Kettős német siker született Poznanban

A csoportküzdelmek során a férfiaknál az A jelű hatosban a nagyok körbeverték egymást: a lengyelek egy góllal győztek a németek ellen (3–2), ám épp ennyire (3–2) kaptak ki Hollandiától, amely Németország előtt hajtott fejet (8–5). Mint arra számítani lehetett, a nem európai csapatoknak csak mellékszerep jutott osztályrészül. Miként a B-csoportban, amelyben a meghatározók közül szintén egyik gárda sem tudott a riválisok fölé nőni. Itt az osztrákok futottak be az első helyre, de öt mérkőzésükből csupán hármat nyertek meg.

A négy között Oroszország ultrakönnyűnek találtatott, a németektől az elődöntőben 10–0-ra, a bronzmeccsen az osztrákoktól 5–0-ra kapott ki. Miután a vendéglátó lengyelek 2–1-re megverték Ausztriát az elődöntőben, másodszorra már nem tudták legyőzni a németeket. Igaz, a döntő is szoros csatát hozott és csak aranygóllal dőlt el. A német válogatott megvédte világbajnoki címét, és továbbra is letaszíthatatlan a trónról, lévén az első tornát is megnyerte.

A nőknél már a papírforma is Németország és Hollandia versenyfutását ígérte a végső győzelemért, ezt csak alátámasztották a csoportküzdelmek, amelyeket mindkét együttes pontveszteség nélkül zárt. Miután az elődöntő sem jelentett akadályt – a hollandok Fehéroroszországot (7–0), a németek Ukrajnát (6–2) intézték el biztosan –, jöhetett az „álomdöntő”, amelyből a második aranyérmét begyűjtő Németország került ki győztesen.

A nőknél a hollandok az eddigi három vb-n mindannyiszor bejutottak a döntőbe, de a Poznanba címvédőként érkező válogatottnak győznie csak akkor sikerült – 2007-ben, Bécsben a spanyolok ellen –, amikor nem Németországgal találta szembe magát. 2003-ban ugyanis szintén vereséget szenvedett a németektől, akkor 5–2-re.