeinek 13 százalékát éri el, tehát a játékosvásárlástól kezdve a futballisták, az edzői stáb, a klubnál dolgozók fizetésén át az egyéb kiadások fedezéséig a bevételek 87 százaléka marad. A könyveléssel természetesen próbálnak ügyeskedni az egyesületek, az ügynökök jellemzően nem egy összegben, hanem időarányosan, a futballista szerződésének időtartama alatt kapják kézhez a jutalékukat.

Ha a Premier League klubjainak legutóbbi három évre vonatkozó kiadásait nézzük, a listát szintén a Chelsea vezeti. A londoni klubot 2022 májusában vásárolta meg az amerikai üzletember Todd Boehly által vezetett konzorcium, amely játékosvásárlásra azóta hozzávetőleg 1.37 milliárd eurót költött – játékosügynökökhöz ebből 210 millió euró vándorolt, az összeg 15.32 százaléka! Ez az arány megfelel az angol élvonal 15.63 százalékos átlagának, vagyis aki játékosügynökként sikeresen közvetít futballistát valamelyik PL-klubhoz, nagyjából ekkora részesedésre számíthat. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a klubok nem csak akkor fizethetnek a játékosügynököknek, ha a tranzakciót pénzmozgás kíséri. A lejárt szerződésű, papíron ingyen igazolt futballisták közvetítése után is jár pénz a megállapodást tető alá hozó ügynöknek, sőt a klubnál lévő futballisták szerződéshosszabbítása után is csilingel a kassza. A Premier League pedig a legjobb terep arra, hogy a játékosügynökök megszedjék magukat, a klubok a televíziós közvetítések jogdíja miatt alapból magas bevétellel számolhatnak, és rengeteg egyéb bevételi forrásuk miatt európai viszonylatban dúskálnak a pénzben. Nem véletlen, hogy hosszú évek óta az angol élvonalban a legmagasabb a játékosvásárlásra költött összeg mind a téli, mind a nyári átigazolási időszakban.

Hogy mi a helyzet a magyar futballistákat foglalkoztató klubokkal? A Premier League-ben jelenleg két ilyet találni. A Liverpool 2023 nyarán 70 millió euróért szerződtette Szoboszlai Dominikot az RB Leipzigtől, és ugyan üzleti titok, hogy az összegnek mekkora részét tette ki az ügynöki jutalék, talán nem túlzás kijelenteni, hogy a magyar válogatott csapatkapitányát képviselő, Esterházy Mátyás tulajdonában lévő EM Sports Consulting megütötte a jackpotot a transzferrel. A Bournemouth ugyancsak 2023 nyarán 17.87 millió eurót fizetett Kerkez Milos játékjogának megszerzéséért, a 21 éves balhátvéd (akit újabban olyan sztárcsapatokkal hoznak szóba, mint a Liverpool, a Manchester United és a Real Madrid) azóta már a LIAN Sports Group égisze alá tartozik, és lehetséges nyári átigazolását a szakma jól ismert ügynöke, az albán származású Fali Ramadani segíti. A nagyobb ügynökségek különösen megbízhatóságuk és kiterjedt kapcsolatrendszerük miatt lehetnek hasznosak a futballistáknak, a LIAN SG képviseli többek között a Manchester Unitedből André Onanát, a Liverpoolból pedig Federico Chiesát, így ha Kerkez Milos valóban szívesen futballozna egyik vagy másik klubban, az ügynöke olyan személyekkel veheti fel a kapcsolatot, akikkel már korábban is sikeresen tárgyalt, esetleg napi kapcsolatot ápol.

A Premier League kitüntetett szerepét jelzi az is, hogy amíg klubjai az utóbbi évben 480 millió eurót fizettek ki ügynöki jutalékra, az alacsonyabb osztályok jóval elmaradnak ettől. A The Athletic elemzése kimutatta, hogy az angol Championship, az alsóbb ligák, valamint a női futball klubjai összesen 90.83 millió eurós ügynöki jutalékot vallottak be. A csapatok közül kivétel a Leeds United, amelynek 22.1 millió eurós ügynöki jutaléka a PL-ben is megállná a helyét, talán nem véletlen, hogy a Leeds 46 forduló alatt 100 pontot szerezve, bajnokként harcolta ki a feljutást a 2024–2025-ös idényben az élvonalba. A másik automatikus feljutó, a Burnley 6.25 millió eurós ügynöki jutalékkal ért el hasonló eredményt, a 100 pont és a második hely ugyanúgy becsülendő. Az alacsonyabb osztályokban a két hollywoodi sztár, Rob McElhenney és Ryan Reynolds tulajdonában lévő Wrexham 800 ezer eurós ügynöki jutaléka kiemelkedő, de a pénz itt sem ment rossz helyre, a walesi kiscsapat ugyanis egymás után a harmadik idényben végzett feljutást érő helyen, és az ötödosztályból indulva a 2025–2026-os idényt már a Championship tagjaként kezdi.

Ami a jövőt illeti, a Premier League piacvezető szerepe a labdarúgásban rövid és középtávon jó eséllyel megmarad. Az angol élvonal a legtőkeerősebb bajnokság, klubjai rendelkeznek a legnagyobb büdzsével játékosvásárlásra, és mivel az ügynökök sem a saját pénzük ellenségei, hacsak tehetik, Angliába értékesítik a velük szerződésben álló játékosokat: magasabb eladási ár, több pénz a kasszában…

Paunoch Péter, FIFA-licences játékosközvetítő, a Center Sport tulajdonosa: „Ha a Premier League klubjainak nem érné meg, nem fizetnének olyan magas jutalékot a játékosügynököknek. Az összeg valóban szembeötlő, de Angliában a futballistabérek, valamint az átigazolási díjak is átlag felettiek. A szigetországban korábban megpróbálták egységesen három százalékra szorítani az ügynöki jutalékokat, de a nagyobb irodák ezt bíróságon megtámadták és nyertek. Magyarországon kissé más a helyzet, a játékosügynököknek évente, félévente részletekben fizetnek a klubok, és közel sem olyan mértékben, mint Nyugat-Európában. A futballistáknak amúgy nem kötelező ügynököt fogadniuk, maguk is intézhetik a szerződéseiket, ha gondolják. A szabályok szerint játékost csak FIFA-licences ügynök közvetíthet klubhoz, ezt viszont némely országban meglehetősen liberálisan kezelik, amihez hozzájárult, hogy a FIFA 2016 és 2023 között eltörölte ezt a kötelezettséget, és akkor felhígult a szakma.”