Tokió 2020: valóra vált a vívók álma, magyar remények kosárlabdában
ASZTALITENISZ
Az asztaliteniszezőknél, nem mellékesen a japánoknak kedvezve, az eddig négy versenyszám – férfi és női egyes, férfi- és női csapat – mellett vegyes párosban is osztanak aranyat Tokióban. S hogy miként jönnek ide a 2020-as játékok házigazdái? Nos, a másfél héttel ezelőtt befejeződött düsseldorfi egyéni világbajnokságon a japánok vb-címet nyertek, mégpedig ebben a számban 1969 óta először… Magyar szempontból azonban sajnos nem sok vizet zavar a döntés.
| A sportág jól járt az olimpiai kínálat módosításával, hiszen a 3x3-as válfaj is bemutatkozhat Tokióban. Magyarország nagy reményekkel várhatja a 2020-as olimpiát, hiszen tavaly Bukarestben a hölgyek 3x3-as válogatottja (Medgyessy Dóra, Ruják Nóra, Szabó Petra, Theodoreán Alexandra összeállításban) Európa-bajnoki aranyérmet szerzett, és a szombaton kezdődő világbajnokságon első kiemeltként jegyzik a húsz induló nemzet között a mieinket. A tavalyi vb-n a nők hatodik, a férfiak hetedik helyen zártak, a három év múlva esedékes olimpiára Európából nemenként minden valószínűség szerint három nemzet küldhet csapatot. Legjobbjaink a „nagypályás” kosárlabda kiegészítéseként űzik a 3x3-at, de lehet, hogy ezen változtatni kell majd, és a félpályás játék megkívánja a „főállást”. Az olimpiai érmek lehetősége a nagy kosárlabdanemzeteket is ösztökélheti majd, vegyék komolyabban a 3x3-as szakágat… |
ATLÉTIKA
Atlétikában a sportolók, a szurkolók és a vezetők egyik szeme sír, a másik nevet, mert ugyan bekerült az olimpiai programba egy új szám, a 4×400 méteres vegyes váltó, de ez egyben azt is jelenti, hogy százöt fővel csökken a versenyzői létszám Tokióban. A versenyszámot, amelyben két férfi és két nő alkotja a csapatot, idén két versenyen tesztelték sikerrel. A váltó tagjait a jelenlegi tervek szerint a 4x400-as férfi és női váltóból válogatják majd össze. A kvótacsökkenés ugyanakkor az IAAF szerint nem szolgálja a sport egyetemességének eszméjét, hiszen tíz olyan nemzet volt a riói olimpián is, amely csak atlétikában versenyzett, ehhez ráadásul csatlakozott a menekültek csapatának nagy része is. Márpedig az említett tíz nemzet sportolói közül csak egynek sikerült teljesítenie a szintet, a többiek, ami több mint húsz versenyzőt jelent, szabadkártyával indulhattak.
BIRKÓZÁS
Szinte már megszokhattuk, hogy ha változásról van szó, abban a birkózás biztosan érintett lesz. A NOB ezúttal is szigorúan bánt a sportággal: csökkentette a létszámot, a kötött- és szabadfogásban összesen 192 versenyző indulhat majd Tokióban, ami a férfiak esetében 56-tal kevesebb, mint amennyien Rióban voltak. Ez az egyik szempontból jó, a másikból nem: sokkal nehezebb lesz kijutni a játékokra, akinek viszont sikerül, lényegesen nagyobb eséllyel lehet érmes a kevesebb ellenfél miatt. A súlycsoportok száma a jelenlegi állás szerint nem változik – azaz marad a hat-hat kategória fogásnemenként –, de a konkrét súlyhatárok egyelőre nem ismertek.
CSELGÁNCS
Az egyik legnagyobb változás a cselgáncsot érinti, amelyben 2020-tól új versenyszámot avatnak: az olimpiai program része lesz a csapatverseny is. Vegyes, azaz férfi-női csapatok lesznek majd – mindkét nem három-három versenyzőt ad a „közösbe” –, és azon nemzetek indulhatnak a csapatversenyben, amelyek a hat súlycsoportból legalább négyben kvalifikálták magukat a játékokra. Így eggyel nő a versenyszám, ezzel együtt néggyel a kiosztott érmek száma (azért néggyel, mert a vigaszágas rendszer miatt itt is két bronzérmes van kategóriánként); tehát az eddigi 14x4 érem helyett Tokióban már 15x4 érem talál gazdára. Ezen kívül a versenyzők létszáma is átalakul, de nem nő, hanem csak igyekeznek egyensúlyba hozni egymással a férfi és a női indulókat (eddig majdnem 2/3:1/3 volt a résztvevők aránya a férfiak javára).
| A NOB új sportágként a gördeszkázást, a hullámlovaglást, a sportmászást, a karatét és a baseballt/softballt vette fel a 2020-as, tokiói játékok programjába. Karatéban férfi és női formagyakorlatban (kata), továbbá a küzdelemben (kumite) három-három (a férfiak mezőnyében 67 kg-os a 75 kg-os és a +75 kg-os, a nőknél pedig az 55 kg-os, a 61 kg-os és a +61 kg-os) súlycsoportban szerepelhetnek a sportolók, számonként mindössze tíz-tíz versenyzővel. A helyzetet nehezíti, hogy a rendező Japán kategóriánként egy-egy karatékát delegál, ráadásul szempont lesz, hogy minél több kontinensről érkezzen versenyző a Tokióba. A részvétel elsősorban a világranglista-helyezések alapján dől el, amelyeket a kijelölt kvalifikációs versenyeken szerzett pontok határoznak meg. A 72 helyre sokan pályáznak, de a magyarok jó eséllyel indulnak: Tadissi Martial például ezüstérmet szerzett a legutóbbi vb-n. |
ÍJÁSZAT
A nők és férfiak egyéni, valamint csapatversenye mellett 2020-tól megrendezik a vegyescsapat-versenyt, vagyis Tokióban már öt számban osztanak érmeket. Fájdalom, ez aligha befolyásolja a magyar íjászok esélyeit, akik 1996 óta egyszer sem jutottak ki az ötkarikás játékokra. Feltörekvő tehetségeink pedig még túl fiatalok ahhoz, hogy a tokiói olimpiáig beérjenek.
KAJAK-KENU
Kajak-kenuban, evezésben, lövészetben, súlyemelésben, vitorlázásban, cselgáncsban és ökölvívásban úgy módosulnak a versenyszámok, illetve a létszámok, hogy a női-férfi egyensúly jobban érvényesüljön. A kajak-kenu olimpiai programját jelentősen átalakítja NOB döntése, ugyan továbbra is tizenkét számban hirdetnek majd olimpiai bajnokot, a női és férfi versenyzők részvételi aránya azonban kiegyenlítődik. 2020-tól a hölgyek C–1 200 és C–2 500 méteren állhatnak majd rajthoz a játékokon, ami magyar részről egyfelől örvendetes, hiszen a szakág fiatal hazai tehetségei évek óta szállítják az érmeket a világversenyekről.
| Amint látótérbe kerül a következő olimpia, reflexszerűen dobják be a köztudatba azon sportágak nevét, amelyeknek a jól értesültek szerint aggódniuk kell az ötkarikás létükért. Doppingérzékenysége miatt visszatérő „szereplő” a súlyemelés, amely a pekingi és londoni olimpiai minták újraelemzése következtében lebukó több mint kilencven sportoló felét adja. A május végén a nemzetközi szövetség (IWF) élére ötödször megválasztott Aján Tamás tekintélye azonban kellő biztonságot ad – mindig el is mondja, hogy stabil a súlyemelés helye –, ráadásul január elsejétől megújult a sportág: az egyenjogúsítás jegyében immár a hölgyek is nyolc súlycsoportban versenyeznek (a +75 kilós helyett megszületett a 90 és +90 kilós kategória). A tervek szerint a 260 olimpiai kvóta egyenlően fog eloszlani, és országonként 5-5 vagy 6-6 lesz-e a maximálisan megszerezhető férfi-, illetve női kvóta – de a NOB-nak még döntenie kell a kérdésben. |
A férfiak ugyanakkor érzékeny veszteséget szenvedtek: a sprintereknél lekerült a programról a páros szám, a legrövidebb távon a folytatásban kizárólag K–1 200 méteren hirdetnek bajnokot. A döntés eredményeként több kajakos is otthagyta a távot. A férfi kenusok a következő olimpián már nem versenyezhetnek 200 méteren, mostantól csak a két 1000 méteres számot rendezik meg nekik – így férfi kajakban és kenuban a hangsúly az eddiginél is jobban átkerül az 1000 méteres számokra.
ÖKÖLVÍVÁS
Az ökölvívás, amely 1904 óta szerepel az olimpiai játékokon, továbbra is 13 súlycsoportban képviselteti magát, de a nők az eddigi három helyett 2020-ban már öt kategóriában léphetnek ringbe. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a tíz férfi súlycsoport nyolcra csökken. A Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (AIBA) hivatalos közleménye szerint a következő lépésben a szakmai bizottságok elkészítik javaslatukat az új súlycsoporthatárokra, a végleges döntést pedig az AIBA július végén esedékes végrehajtó bizottsági ülését követően hozzák nyilvánosságra. Az augusztus 25-én kezdődő hamburgi férfi világbajnokságot még az eddigi tíz kategóriában bonyolítják le.
ÚSZÁS, VÍZILABDA
A Nemzetközi Úszószövetség üdvözölte az úszóprogram bővülését, mely szerint bekerül a menübe a 800 férfi gyors, az 1500 női gyors és a 4x100-as vegyes váltó. „A vizes sportok hihetetlen vonzerejének köszönhetőek ezek a döntések – mondta Julio Maglione, a FINA elnöke. – Ezek az eredmények a 208 nemzeti tagszövetség, a sportolók, az edzők és a tisztviselők értékes munkájának köszönhetők.”
Bővül az olimpia női vízilabda-részlege is: 2020-tól kettővel több, 8 helyett 10 női válogatott indulhat majd, miközben a férfitorna mezőnye változatlanul 12-es lesz. Mindez azzal jár, hogy csökkennie kell a játékosok létszámának egy-egy válogatotton belül, ugyanakkor sokkal fontosabb, hogy a mi Európa-bajnok női pólóválogatottunk olimpiai kvalifikációja könnyebbé válhat, mert eddig gyakorlatilag nehezebb volt a játékokra kijutás, mint az ottani jó szereplés. „Örülök, ez Európának nagy előrelépés!” – nyilatkozta a női mezőny létszámbővítéséről Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke.
| Több módosítás mellett azt is bejelentette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Lausanne-ban, hogy a 2020-as tokiói olimpián a vegyes váltó is versenyszám lesz az ötkarikás programban. A Magyar Triatlonszövetség üdvözli a döntést, mert szerinte Magyarország esélyes, hiszen tavaly a lisszaboni Európa-bajnokságon a Kovács Zsófia, Tóth Tamás, Vanek Ákos és Vanek Margit alkotta négyes bronzérmet szerzett. Rio de Janeiróban egyébként a férfiak és a nők mezőnyében is két-két magyar triatlonos indult, a legjobb eredményt pedig Faldum Gábor érte el, aki a 20. helyen ért célba. |
VÍVÁS
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntésének eredményeként vívásban a 2020-as tokiói olimpián az eddigi tíz helyett már tizenkét versenyszámban avatnak bajnokot, azaz a sportág valamennyi, a világbajnokság programján szereplő számában, egyéniben és csapatban is. A magyar vívósport csak nyertese lehet a programváltoztatásnak, amelynek értelmében megszűnik az a szabály, amely eddig – rotációs rendszert alkalmazva – két-két fegyvernem csapatversenyét kiszorította egy-egy olimpia programjából. Legutóbb, a tavalyi játékokon női tőrben és férfikardban nem rendeztek csapatviadalt – utóbbi újabb jelentős éremesélytől fosztotta meg az egyéniben aranyérmes Szilágyi Áron vezette kardválogatottat, ezáltal hazánkat. Ha minden maradt volna a régiben, Tokióban a férfi tőrözők és a női párbajtőrözők csak az egyéni viadalon indulhattak volna
Csampa Zsolt, a Magyar Vívószövetség elnöke hangsúlyozta: a programbővülés még nagyobb felelősséget jelent az olimpiai kvalifikációs, 2019-es világbajnokság magyarországi megrendezésével kapcsolatosan.
Aliser Uszmanov, a Nemzetközi Vívószövetség elnöke: „Vívók generációinak legnagyobb álma vált most valóra. Amikor elnök lettem, ezt a célt tűztem magam elé. A NOB-döntés a legnagyobb elismerése annak a régóta megnyilvánuló erőfeszítésnek, amellyel a vívást igyekeztünk fejleszteni, a nézők számára követhetőbbé tenni.” Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a FIE sportigazgatója: „A Nemzetközi Vívószövetségben (FIE) vezetőtársaimmal együtt sokat dolgoztunk azért a színfalak mögött, hogy mindez így alakuljon, és nagyon örülök, hogy sikerült. A Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként pedig azt remélem, hogy ez több olimpiai kvótát jelent majd küldöttségünk számára Tokióban.” Károlyi Andrea, a magyar női 3x3-as kosárlabda-válogatott szövetségi kapitánya: „Egyelőre nemenként harminckét játékos lehet ott Japánban, ami nyolc-nyolc csapatot jelent. Még nem tudjuk a válogatási elveket, de valószínűleg Európából három ország lehet ott Tokióban. Számunkra is kérdéses, melyik irányba megy el a 3x3-as kosárlabda, de véleményem szerint a kis országokban nem nagyon fogják tudni különválasztani az öt az öt elleni verziótól.” Bacsa Péter, a Magyar Birkózószövetség ügyvezető alelnöke: „Még a 2013-as egyezség része volt, hogy 2020-ig biztosan az olimpiai program része marad a birkózás, de túl sok konkrétumot a felsoroltakon kívül egyelőre nem tudunk. Ami még biztos, hogy marad a két bronzérem – volt arról szó, hogy ezt a rendszert is átalakítják –, továbbá valószínűleg bevezetik végre a kiemeléses rendszert is, de a pontos részletek még nem ismertek. Az augusztusi világbajnokságon már többet tudunk majd.” |
Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány van, Magyarország nem lép háborúba!
Migránsok okozták a balesetet a Liszt Ferenc-repülőtér közelében, amelyben két ember meghalt
Csobot Adél és Istenes Bence a poklok poklát járja meg - külföldön érte őket utol a szerencsétlenség
Csengeri óriásbörtön: zajlik a toborzás, kiderült, mennyiért keresnek dolgozókat
Özönlenek a gratulációk Vastag Csabának és feleségének
Új korszak kezdődik: péntektől mindenki tudni fogja, megéri-e átjárni tankolni a szomszédos országokba
Botrány: Vajna Tímea húga idegesen üzent testvérének
Súlyos döntést kell meghoznia a magyar fociválogatott új sztárjának
Fucsovics hátrányból nyert és már az elődöntőben Bukarestben
Bokrétaünnepséget tartott az MTK a Kerepesi úton
F1, Kínai Nagydíj, sprintidőmérő
