TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A kérdés jó tempóban, úgy tetszik, néha igenis föltehető, ám ha a réveteg siránkozás, a sehova sem vezető düh vagy a felelősséget elhárító terméketlen nosztalgia – amolyan „önfertőzés”, ahogy Balczó András mondja – alkalma lesz az egész, akkor szigorúan kerülendő!

ALAPVONAL. Így aztán hihetetlen tétje van minden apróságnak, bakinak, csalásnak, tévedésnek. És a pénz már nem elsősorban a főbejáraton, a stadionkapukon át érkezik a klubokhoz.

ALAPVONAL. A szenzációból és hírversenyből élők méltóságteljes visszafogottságának tükrében még gyomorforgatóbb, ami a Xana Enrique eltávozása utáni első spanyol válogatott mérkőzés, a bukaresti román–spanyol Európa-bajnoki selejtezőt megelőzően történt.

ALAPVONAL. Nem amatőrök akartak lenni, hanem álamatőrök, ami azért képes beépülni a gondolkodásba – történelmileg is.

ALAPVONAL. A meccset nem a tribünön kell megnyerni, a Csallóközt és a Felvidék déli részét sem ebből az alkalomból kell visszacsatolni. Most elegendő egyetlen góllal többet szerezni az ellenfélnél.

ALAPVONAL. Ha toljuk a biciklit, nehéz szakasz következik az életünkben, ha sebesen tekerünk, bízunk a képességeinkben és abban, hogy odaérünk, ahová indultunk.

ALAPVONAL. A mámor-hisztéria dimenzió irdatlan szélességét a magyar futball egyik hozzáállásbéli rákfenéjének gondolom.

ALAPVONAL. Ha idealisták lennénk, azt is írhatnánk, ha már a klubváltás nem sikerült, Neymar a játékával válaszolhat kritikusainak.

ALAPVONAL. Az átlag kezdő profi sportoló úgy gondolkodik, az ő pályafutása bizony sohasem ér véget. Ugyanő hét-nyolc évvel később rádöbben, ja, de mégis. És amikor felharsan az utolsó sípszó, elkezdődik az utazás az ismeretlenbe.

ALAPVONAL. Hogy mit hoz a jövő, nem tudható, főként mert a műfű divat, gyártása jó üzlet, és szándék kérdése, hogy ki melyik oldal mellett teszi le a voksát.

ALAPVONAL. Ez mégsem nyomta rá a bélyegét a teljesítményükre, ők ugyanis még abba nőttek bele, hogy a magyar vízilabdázó mindig, mindenütt a legjobbját nyújtja, megalkuvás nélkül. Ez van erőst megkopóban.

ALAPVONAL. Amint a fotósoknak nélkülözhetetlen „dark roomról”, sötét szobáról érdeklődött az emberünk, rezzenéstelen arccal mutattuk meg neki a parkoló bejáratánál álló portásfülkét, csak mert nem volt ablaka.

ALAPVONAL. Napjaink sporttelevíziós kínálata ezek ellen hajt végre egyfajta szőnyegbombázást. Persze furcsa lenne a jelen bősége miatt rinyálni, de a sportélménynek ma már esélye sincs, hogy patina rakodjon rá.

ALAPVONAL. Mi lenne például, ha az F1-ben az időmérős teljesítményért pontokat osztanának, de a rajtsorrendet mindig az aktuális vb-állás fordítottja határozná meg?

ALAPVONAL. Most, hogy Kopasz Bálint azt mondja, erre az utolsó kétszázra készítette föl elméjét, lelkét, szervezetét, s hogy semmit, de semmit sem hallott, hogy különleges érzés kerítette hatalmába, s csak a célt látta – nos, mintha szóról szóra Hesz Mihályt hallanám.

ALAPVONAL. Minden harmadik magyar külföldön él, ez lehetne az arány a válogatott keretekben is.

ALAPVONAL. A Juventusnál, nem megkerülve a konfliktusokat előre menekülnek, reményeik szerint Európa legtetejére. Arról, hogy a cél szentesíti-e az eszközt, a vélemények megoszlanak.

ALAPVONAL. Nem sírom vissza az egykor- volt képzést általában, csak a gondolkodásmódot siratom. Ami nélkülözte a humbugot, az egyszerű, kézzelfogható, hétköznapi ésszel is felfogható dolgokra koncentrált.

ALAPVONAL. Hosszú Katinka kapott egy teljességgel váratlan, hatásos külső ösztönzőt. Ahhoz, hogy a maga javára fordítsa e fejleményt, vagy legalábbis teljesen kizárja, talán nem árt, ha egy kicsit felidézi magában a régi Iron Ladyt. De valóban csak egy kicsit.

ALAPVONAL. Nem az a baj, hogy valaki megpróbálja legyőzni a saját határait, és arról tesz tanúbizonyságot, hogy számára a lehetetlen csak egy szó a szótárból. De ha az önmegvalósításhoz küldetéstudat is társul, akkor inkább küldjük vissza a rajthoz.