Marc Overmars nemzetisége: holland 0/0 születési hely: Emst ideje: 1973.03.09. pozíció: bal oldali középpályás magassága: 174 cm súlya: 70 kg korábbi klubjai: SV Epe, Go Ahead, Ajax, Arsenal, Barcelona sikerei: VB-negyedik (1998), Európa-bajnoki bronzérmes (2000, 2004), VB-résztvevő (1994), BL-győztes (1995), Világkupa-győztes (1995), holland bajnok (1994, 1995, 1996), holland kupagyőztes (1993), FA-kupa-győztes (1998), angol bajnok (1998) 91-92 Willem II 31 1 - - 92-93 Ajax Amsterdam 34 3 UEFA 8 1 93-94 Ajax Amsterdam 34 12 KEK 5 0 94-95 Ajax Amsterdam 27 8 BL 11 1 95-96 Ajax Amsterdam 15 11 BL 6 2 96-97 Ajax Amsterdam 25 2 BL 10 0 97-98 Arsenal 32 12 UEFA 2 0 98-99 Arsenal 37 6 BL 4 1 99-00 Arsenal 30 7 BL+UEFA 2+8 0+2 00-01 FC Barcelona 31 8 BL+UEFA 2+7 0+0 01-02 FC Barcelona 20 0 BL 10 1 02-03 FC Barcelona 26 6 BL 6 1 03-04 FC Barcelona 18 1 UEFA 7 0 A táblázatban szereplő adatok sorrendben: év, csapat, mérkőzések száma, szerzett gólok száma, nemzetközi kuparészvétel, nemzetközi kupameccsek száma, nemzetközi kupameccsen szerzett gólok száma.
A szimpatikus, villámléptű szélső tizenegy éven át vallhatta magát a holland válogatott alaptagjának, stabil kerettag volt az USA-beli világbajnokságtól a portugáliai seregszemléig, váratlan visszavonulásáig. Pályafutásának utolsó éve a Barcelonában méltatlanra sikeredett: sokszor volt a gárda leggyengébbje, ha pályára lépett, már fújoltak; ha lecserélték, tapsviharban törtek ki a szurkolók. Lelkiállapotára s formájára jellemző, hogy a Real elleni rangadón például szó szerint kivezette a játékszert az oldalvonalon túlra, miközben tízméteres körzetben senki sem volt körülötte...
A kis Mark az SV Epe nevű kis klubból igazolt 1990-ben a másodosztályú Go Ahead Eaglesbe, majd alig egy év múlva az első osztályú Willem II csapott le rá. Szokása szerint egy esztendő múltán újra váltott, ezúttal az Ajax tehetség-megfigyelői hívták el Amszterdamba. Debütálása után rekordot állított fel: a bajnokságban egyetlen másodpercet sem hagyott ki! Gyorsaságára, cseleire, pontos passzaira világszerte felfigyeltek s a vonalszélső a válogatottban is alapember volt 20 éves kora óta - a törökök ellen mutatkozhatott be s már a 4. perc végén gólt is lőtt. Ott volt az 1994-es világbajnokságon (szintén nagyon jól ment neki), odahaza és a nagyvilágban pedig az Ajaxszal klubszinten mindent fontosabb trófeát megnyert, amit csak megnyerni érdemes, az 1996-os Európa-bajnokságon is csak szemműtétje miatt nem találkoztunk vele. 1997-ben bombaformában játszott s elérkezett az ideje a holland fiatalok végzetének is: külföldre, az Arsenalba igazolt (Dennis Bergkamp invitálására), ahol a változatosság kedvéért szintén alapember volt s szintén alaposan megtömte a családi vitrint, nyert bajnokságot és FA-kupát is. Már Amszterdamban is remek csapattársai voltak (a kapuban van der Sar, a széleken Silooy vagy Bogarde, ill. Reiziger állta a sarat Frank de Boer és Blind oldalán, a középpályát Rob de Boer, Rijkaard, Litmanen, Finidi, Seedorf és Davids alkotta, elöl Kanu és Kluivert), de Londonban olyan világklasszis társakkal játszott együtt mint Dennis Bergkamp, Patrick Vieira, Ljungberg, Seaman, Adams, Thierry Henry... 2000 nyarán, a remekül sikerült világbajnoksággal és a balszerencsés hazai kontinenstornán elért bronzzal háta mögött új kihívásokra vágyott, ezért a Barcelonába igazolt. A katalánok hatalmas summát, 26 millió eurót fizettek érte!
Jó szokásához híven itt is fantasztikus első szezont produkált, ám ezután valami érthetetlen okból még csak távolról sem emlékeztetett egykori önmagára, inkább csak saját paródiája volt. Természetesen ebben visszatérő, makacs sérülései is szerepet játszottak, hiszen az ő stílusa 100%-ban a gyorsaságra és hirtelen irányváltozásokra épül, ezek hiányában bántóan előtűntek labdakezelési és egyéb technikai hiányosságai... Rutinjára azonban Dick Advocaat is számított, így Marc kerettag volt a 2004-es portugáliai Európa-bajnokságon is, ahol - bár utolsó évekbeli önmagához képest elképesztő akarattal, dinamizmussal és hatékonysággal, de összességében így is csalódást okozva játszott - tulajdonképpen hattyúdalának lehettünk tanúi. Torna utáni visszavonulása így is váratlanul ért mindenkit, hiszen több ajánlata is volt kisebb csapatoktól, de lelke mélyén bizonyára érezte, hogy üvegtérde már nem engedi hogy magas színvonalon folytassa az oly’ annyira szeretett játékot, felépített nimbuszát pedig nem szerette volna még tovább rombolni.
