TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A magyar női kézilabda-válogatottnak nincs máshogy esélye az olimpiai tornán, csak ha egységes, ha a játékosok csípnek és harapnak, és minden nehéz helyzetben vállt vállnak vetve harcolnak, nem adják fel.

ALAPVONAL. Témánk szempontjából az az érdekes, hogy a doppingellenességre is felesküdtek a sportolók, mondhatni, ezzel ünnepelték a jubileumát annak, hogy a tiltott szerek hangsúlyozottan középpontba kerültek az öt karika környékén.

ALAPVONAL. A tokiói olimpia szerencsére legfontosabb elemében fog leginkább hasonlítani a korábbi játékokhoz: a versenyeket, a mérkőzéseket megrendezik, azokon a földkerekség legjobbjai küzdenek meg egymással, magukkal – és ezúttal a körülményekkel – a sportvilág legbecsesebb címeiért.

ALAPVONAL. Több mint hetven esztendeje, 1948 óta először láthattunk magyar férfi teniszezőt újra a wimbledoni negyeddöntőben; akkor egy szombathelyi, most egy nyíregyházi születésű játékos adta meg ezt az örömet nekünk, magyaroknak.

ALAPVONAL. A fizika törvényeit lehetetlen fölülírni ugyanis. Ergo: a valóban jól elvégzett 11-est képtelenség védeni. A rosszul rúgottból lehet gól, lesz is számos alkalommal, ha a kapus rossz irányt fog, szinte mindig.

ALAPVONAL. Az olimpiára készülő japánok bíztak benne, hogy szerencsés esetben 40 millió, sokat költő turista újabb idegenforgalmi fellendülést hoz el, ezt is elbukták, ahogyan a jegyeladásból tervezett 800 millió dollárt is.

ALAPVONAL. Sokakat taszított, de jóval többek számára örökkévaló emlékké merevítették ki a 75. születésnapját ma ünneplő Ilie Nastasét. A román hadsereg hajdani hosszú hajú tisztjét, akinek ma tábornoki nyugdíjat folyósítanak.

ALAPVONAL. A Pitralon volt szinte az egyetlen borotválkozás utáni szer, én pedig nem lettem nagy úszó – fogalmazok nagyképűen. De otthonra leltem az uszodában, amiért nem lehetek elég hálás az apámnak.

ALAPVONAL. Nehezen találtam meg a kifejezést arra, ami mostanság történik futballügyekben, de aztán beugrott: most már nagyon túlspilázzák! A labdarúgás sohasem volt annyira steril terep, mint amilyennek most szeretnék látni (vagy ami nagyobb baj: amilyenné szeretnék átváltoztatni).

ALAPVONAL. Mészöly Kálmánban mintha a tárt karú szeretet hajlamát, s a fékezhetetlen – nem rossz értelemben vett! – „dúvadságot” gyúrta volna össze a Teremtő, ami így egyben a lebírhatatlan életörömöt, életakaratot mutatja nekünk.

ALAPVONAL. A sport világában ugyanilyen szent helynek számít az olimpiai dobogó. Csak azért, mert azon állva emberek milliárdjai figyelnek, még nem tehetem azt, amit akarok.

ALAPVONAL. A legnépszerűbb spanyol sportnapilap, a Marca a minap arról értekezett, az olasz válogatott két friss Európa-bajnok alappillére, Leonardo Bonucci és Giorgio Chiellini megosztva kaphatná meg az Aranylabdát.

ALAPVONAL. Szentül hiszem, hogy minél nagyobb közösségért és minél emelkedettebb célokért, eszmékért küzd az ember, annál hatékonyabb és rejtettebb energiákat képes mozgósítani.

ALAPVONAL. Némi túlzással lidércesnek nevezhetnénk, ahogyan az olimpiai láng megérkezését fogadták Tokióban. Egyre inkább érdemes azonban a pohár félig tele részére fókuszálni, azaz arra: örüljünk, hogy a most aktív sportolók életéből nem marad ki ez az olimpia.

ALAPVONAL. Ez még akkor volt – idézem még Piroska Jánost – amikor néző sem lehetett, aki nem tudott jobbal, ballal legalább százat dekázni. Aki viszont tudott, az reggeltől estig kiskapuzott.

ALAPVONAL. A vasárnapi Olaszország–Anglia döntő nem csupán az Európa-bajnoki címről határoz, hanem arról is, hogy Jorginho vagy Raheem Sterling lesz-e a 2021-es Aranylabda első számú esélyese. Talán önmagában is furcsa ezt a két futballistát a Ballon d'Orral kapcsolatba hozni.

ALAPVONAL. Embert ily gazdaságosan futni, gátat ily tökéletesen venni négyszáz méteren nem láttam, s hinni szeretném, nemcsak nagy eredményeket, új szemléletet is hozhat az új világcsúcstartó, a norvég Karsten Warholm példája.

ALAPVONAL. Chiellini, Kjaer, Szalai. Sokat megértek már a profi labdarúgásban, mégis hazájuk válogatottjának csapatkapitányaként teremtettek-teremtenek igazán maradandót.

ALAPVONAL. Szívesen meghallgattam volna Kasper Hjulmand dán szövetségi kapitány motivációs szózatait is. Mert vagy született pszichológuszsenivel van dolgunk, vagy csak »simán« a lélekkel együtt rezdülő emberrel, de mindenképpen bravúrnak tartom, ahogyan csapata traumaállapotát sikerült kivételes ihletettségbe átlényegítenie.

ALAPVONAL. A mai edzők egyik legnehezebb feladata, hogy miként tartsák kordában a labdarúgók egóját, hogy tudják a csapatérdekek szolgálatába állítani, és ehhez bizony elképesztő pedagógiai érzék, türelem és hitelesség szükséges.