Andrés Iniesta portréja

Andrés Iniesta Lujan
nemzetisége:
spanyol
35/6
születési hely:
Fuentealbilla
születési dátum:
1987.05.04.
pozíció:
irányító, középső középpályás, szélső
magassága:
170 cm
súlya:
72 kg
jelenlegi klubja:
FC Barcelona
korábbi klubjai:
Albacete Balompié
sikerei:
spanyol bajnok (2005, 2006, 2009), spanyol Szuperkupa-győztes (2005, 2006), Spanyol kupa-győztes (2009), a FIFA Klubvilágbajnokság ezüstérmese (2006), BL-győztes (2006, 2009), U-16-os Európa-bajnok (2001), U-19-es Európa-bajnok (2002), U-21-es vb-résztvevő (2001), U-21-es vb-ezüstérmes (2003), vb-résztvevő (2006), Eb-győztes (2008), Konföderációs Kupa-résztvevő (2009), az Év fiatal futballistája Spanyolországban (2007), az Év játékosa Spanyolországban (2009), az Év csapatának tagja Spanyolországban (2007, 2008, 2009), az Eb álomcsapatának tagja (2008)


Andrés Iniesta egyike napjaink legnagyobb spanyol tehetségének, akinek tudását csak Fernando Torreséhez lehet mérni, pechjére Barcelonában olyan klasszisokkal kell megküzdenie a csapatba kerülésért, mint Xavi, Bojan Krkic vagy Leo Messi.

A kis Andrés 12 esztendős korában, 1996-ban érkezett az Albacetéből a La Masíába, a Barca utánpótlás-akadémiájára, majd a különböző korosztályok végigjárása után 2001-ben került fel a B-csapatba. Azonnal ő lett a „tarcsiban” az első számú irányító – egy ideig Carles Puyol és Xavi is azt a gárdát erősítette. 2002 októberében, a BL-ben mutatkozhatott be először a nagyok között, az FC Bruges elleni belgiumi mérkőzésen. A győztes csapatban érett, jó játékkal rukkolt elő, gyorsan ki is kikiáltották a jövendő spanyol futballsztárjának. Szűkebb hazájában már ekkor is ismert volt neve, hiszen egy évvel azelőtt U-16-os Európa-bajnok lett, majd első felnőttek között töltött éve után az U-19-esek között is felülhetett Európa trónjára.

Bár klubjánál épen ekkoriban volt nemzedékváltás, Iniesta nem tudta maradéktalanul kihasználni, mert éppen egy másik saját nevelésű játékos, Xavi tartotta távol a kezdőből. Főleg a védekezés terén kellett sokat fejlődnie, lövései sem voltak eléggé erősek, igaz, cselei és ütempasszai élményszámba mentek már akkor is. Érdemei elismeréseképpen az U-21-es válogatott csapatkapitánya lett, ott volt a 2003-ban a korosztályos vb-n ezüstérmet szerzett gárdában, sőt, beválasztották a torna álomcsapatába is! Megszerezte első gólját is a felnőttek között a Valladoid ellen április 10-én, mindemellett 11 mérkőzéssel járult hozzá a bajnoki ezüsthöz – főként Ronaldinho cseréjeként számítottak rá az irányító posztján.

Nagyon kedveli játékát jó barátja, Xavi, aki már első „profi” tréningjük után nem győzte dicsérni őt: „Meglepett minket jó formája az edzéseken és az edzőmeccseken. Könnyen elfelejtjük, hogy még csak 18 éves. Olyan játékos, aki mindig tudja, hogyan kell megoldani a szituációkat. Mindenki igen elégedett vele”. Így hősünk Frank Rijkaard mester első számú csereembere lett 2004-re a középpályán, ám kezdőként még sokáig (egészen Xavi súlyos sérüléséig) nem szavazott neki bizalmat a holland. Nem is volt egyszerű dolga Andrésnek, amíg a nagy trió (Xavi, Deco, Ronaldinho) előtte állt a sorban, hiszen csak esetleges sérülésükkor vagy pihentetésükkor volt reális esélye kezdőként kifutni a gyepre.

Mindenesetre a tény, hogy szinte az összes La Liga- és BL-mérkőzésen, ha néha csak perceket is, de játszhatott, azt bizonyította, komolyan számoltak vele Barcelonában – sőt, összességében a holland mester senkit nem küldött annyi alkalommal pályára a bajnokságban, mint Iniestát! Két emlékezetes pillanat szezonjából: a Chelsea ellen Rijkaard csatárként számolt vele Londonban, ahol Andrés a 73. percben egy megalázó kötény osztott ki William Gallas-nak, majd bődületes kapufát lőtt; a Real ellen is volt egy csodás cselsorozata, amikor négy fehér mezest is megbolondított a kezdőkörben, de végül elvesztette a labdát. Beckham ebből indította negyedik hazai gólt hozó ellentámadást...

„Ha Iniesta kissé higgadtabb lenne szorongatott helyzetben és akkor, amikor már csak a kapussal szemben áll, bekerülne a válogatottba is” – szólt akkori szentenciánk. A fejlődés (no meg persze hozzáértésünk) jeleként a 2006-os világbajnokságon is találkozhattunk vele, köszönhetően nem kis részben annak, hogy a hispán nemzeti csapat hiányposztján, irányítóként futballozik. Ám Németországban mindössze a tét nélküli Szaúd-Arábia elleni csoportmérkőzésen léphetett pályára, ahol igencsak gyengén futballozott. Pedig a spanyol bajnokságban nem ezt szoktuk meg tőle, hiszen (Ronaldinho és Deco mellől) még Xavit is kiszorította 2006 közepére. Iniesta a vb utáni őszön olyan jól és gólerősen futballozott, hogy több újságíró szerint ő volt a bajnokság ezen szakaszának legjobb játékosa, a válogatottban pedig Anglia ellen egy csodálatos gólt szerzett!

Respektje egyre nagyobb: 2006 nyarán a Joan Gamper Kupán ő volt az FCB csapatkapitánya. Frederic Giuly eligazolása után megkapta kedvenc mezszámát, a 8-ast, de a 2007-08-as idényben ennek ellenére is akadtak gyengébb mérkőzései. A 2007-ben az Év legjobb fiatal játékosának is megszavazott Iniesta a válogatottban szép lassan alapemberré vált, hiszen 11 Eb-selejtezőn szerepelt s három igen fontos gólt is lőtt. A tornán végleg befutott, bekerült az álomcsapatba is. Ha egy kissé higgadtabb helyzeteinél, az aranylabda is az övé. Klubjával 2009 tavaszán felugrott a futballvilág trónjára, teljes mértékben megérdemelten – cél a 2010-es világbajnokság?! A 2009-es elővilágbajnokságot, a Konföderációs Kupát sérülése miatt mindenesetre ki kellett hagynia.

2004-ben a Real Madrid és az AC Milan is érdeklődött iránta, erre a vezetők gyorsan felemelték kivásárlási árát 11 millió euróra, szerződését is meghosszabbították 2010-ig, amit azóta még négy esztendővel és 139 millió euróval toldottak meg…