A „vasemberek” teljesítőképességük határait feszegetik az indulók

Van, akinek emberfeletti teljesítmény kell ahhoz, hogy időben beérjen a munkahelyére, másnak maga a megélhetés is problémát okoz.

Ők a hétköznapok emberei, de vannak, akik az átlagpolgárok szemével őrültségnek tűnő önsanyargatásnak vetik magukat alá versenyzés címén.

Mint például elsősorban a doppingbotrányokról elhíresült,így kétes hírnévnek örvendő, több ezer kilométeres országúti kerékpáros körversenyek résztvevői vagy az ultramaratonisták.

Vasárnapra virradóra befejeződött a „pokoli” versenyek egyik prototípusa, a híres-hírhedt hawaii Ironman-világbajnokság.

Vajon mi késztet sokakat arra, hogy egyre hosszabb és nehezebb versenyeken induljanak, miképpen győzik le a testi és lelki kínokat?

A hosszú táv leküzdésekor az agy érdekes módon funkcionál: némelyeknek használható ötletei támadnak, amelyeket akár ki is dolgozhatnak magukban, hiszen van rá idejük.

Mások filozofikus gondolatok segítségével gyűrik le a kilométereket. A legtöbbjüknek azonban számtalan csatát meg kell vívnia önmagával.