Képes Sport
SZABÓ GÁBOR 2021.04.08 15:22 Frissítve: 2021.04.08 17:46

Ötkarikás Hollywood – a mozisztár Lukács Pál esete a magyar olimpikonokkal a „film-Bábelben”

A gazdasági világválság szorításában csak 54 magyar sportoló vehetett részt az 1932-es Los Angeles-i olimpián, ám akik utazhattak, közelről ismerhették meg Hollywoodot. A Vígszínház hajdani sztárja, az 1944-ben – máig egyetlen Magyarországon született színészként – Oscar-díjat kapó Paul Lukas, alias Lukács Pál vezette be őket a kulisszák mögé.

A kép bal oldalán Lukács Pál és felesége Petschauer Attilát fogja közre, mellettük a rendező George Fitzmaurice, Biller Irén és a pólókapus Bródy György áll



Figyelemfelkeltő, egyúttal homályos értelmű címmel jelent meg cikk a Színházi Élet 1932. július végi számában: Már van egy olympiai rekordunk! Tényleg, miként születhetett csúcs, ha még el sem kezdődött a X. nyári olimpia Los Angelesben? Az írást böngészve természetesen fény derült rá, mint ahogy a szerző humoráról is meggyőződhetett az újságolvasó.

Tudniillik az utazó magyar csapatba az utolsó pillanatban került be a női tőröző Dany Margit (Dany Baba), így – a lap szerint – huszonnégy órába kellett a tengerentúli utazás előkészületének minden mozzanatát belesűrítenie: nevezés, formaruha varratása, ruhakollekciójának kiegészítése, suszterek és kalapszalonok végigjárása, amerikai vízum intézése meg egy gyors tréning vétele a legendás Santelli mestertől. Igaz volt-e, vagy sem, a csúcsdöntés kifejezés használata megalapozott, mert – ahogy a cikkíró viccesen megjegyezte –  „arra már volt példa, hogy huszonnégy órás útra hetekig készülődnek a hölgyek, de megfordítva, egyetlen nap alatt felkészülni tengerentúli kirándulásra – egyedülálló teljesítmény”.

Csakhogy Dany Baba szupergyors előkészülete mögött cseppet sem vicces történések húzódtak meg. Az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság a sportra is óriási teherként nehezedett, ellensúlyozni pedig a legkiválóbb versenyzők izomerejével sem lehetett… Az Újvilág nagy távolsága csak tovább szaporította az európai országok vezető sportszervezeteinek, kormányainak gondjait, a nehéz pénzügyi helyzetben százszor vagy ezerszer meg kellett gondolni, hány versenyzőt nevezzenek be a nemzeti olimpiai bizottságok. Megingó egzisztenciákról adott hírt a magyar sajtó is, például éhező, munka nélkül vagy csak alkalmi kenyérkeresetből tengődő válogatott ökölvívókról (egyikük aztán annyit evett egy olaszországi túrán, hogy rosszul lett…); az akkor már Európa-bajnok birkózóról, dr. Papp Lászlóról, aki 112 pengős díjnoki fizetéséből nyomorgott, és az ország elhagyásán gondolkodott, amikor három hónapra 5000 dolláros ajánlatot villantottak meg előtte; vagy a szintén klasszis birkózó Zombori Ödönről, aki munka nélkül tengett-lengett, és még 1933-ban is csak egy pénzbeszedői állásra vágyott a gázműveknél…

Magyar olimpikonok a vízparton: Homonnai Márton, Lukács Pálné Benes Gizella, Mészöly Tibor úszó, Ivády Sándor (árnyékban), Biller Irén színésznő, Keserű Alajos, Komjádi Béla kapitány és Bródy György (elöl)


Miután a nehéz helyzetben irányító Károlyi Gyula miniszterelnök és kormánya hallani sem akart az utazási költségek átvállalásáról meg dollárkivitelről, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) olimpiai alapot hozott létre, igyekezett gyűjtéseket szervezni, amelyek közül egyet érdemes kiemelni különlegessége miatt. Az OTT 1932. március első napjaiban megannyi hirdetést jelentetett meg az újságokban, arra kérve a sportkedvelő közönséget, hogy vásárolja a Boon-gyár „olimpiai” csokoládéját, amely akkoriban került forgalomba ízléses csomagolásban. A megegyezés szerint a gyártó – testvérvállalata révén – a forgalom tíz százalékát az olimpiai alapnak adta, mégpedig holland forintban, ami a valutanehézségek miatt hatalmas segítséggel ért fel. Nem különben a magyar különítményt utaztató Canadian Pacific Steamship Company gesztusa, a hajótársaság ugyanis kétharmad részt a pengőt is elfogadta fizetőeszközül.

A hatalmas tengerjáró július 18-án kötött ki a küldöttséggel a kanadai Québecben, ahonnan még több mint 4000 kilométeres fárasztó vonatút vezetett Los Angelesig. (Az úszók és vízilabdázók korábban útnak indultak: az amerikai nagykövet Széchenyi László segítségének és a New York-i székhelyű Amateur Athletic Unionnal kötött, az olimpiát felvezető amerikai versenyekre szóló, több ezer dollár pénzbevételt garantáló szerződésnek köszönhetően tulajdonképpen amerikai pénzből fedezték költségeiket.) Innentől pedig a hollywoodi szál is nagy hangsúlyt kapott a mindössze 54 sportolót (52 férfi és 2 női versenyzőt) felvonultató magyar csapat Los Angeles-i mindennapjaiban.

A FILMSZTÁR CADILLACJE VÍVÓINK SZOLGÁLATÁBAN

A Színházi Élettel kötött megállapodása értelmében nemcsak sportolói, hanem újságírói minőségében is jelen lévő, az 1928-as olimpián kard egyéniben ezüst-, csapatban aranyérmes Petschauer Attila két lelkesen hadonászó embert pillantott meg leugorva a vonatról. Az 1931 júniusában négynapi ismeretség után egy New York-i élelmiszer-kereskedőhöz Budapesten férjhez menő (1933 augusztusában el is váló...) primadonna, a Fővárosi Operettszínház, a Vígszínház korábbi ünnepelt sztárja, Biller Irén és az Újvilágban 1927-ben szerencsét próbáló, a hangosfilm térhódításával Hollywoodban egyedüli magyar színészként befutó Paul Lukas, alias Lukács Pál (1891. vagy 1894. május 26.–1971. augusztus 15.) várta kipirulva honfitársait. Utóbbit elkísérte szépséges felesége, Benes Gizella (Daisy) is. Rögtön autójukba is ültették régi ismerősüket, és robogtak vele a pálmafák alatt, a nagy bohém Petschauer pedig élvezte a szeme előtt pergő álomképeket.

Neje és Biller társaságában Lukács még aznap kiment az olimpiai faluba, amelynek rácsos kapuja előtt mindennap autogramkérők, a sportolókkal beszélni vágyók tömege tolongott. A két hölgynek az igazgatói épületben kialakított konzuli szobában kellett helyet foglalnia, merthogy nőknek tilos volt belépniük az ötkarikás történelem első olimpiai falujába, amely csaknem kétezer férfi sportolónak és stábtagnak adott szállást (a női versenyzők szállodákban laktak). A híres színész előtt protekcióval nyílt meg az „asszony nélküli város”, és a legnagyobb szeretettel üdvözölte a nagy kihívás előtt álló versenyzőket. „Sorra járta a magyar fiúk szállásait és kedvesen, közvetlenül elbeszélgetett minden sportemberrel. Mrs. Lukács meghívta az egész csapatot – a vezetőség azonban ezt a meghívást áttette az olimpiai küzdelmek végére, annál is inkább, mert a tréningek idejére meghatározott órák vannak szabva és azt lehetetlen megbontani. Lukács Pál végignézi a magyar fiúk versenyeit – természetesen annyit, amennyit elfoglaltsága megenged” – számolt be az Amerikai Magyar Népszava munkatársa.

Másnap Lukács kétszemélyes repülőjén a levegőbe is felvitte Petschauert, hogy felülről mutassa meg neki Los Angelest és Hollywoodot, a „film-Bábelt”. Repülés közben „telefonon” beszélgettek, miről másról, mint Pestről és a már Amerikában is népszerű színész sikereiről, arról, hogy egyszerre három filmet forgat három stúdióban: az RKO-nál, a Paramountnál és a Universalnál.

Magyar öttusavezetők Gary Cooperrel


A hangosfilm megjelenésével kényszerpályára kerülő és hatalmas akarattal az angol nyelvvel állítólag fél év alatt sikeresen megküzdő Lukács szívvel-lélekkel segítette honfitársait, amiről – már a játékok befejezését követően – így írt a Nemzeti Sport:  „A magyar team jótevője volt. Lelkes sportbarát, a legnagyobb szurkoló s a magyar csapat istápolója. Megérkezésünkkor első dolga volt az olimpiai különítményt felkeresni. Különösen Petschauert ölelte melegen keblére, aki régi cimborája volt Budapesten. Lukács Pál az első perctől kezdve mindenkinek rendelkezésére állt. Meghívásokat hozott. Stúdiókat mutatott, repülőgépén és autóján fuvarozott mindenkit, végigülte és végigszurkolta a versenyeket. A háza nyitva volt mindenki számára. Vacsorára, ebédre vitte el a fiúkat, mindenkiért autót küldött. Felesége és ő oly kedves, magyaros vendégszeretettel látta el a fiúkat, hogy ezért minden hála megilleti. Csoportokban és egyenként vacsoráztak nála. Ezenkívül 12 hengeres Cadillac kocsiját a vívóknak adta kölcsön sofőrrel együtt. Éjjel-nappal a vívókat szállította ez a kocsi.”

A hallomásból, felszínesen, rózsaszín ködbe burkoltan ismert Hollywood kapui neki köszönhetően bármikor megnyíltak versenyzőink előtt, Petschauer például ott lehetett John Gilbert és Lukács filmje, A cselédszoba bemutatóján, valamint Gilbert estélyén is – az uszodával, vívóteremmel, extra kényelemmel „felturbózott” hatalmas, Beverly Hills-i kastélyban a házigazda menyasszonya és Lukácsné közé ültették, dedikált fotót kapott meg egy ígéretet, hogy a forgatókönyvíró-színész Gilbert szurkolni fog a magyar kardozók győzelméért.

A LEGNAGYOBBAKKAL FILMEZETT
Lukács Pál többszöri csábítás után 1927 júliusában ült fel a Keleti pályaudvarról induló berlini gyorsra, majd Le Havre-ban az óceánt átszelő hajóra, hogy valósággá szője álmait. Augusztusban a Paramount Pictures alapítójával, a magyarországi Ricsén született filmmogullal, Zukor Adolffal tárgyalt New Yorkban, szeptemberben a Pola Negri főszereplésével vászonra vitt Rachel című (néma)film egyik szerepére szerződtették. Az angol nyelvvel keményen, egyúttal gyorsan küzdött meg a Vígszínház egykori amorózója, és töretlen karriert futott be Hollywoodban. Többek között olyan rendezők instruálták, mint Richard Brooks (1965, Lord Jim), George Cukor (1933, Fiatal asszonyok), Richard Fleischer (1954, Némó kapitány), Alfred Hitchcock (1938, Londoni randevú), John Huston (1958, The Roots of Heaven), William Wyler (1936, Az élni vágyó asszony), játszott együtt Ursula Andress-szel, Bette Davisszel, Marlene Dietrichhel, Ava Gardnerrel, Katharine Hepburnnel, Ingrid Thulinnal, Charles Boyer-vel, Gary Cooperrel, James Deannel, Kirk Douglasszel, Errol Flynn-nel, Charlton Hestonnal, Elvis Presleyvel, Telly Savalasszal, Orson Wellesszel is. Zukorhoz hasonlóan csillagot kapott a Hollywoodi hírességek sétányán, utolsó (tévé)filmje A kihívás (1970) volt, amelyben Dr. Nagy szerepét alakította.
Lukács Pál (balra) 1944. március 2-án a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjjal


KEZEKET FEL! TOM MIX COWBOYAI TÁMADNAK

Vívóink betekinthettek Hollywood vadnyugati részlegének kulisszái mögé, és stílszerű fogadtatásban részesültek az őket elkísérő Petschauerrel és Lukáccsal együtt: vad csataordítással cowboyok lovagolták körül őket, lasszóikat lóbálták, forgópisztolyaikkal lövöldöztek, majd nekik szegezve revolverüket „Kezeket fel!” kiáltással szorították őket sarokba. Hamarosan megjelent a „színen” Hollywood első westernfilmsztárja, Tom Mix, pisztolyt adott a bánásmód miatt megsértődő Jekelfalussy (Piller) György és Glykais Gyula kezébe, de mielőtt elkezdődött volna a párbaj, nevetve eldobta fegyverét, és barátságosan invitálta megrettent vendégeit, megmutatva nekik, miképpen éldegélnek a „film-Bábel” vadnyugati sarkában. A következő napon már a Paramount stúdióban látta vendégül olimpikonjainkat a vezető filmes cég magyar származású elnöke, Zukor Adolf, akinek első amerikai (néma)filmszerepét köszönhette Lukács (a Vajda Ernő forgatókönyve alapján készült Rachelben bizonyított). Sportolóink olyan sztárokkal ismerkedhettek meg, mint az Amerikában legjobban megfizetett, heti tízezer dollárt felmarkoló szőke filmsztár, Constance Bennett, és a díszletkávézóban elfogyasztott uzsonna után az RKO-t is felkereste a küldöttség, amelynek a rögtönözve felállított színpadon „pompás olimpiai kabaréban” volt része – Douglas Fairbanks Jr., Kay Francis, Marlene Dietrich és John Gilbert játékát élvezhette.

Petschauer – akinek Lukács felajánlotta, hogy fél évig lakjon náluk, és az angol nyelv ismeretére szert téve szerződéshez segíti valamelyik filmgyárnál – utolsó hollywoodi riportjában a Metro-Goldwyn-Mayernél tett látogatásról is beszámolt: „Meleg barátságot kötöttünk Johnny Weissmüllerrel, az ex-úszóbajnokkal (ötszörös olimpiai aranyérmes – a szerk). Weissmüller végleg búcsút mondott a sportszereplésnek: az MGM sztárja heti kétezer dolláros gázsival. (...) Johnny különben a hollywoodi sztárok kedvence. Versengenek azért, hogy ő adjon privát úszóleckéket a pazarul felszerelt hollywoody mesevillák külön fürdőmedencéiben.”   Petschauert nem ingatta meg Weissmüller népszerűsége, és azzal zárta írását, hogy inkább ötödik Pesten, mint első Hollywoodban...

A kard egyénit megnyerő Piller György (középen) itt pisztollyal támad és védekezik


Az addigi legjobb magyar olimpiai szereplést, hat aranyat, öt ezüstöt és öt bronzot hozó olimpia utolsó napjának estéjén sportolóink kétfelé váltak, egyik részüket Lukács Pál, a többieket Tom Mix látta vendégül. „Palinál a vendégek, Tom Mixnél pedig a házigazda kerekedett túlságos jókedvre. Mindenesetre jól érezték magukat a fiúk, akik ezúttal először kaptak hajnalig kimenőt”   – írta Komjádi Béla, az első helyen végző vízilabdázók szövetségi kapitánya, aki teljesen kitikkadt a játékok végére:      „Utóvégre végigcsináltam a világháborút is, de ezt a teljes idegkimerülést még ott sem szenvedtem végig. Alig várom a megváltó hajóutat. Alig várom a percet, hogy újra lássam a Nord­deutscher Lloyd Bremenjét. Mert ha Isten is úgy akarja, mégiscsak eljutunk odáig. Köszönet érte Lukács Palinak, aki volt olyan szíves, és adott annyit kölcsön nekünk, hogy világ csúfjára ott nem rekedtünk az olimpia falujában.”   És akkor vissza is kanyarodtunk az előzményekhez, az anyagi nehézségekhez. A Nemzeti Sport utólag, 1932. szeptember 7-i számában adta hírül, hogy a hazajövetel költségei nem voltak együtt, a csapatvezető feje gondokban főtt. Petschauer említést tett róla Lukácsnak, aki másnap megjelent Mártonffy Miklós MOB-főtitkárnál, átadott neki háromszáz dollárt, egyúttal megkérte, vigye Budapestre a pénzt, s ott fizesse ki pengőben egyik rokonának. Ilyen tapintatosan, finoman juttatta valutához „kivérző” honfitársait.

 A SÁRMŐR SPORTOS ÉLETE
AZ MTK ATLÉTÁJA
A hölgy két oldalán Lukács és Errol Flynn
A sármos, daliás termetű, 187 centi magas Lukács egy 1924-es interjúban sportmúltjáról is említést tett. Elmesélte, hogy az 1910-es évek legelején mint súlylökő, gerelyvető és birkózó részt vett az MTK ifjúsági versenyein, díjakat is nyert, ám 1913-tól az autó lett a szenvedélye. „A stuttgarti Mercedes-gyárból 1200 kilométeres úton hoztam el egy új autó alvázát, karosszéria nélkül. A karosszériát ugyanis itt, Pesten szerelik a Mercedes-autókra” – büszkélkedett az úszást, vívást, evezést sem elhanyagoló színész.
Reggeli bokszedzés próba előtt 1926-ban
A BOKSZŐRÜLT
Kiss Antal edző 1926 elején alapította Sport és Boxakadémiáját a mai Ditrói Mór utcában, amely – szemben állva az épülettel – jobbról határolja a Vígszínházat. Az ökölvívásba beleszerető Lukácsnak tehát csak néhányat kellett lépnie, hogy eljusson az edzőterembe, vagy ha reggel tréningezett, onnan a munkahelyére. Valószínűleg nemcsak egyszerűen a stresszt püfölte ki magából, szakmai okok is sarkallhatták a bunyózásra: 1927 májusában mutatták be Zilahy Lajos bohózatát, A világbajnokot, ő alakította a főhőst, a híres bokszolót.
A DAVIS-KUPA-SIKER RÉSZESE
Hollywoodban golfozott, magas szintre emelte tenisztudását, és gyakran fordult meg olyan nagy teniszezők társaságában, mint Bill Tilden (12 GS-győzelem) vagy Louise Brough (6 GS-elsőség). Legjobb barátja a 14 Grand Slam-tornát nyerő Donald Budge volt, az első játékos, aki egy naptári évben (1938) mind a négy GS-viadalon diadalmaskodott. Wimbledonban, a Roland Garroson és a US Openen is látta, amint Budge magasba emeli a trófeát, 1937-ben pedig érdekes felkérést kapott a jó dumájú, a játékosok által kedvelt Lukács: az amerikai csapat szakvezetője, Walter Pate kiötölte és ki is harcolta a Davis-kupa németek elleni zónaközi döntője (július 17–20.) előtt, hogy amolyan hangulatfelelősnek vegyék be a stábba. „Beválogatása” szerencsét hozott… A két egyest, valamint – Gene Mako oldalán – a párost megnyerő Budge-nak köszönhetően az amerikaiak 3:2-re diadalmaskodtak a wimbledoni centerpályán, majd a fináléban (július 24–27.) a nagy rivális britek is megadták magukat (4:1).


OSCAR-SZOBOR A KÉZBEN, ANDALÚZIAI ÖRÖK ÁLOM

Hollywood nagylelkű magyar sztárja tehát jelesre vizsgázott hazafiságból, úriemberi mivoltából, eleganciájából mit sem veszített Amerikában. Ugyanakkor imázsára kötelességszerűen is ügyelnie kellett, amire jó példa az 1928-as olimpián 100 méter gyorson Weissmüller mögött másodikként végző, Los Angelesben a 4x200 méteres gyorsváltóval bronzérmes Bárány István története, amelyet 1982 decemberében osztott meg a Népsport olvasóival:

„Lukács Pál, a Vígszínház egykori művésze, a Hollywoodban is világhírt szerzett Oscar-díjas művész volt a főszurkoló. Többször volt, hogy majdnem elájult az izgalomtól. A versenyek végeztével pedig bent, az olimpiai faluban történeteivel, kalandjaival szórakoztatott bennünket. Csak egyszer, az egyik eredményhirdetésnél jött zavarba, hiszen szerződése szigorúan előírta, hogy nyilvános helyen sehol sem veheti le a kalapját, nehogy a gyengébb nem képviselői kiábránduljanak a kissé, bizony, már kopaszodó sztárból. Így azután, amikor a himnuszunkat játszották az olimpiai stadionban, Lukács Pál felugrott a nézőtérről és kiszaladt a feljáróba…”

Filmbemutató után, indulás előtt: Lukács és felesége Petschauer társaságában


1944. március 2-án viszont őt szólították Hollywoodban a 2258 férőhelyes Grauman's Chinese Theaterben. A kínai pagodát mintázó moziban rendezték az Oscar-díj-átadó gálát, amelyen a legjobb férfialakításért járó szobrocskát kapta meg, ezzel máig az egyetlen Magyarországon született színész, aki ebben az elismerésben részesült (sőt, jó egy héttel korábban elnyerte az akkor alapított Golden Globe-díjat is!). A náciellenes drámát, az Őrség a Rajnán-t 1943-ban (ez év januárjában halt meg ukrán területen a jó barát, a munkaszolgálatos Petschauer Attila...) mutatták be az amerikai mozik, ugyanakkor Lukács szerepvállalása nem előzmény nélküli: 1941-ben a Broadway színpadán már nagy sikerrel alakította Kurt Müller szerepét. Filmbeli partnernője Bette Davis volt, és olyan nagyágyúk elől csente el az Oscar-díjat, mint Humphrey Bogart (Casablanca) és Gary Cooper (Akiért a harang szól)!

A magyar sármőr a Walt Disney produkciójában elkészült Némó kapitány (1954) forgatása után szeretett bele az andalúziai Napos partba (Costa del Sol), ettől kezdve rendszeresen töltött el hosszabb időt Dél-Spanyolországban, hogy kipihenje fáradalmait. Harmadik feleségével, a holland Annette M. Driesensszel (akivel 1963-ban keltek egybe) 1971-ben a kőhajításnyira lévő Marokkóba mentek nyaralni, ahol egyúttal második otthont is szerettek volna találni maguknak. Tervük nem valósulhatott meg, mert szívinfarktust kapott Tanger-ban, és már nem tudták megmenteni az életét – 1971. augusztus 16-án a tanger-i Olasz kórházban hunyt el. (Egymásra támaszkodó magyar források szerint előbb felesége hunyt el, és Lukács Pál az átélt trauma következtében kapott egy napra rá infarktust. Vélhetően ez nem felel meg a valóságnak, ugyanis egyetlen angol vagy spanyol forrás sem számol be erről a körülményről.) A Málaga tartományban található kis tengerparti város, Benalmádena temetőjében alussza örök álmát.

Lukács bemutatja a vívózseni és újságíró Petschauer Attilát az Universal stúdiójában


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. április 3-i lapszámában jelent meg.)

2021.04.15 10:04:51

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Azt tudjuk, mozogni egészséges a testnek, arról azonban kevesebb szó esik, hogy milyen jót tesz a léleknek is egy kiadós edzés. (x)

2021.04.14 16:57:02

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Tulajdonképpen egy körforgás, amiben végső soron mindenki jól jár. (x)

2021.04.14 11:41:32

Egyéb egyéni BÁLINT MÁTYÁS, KOHÁN GERGELY, KOVÁCS ERIKA, SZŰCS ANDRÁS

100 NAP TOKIÓIG. Milák Kristóf trénere többször újraírta az edzéstervet, Lőrincz Tamás az átállás miatt aggódik.

2021.04.13 14:17:23

Egyéb egyéni nemzetisport.hu

Miért fogadnál fel személyi edzőt, hiszen az csak a profiknak való?! – teheted fel magadban a kérdést látva a sok fitnesz gurut a közösségi oldalakon.

2021.04.12 20:56:31

Egyéb egyéni MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. A NOB kiadja a nemzetközi szövetségeknek, hogy szervezzék meg ötkarikás versenyeiket, övék tehát a főszerep. Ha ők nincsenek, versenyek sincsenek. Ez persze felveti a kérdést, hogy a folyamatosan sérülő hagyományokon túl mi indokolja a testület túlsúlyát a világ sportjában.