Jó erőforrások, jó adottságok

Deutsch Tamás (Fotó: Földházy Árpád)

Sport és digitalizáció lesz a témája a hétfői konferenciának, amelyen a digitalizált világ és a sport kapcsolatait, lehetőségeit vizsgálják az előttünk álló nagy sportrendezvények, így a nyári labdarúgó Európa-bajnokság, a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság vagy a 2023-as atlétikai világbajnokság tükrében. A digitalizáció forradalmára újdonságként kell tekintenünk vagy ha végignézünk az életünkön valójában nyakig ülünk ebben a folyamatban?
Nyakig ülünk benne, hiszen az életünk minden területét, a munkánkat, a szabadidőnket, az oktatást, az egészségügyet, a gazdasági folyamatokat is már teljes mértékben átszőtte a digitalizáció. Nem kérdés, hogy akarjuk vagy sem, szeretjük-e vagy sem, mert maga a jelenség, a folyamat már zajlik, a kérdés az, hogy nyertese lesz-e minden magyar polgár, a gazdaságunk, az oktatásunk, az egészségügyünk és most a témánkra rákanyarodva a magyar sport is ennek a folyamatnak. És egyértelmű, hogy nyertesnek kell lennünk. Éppen ezért hívtuk életre a Digitális Jólét Programot, amelynek célja, hogy minden területen elinduljanak és megtörténjenek a fontos digitális fejlesztések, képzések, hogy mindenki számára elérhetővé váljanak a digitalizáció vívmányai. A konferencia lényeges, az előttünk álló nagy világesemények, nemzetközi versenyek, multisportrendezvények digitalizációjával foglalkozik majd, az események szervezői tartanak előadásokat a témával kapcsolatosan.

Az ön által említett Digitális Jólét Programon belül 2018 végén hívták életre azt a Sport Tudásközpontot, amely kulcsfontosságú szerepet tölthet be a magyar sport jövőjét illetően. Hogyan keresztezi egymást a sportműhelyek és a tudásközpont munkája?
Lényegesnek tartottuk egy ilyen tudásközpont létrehozását, mert a magyar sport ott van a világ élmezőnyében, örülnénk ha itt tartana a felsőoktatásunk vagy a magyar gazdaság. A sportágak tekintetében olyan tudásanyag, olyan módszertan van a birtokunkban, amely biztos alapját adja sikereinknek, de a mai digitalizált világban szükségszerű, hogy ezen a téren is jól használjuk fel, jól ötvözzük az erőforrásainkat és ne maradjunk le a nagy országok fejlesztései mögött. A magyar programozók a múltban és a jelenben is világszinten teljesítenek, jók az erőforrásaink, jók az adottságaink ahhoz, hogy ebben a folyamatban is a legjobbak közé tartozhassunk.

Említene példákat a magyar sport területéről?
Világelsők vagyunk példának okáért a rövid pályás gyorskorcsolyában, a szakemberek tudása mellett azonban olyan eszközök és technikai újdonságok alkalmazására is szükség van, amellyel még jobban javítható példának okáért a kanyartechnika. Most zárult az úszó Európa-bajnokság, az ott versenyző sportolóink víz alatti kamerák segítségével végeztek és végeznek mozgáselemzéseket, a kajakosoknál különböző digitális eszközök nyújtanak segítséget fizikai és fiziológiai felmérésekhez, vagy maradjunk a labdarúgásnál, amelyben a játékosok speciális mellpántokat hordanak a mez alatt, s az eszközben található chipek olyan lényeges adatokat rögzítenek, amelyeknek köszönhetően teljes és pontos összképet kaphatunk a játékos edzettségi állapotáról és a mérkőzés során végbemenő fiziológiai folyamatokról. Sőt, ezek a chipek szolgáltatnak olyan információkat, amelyeket a média is tud használni a stúdióban történő elemzéseknél vagy infografikáknál. De ha azt vesszük, a digitalizáció már teljes mértékben átszőtte a sportéletet, a sportfogadás, a sportközvetítés, a jegyvásárlás, a stadionok üzemeltetése és működtetése is digitális alapokon nyugszik. A folyamat részei vagyunk mindannyian.

Ha már a stadionokat, sportlétesítményeket említette. Ön szerint hány évre van szükség ahhoz, hogy egy székből az eseményt végigkísérve teljes digitális térképet, információcsomagot kaphassak az eseményről, a pályán zajló küzdelemről?
Van egy jó példa erre, amelyet Formula–1-nek hívnak és amely olyan digitális hátteret teremtett a sportágnak, hogy sokszor elgondolkodik rajta az ember a közvetítést nézve, hogy egy számítógépes játékban ülünk-e. Zseniális mérnökök dolgoznak azért, hogy minél több információt nyerhessenek ki a sikerek érdekében, és mi nézők az élvezői és szép lassan az értői vagyunk ennek az információs versenynek, adathalmaznak. Nem kell sokat várni arra, hogy azonnali teljes képet kaphassunk például a futballpályán zajló eseményekről, a statisztikai adatokról, sőt, akár a játékosok fizikai állapotáról is. Az előttünk álló események, például az atlétikai világbajnokság kapcsán is olyan applikációkon és online felületeken dolgoznak a szervezők, amelyekkel még látványosabbá, élvezhetőbbé és szakmaibbá tudják tenni az eseményeinket a nézők számára. A digitalizáció tehát egy újabb történelmi fejezet, amelynek mindannyian a részesei vagyunk, és remélem, mi, magyarok mindannyian a nyertesei is leszünk.