Fazakas Bíborka: Érdemes az érzéseket tudatosságra cserélni

Ötödik lett a női mezőnyben, korosztályában pedig második az Istria by UTMB 42 kilométeres távján. Elégedett vele? 

Ez a verseny elég későn került a programomba, lehetőségként kaptam az egyik szponzoromtól az indulást – mondta a Csupasportnak Fazakas Bíborka. – Az éves versenynaptáram már korábban összeállt, hosszabb távot most nem akartam vállalni, de a terepmaratoni kiváló edzőversenynek bizonyult. Helyezést előzetesen nem szoktam kitűzni, inkább időeredményben gondolkodtam az előző évek eredményei alapján. Ezúttal egy kicsit gyengébb lett, de nem vagyok elégedetlen, mert komoly rövidtáv-specialisták között sikerült helytállnom hosszútávosként. Elégedett vagyok, jó élményekkel gazdagodtam, és az összetett ötödik, valamint a korosztályos második hely is biztató visszajelzés a jövőre nézve. Különösen úgy, hogy a harmadik és negyedik helyezett mindössze két perccel végzett előttem. A hajrában, a hosszú sík szakaszon közeledtem hozzájuk, ám nem sikerült befogni őket. Ha néhány perccel gyorsabb vagyok, vagy kissé hosszabb a verseny, talán a dobogó is elérhető lett volna.

Hogyan élte meg a versenyt? 

Az elmúlt időszakban tudatosan végeztünk az edzőmmel versenyspecifikus, intenzívebb edzéseket, így fizikailag felkészülten érkeztem. A rajt utáni rész ennek ellenére is nehéz és intenzív volt: rögtön magas tempóra kapcsolt a mezőny, nehéz volt a helyezkedés, mindenki úgy rajtolt, mintha az első dombtetőn lenne a cél. Éppen ezért húsz kilométer körül már érezhetően feszülni kezdtek a lábaim. Szerencsére ezt végig menedzselni tudtam és nem lassultam érezhetően, sőt sikerült közelíteni az előttem futóhoz. Összességében elégedett vagyok, úgy érzem, reális eredmény született. A végén ugyan nem sikerült utolérnem az ellenfeleimet, de nem sok kellett hozzá. 

A megszokottnál rövidebb távon versenyzett: hogyan működött a frissítése? 

Kiválóan. Úgy érzem, ezen a téren mostanra minden apró részlet a helyére került. Bár a táv rövidebb volt a megszokottnál, ez magasabb intenzitást, ezzel nehezebb emésztést is jelent. Szerencsére végig zökkenőmentesen működött, folyékony és zselés frissítőket használtam végig. Viszont, az időjárás komoly kihívást jelentett, ugyanis Erdélyből, havas körülmények közül érkeztem a horvátországi napsütésbe és a 25 fokos melegbe. Bár végeztem hőakklimatizációs edzéseket, ezzel együtt sem volt könnyű megszokni a körülményeket. Jelentős volt a kontraszt, amit menedzselnem kellett, de összességében egy kifejezetten hasznos versenyen vagyok túl, sokat tapasztaltam, tanultam, és még a dobogóra is felállhattam. 

Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

Talán az, hogy tudatosan visszafogjam magam a táv első felében. Ezen a távon könnyű túlvállalni a tempót, különösen úgy, hogy a mezőny eleje rendkívül erősen kezdett. Engem is magával ragadott a lendület, de a pulzuskontroll segített kordában tartani az intenzitást. Nem egyszerű megőrizni a kontrollt, figyelni az edzőm által megszabott pulzusra, de a korábbi tapasztalataim megtanítottak arra, hogy a siker érdekében érdemes az érzéseket inkább tudatosságra cserélni. Az objektivitás megbízhatóbb támasz. 

Hogyan néz ki a versenynaptárja?

Májusban lesz a követező versenyem, ez már az én távom lesz, a Transylvania 100, utána júniusban a Trail 100 Andorra by UTMB. Mindkét versenyen megpróbálok jobb időeredményt futni, mint egy esztendővel ezelőtt, igaz, mindkét versenyen tavaly is remek időket futottam. Ezt követi az év két kiemelt versenye a Tor des Géants 100 és a Gran Trail Courmayeur. Mindkettőn rendkívül erős a mezőny, magashegyi, technikás a pálya. Amennyiben a regenerációm megfelelően alakul, és a motivációm is kitart, az év végére akár egy újabb hosszabb táv is szóba jöhet, de errő csak később döntök.