Alberto Celades

Celades azzal dicsekedhet, hogy ő az egyetlen andorrai születésű klasszis manapság. Bár mindkét spanyol gigászban megfordult már, az ottani légiósdömping miatt talán jobban járt volna, ha egy középcsapatból próbálja beverekedni magát a válogatottba.

Albert Celades Barcelonában nőtt fel, itt is kezdett el futballozni, 1993-ban már a vörös-kékek B csapatában. Innen emelte ki őt Johann Cruyff s egyre többször edzhetett a nagyokkal, ahol a helyi legenda, Pep Guardiola és a román Gica Popescu volt akkoriban a két védekező középpályás. Érdekes, hogy a felnőttek között éppen a Real ellen mutatkozhatott be 1995 szeptemberében, ráadásul a Bernabéuban! Celades gyorsan alapember lett, pechére éppen ekkor ért véget a Barca Cruyff által fémjelzett második aranykora... A holland utóda, az angol Bobby Robson csak sokadik csereembernek tartotta őt, így bizonyára Albert örült legjobban van Gaal érkezésének, mert a harcosságot igencsak kedvelő mester alatt villámgyorsan gyökeret vert a csapatban. Olyannyira, hogy a válogatottba is bekerült, sőt, két csoportmeccsen az 1998-as világbajnokságon is pályára léphetett - jobbhátvédként!


Következő szezonjában viszont kiesett van Gaal kegyeiből - ez a németalföldi edzőnél gyorsan megy -, így a Celta Vigóba menekült azzal a céllal, hogy ott lehessen a 2000-es EB-n. Vigóban remek formában játszotta végig egyetlen ottani szezonját, tavasszal például kiválóan játszott a Juventus elleni 4:0-s győzelemmel végződött hazai UEFA Kupa-összecsapáson! Sokak szerint csak azért ment a Celtába, hogy onnan a Real Madridba igazolhasson, mert közvetlenül nem adta volna el nekik a Gaal vezette Barcelona... Érdekes módon átigazolása után egyből visszakerült a válogatott keretébe, igaz, ott egyetlen mérkőzést sem játszott a franciaországi VB óta. Bár a Realban remekül mutatkozott be, első mérkőzésén rögtön eredményes tudott lenni, de a kezdőbe nem tudott stabilan bekerülni - nem is csoda, hiszen először a Redondo-Karambeau-Seedorf-, majd a Flavio Conceicao-Cambiasso-Makelele-trióval kellett volna megküzdenie.

2003 nyarán kölcsön is adták a francia Girondins Bordeaux-nak, ahol remekül és gólerősen játszott, a bajnokságban és az UEFA-Kupában több remek mérkőzése is volt, Camacho vissza is rendeltette őt Madridba. Ősszel meglehetősen gyakran léphetett pályára: Guti és Solari előtt sokáig ő volt David Beckham első számú cseréje, de Ramón és Luxemburgo alatt a kispadon is a harmadik helyre csúszott vissza középpályások csererangsorán. Szerződése 2005 nyarán lejár, s Sacchiék idejekorán kijelentették, jobb, ha már tavasszal elkezd keresni magának új csapatot - mivel Albert Celades spanyol szinten is remek vízhordó, bizonyára több középcsapat fog versenyezni érte, főleg, hogy még egyetlen madridi szezonjában sem játszott ennyi bajnokin mint ebben az évben! Cela végül északra, Zaragozába költözhetett egy másik Real kedvéért.