Képes Sport
VINCZE SZABOLCS
VINCZE SZABOLCS
2021.04.15 17:43 Frissítve: 2021.04.15 20:19

Kajakosként kezdte, középtávfutóként döntött magyar csúcsot Szögi István

Szögi István idén megdöntötte a fedett pályás magyar csúcsot 1500 méteren, majd minden idők legjobb magyar idejét érte el a fedett pályás Eb-k történetében. Ki gondolta volna ezt néhány évvel az ezredforduló után, amikor ugyan már dobogóra állhatott a korosztályos országos bajnokságokon, csak éppen kajak-kenuban.

 

Szögi István idén januárban megjavította a fedett pályás magyar csúcsot 1500 méteren (Fotó: MTI)

 

Szögi István Tatán született, és tizenhárom éves koráig a szomszéd faluban, Bajon lakott a családjával. Mivel édesanyja kajak-kenuzott, négy idősebb testvére, Tímea, Mátyás, Melinda és Róbert után ő is ezzel a sportággal ismerkedett meg ötévesen, és kezdte el a játékos edzéseket szülővárosában, Pálházi Ferenc vezetésével. Amikor a tréner saját klubot alapított Neszmélyen, ők is követték, és heti négy-öt alkalommal tették meg kisbusszal a félórás távolságot oda és vissza.

„Igazán csak nyolc-kilenc évesen kezdtem el komolyabban venni a kajakozást  – mesélte Szögi István. – Szerettem versenyezni, korosztályos szinten többször is dobogóra állhattam az országos bajnokságokon, vagy ha nem, akkor is az első hatban végeztem, de egy idő után úgy éreztem, nem nagyon lépek előre. Ezért a váltás mellett döntöttünk, visszamentünk Császár Attilához Tatára, ahol az Öreg-tavon kajakoztunk.”

Tata azért is volt kézenfekvő, mert oda járt általános iskolába, az intenzívebb erősítést pedig ugrásszerű fejlődés követte, a nagyobb csapat, a több edzőtárs a motivációját is megdobta, így újra rendszeresen dobogóra állt a korosztályos magyar bajnokságokon.

Édesanyját és négy testvérét követve ötévesen kezdett el kajakozni (Fotó: Szögi István archívumából)


Bár a kajak-kenu volt a fő irány, a testnevelésórákon már ekkoriban megfigyelte, hogy a hosszú távú futások különösen jól mennek neki, egy 2008-as mezei diákolimpián második lett, és mint utólag megtudta, csak egy igazolt tatabányai futó előzte meg. A verseny után Reichnach Ferenc, a TSC-Geotech edzője oda is ment hozzá, és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedve atletizálni.

„Nem akartam abbahagyni a kajakozást, ezért mellette heti egy-két alkalommal átjártam Tatabányára futni. Indultam versenyeken is, országos bajnokságokon, mezei versenyeken és váltókban. Együtt próbáltam csinálni a kajakozást és a futást, de aztán mondta a kajakedzőm, hogy el kell döntenem, melyiket folytatom, mert a kettő együtt magasabb szinten annyira megterhelő lesz, hogy nem fogom bírni. Rám bízta a döntést, és én tizennégy évesen kajakról a futásra váltottam”
  – emlékezett vissza Szögi István, hozzátéve, a csere ötlete akkor vált komollyá, amikor harmadik lett egy hat kilométeres „kismaratoni” futáson úgy, hogy még kajakozott, azaz teljesen más edzésmunkát végzett.

Atlétaként nem érezte elég gyorsnak magát, de kitartó volt, ezért a hosszabb távokon kezdett el futni a pálya-, mezei és utcai versenyeken. Ifjúsági és juniorkorában már rendszeresen öt- és tízezer méteren indult, nemcsak itthon, hanem világversenyeken, korosztályos Európa- és világbajnokságokon is.
A 2014-es, eugene-i junior-világbajnokságon ötezer méteren a tizenkettedik, tízezren a tizenharmadik helyen végzett, mire e-mailben megkereste egy dél-utahi egyetem, és sportösztöndíjat ajánlott fel neki. Két évet töltött a tengerentúlon, de nem tartja eredményesnek azt az időszakot, és nem is érezte annyira jól magát ott, leginkább azért, mert az edzője nem engedett az általa kitalált edzésmunkából, ami viszont Szöginek egyáltalán nem feküdt.

Emiatt egyre kevésbé volt motivált, de nem akarta abbahagyni a futást, csak kicsit másképpen csinálni. Így amikor két év után hazatért, felkereste Stupián Anikó atlétikaedzőt Veszprémben, akit jól ismert a korábbi versenyekről, és a város sem volt neki közömbös, hiszen 2011-től a Vetési
Albert Gimnáziumba járt. Gyorsan kiderült, hogy jól döntött.

„Kevesebb mint egy év alatt teljesen összeszedtem magam, helyre jöttem fizikailag és mentálisan is, amit talán az bizonyít a legjobban, hogy a 2017-es bydgoszczi U23-as Európa-bajnokságon hetedik lettem ötezer méteren  – fogalmazott a sportoló, aki ezután újra kiment Amerikába, mert be akarta fejezni a tanulmányait. Augusztusban a Floridai Állami Egyetemre került, amelyen újabb két évet töltött, és ekkor kezdett el foglalkozni az ezerötszáz méteres távval. – Hosszútávfutókként kicsit be voltunk skatulyázva, rengeteget kellett edzenünk, amit nem bírtam annyira. Igyekeztem meggyőzni az edzőt, hogy próbáljuk meg az ezerötszázat, és ekkor kezdtem el végre gyorsabb munkát végezni.”

Az első év még nem hozott előrelépést, köszönhetően az új, addig ismeretlen felkészülésnek. Ugyanakkor jó jel volt, hogy már kétszer is 3:46 perc körül futott úgy, hogy edzéseken három-négy másodperccel is jobb eredményt ért el, igaz, versenyeken nem tudta kihozni magából a legjobbat. Mint mondja, talán még nem találta a helyét, ahhoz másodszor is vissza kellett térnie Magyarországra. Erre 2019 nyarán került sor. Stupián Anikóval folytatta a munkát Veszprémben, immár ezerötszáz méteren, miután edzője is úgy látta, ez lehet az igazi terepe.

„Ezt a távot szerettem meg a legjobban, a nyolcszázhoz például már nincs meg a gyorsaságom – mondta Szögi István. – Sokat köszönhetek a csapattársamnak, Kiss Gergőnek is, akivel úgy kezdtük el azt az őszt 2019-ben, hogy lesz, ami lesz, megcsinálunk mindent, rászólunk egymásra, amikor a másik nyavalyog, és tényleg egyfolytában húztuk és motiváltuk egymást. Kíváncsiak voltunk, mire vagyunk képesek, és azt tűztük ki magunk elé, hogy 2020-ban már 3:40-en belül fogunk futni. Minden edzéshez így álltunk hozzá.”

 FEDETT PÁLYÁS EB-DÖNTŐS MAGYAR ATLÉTÁK 1500 MÉTEREN
ÉV NÉV IDŐ HELYEZÉS
1977 Zemen János 3:46.6 3.
1978 Zemen János 3:43.0 6.
1978 Szántó Tamás 3:49.0 10.
1981 Tóth László 3:45.34 6.
1983 Szabó Tamás 3:44.85 8.
1988 Knipl István 3:46.56 4.
1990 Banai Róbert 3:48.50 7.
2000 Tölgyesi Balázs 3:46.74 9.
2007 Bene Barnabás 3:45.58 5.
2021 Szögi István 3:40.40 8.



Szögi István fedett pályán abban az évben 3:44 perces egyéni csúcsot ért el, amiből látni lehetett, hogy szabadtéren nem elképzelhetetlen a 3:40 sem. Csapattársával még inkább ráfeküdtek, hogy megvalósítsák a céljukat, s mindent ennek is rendeltek alá, amit még a koronavírus-járvány miatti leállás sem tudott megakadályozni, dacára annak, hogy alig tudtak együtt edzeni.
Kiss Gergő Pápán, ő pedig Várgesztesen tartózkodott, de sokat beszéltek telefonon, és ez az időszak annyiból még jól is jött, hogy el tudtak végezni egy második alapozást. Ettől aztán annyira megerősödtek a szabadtéri szezonra, hogy az első versenyén Szögi 3:41.90-et futott Veszprémben, és úgy érezte, még ennél is több van benne.

„Korábban kétséges volt, hogy képesek leszünk-e átlépni a 3:40-es határt, ám ezután én már biztos voltam benne, hogy meg tudom csinálni” – fogalmazott, és hogy ezt az érzést erősítse magában, mindig azt mondogatta, hogy ő 3:40-en belüli futó. A júliusi Honvéd-kupán az is lett belőle, amikor először lépte át ezt a lélektani határt, és 3:39.40-nel nyert, ami egyben Európa-bajnoki szintteljesítés is volt, bár a párizsi viadalt a járvány miatt végül törölték a naptárból.

A nemzetközi mezőnyben és a fedett pályás Eb-n is bizonyított (Fotó: Imago Images)


Az élet viszont ment tovább, és ahogy eljött a január, az edzések alapján edzőjével úgy gondolták, meg tudná dönteni Knipl István 1985-ös fedett pályás magyar rekordját is (3:39.25).

„Jobban mentek az edzések, mint egy évvel azelőtt, és amikor Anikó azt mondta, szerinte meg tudom javítani az országos csúcsot, én is úgy kezdtem gondolkodni, hogy igen, miért ne?! Magamban lerendeztem, hogy igenis lehetek országos csúcstartó, ami addig nekem kicsit szürreális volt.”
Aztán január végén a bécsi nyílt fedett pályás versenyen több mint két másodpercet faragott a rekordból, eredményével pedig kijutott élete első felnőttversenyére, a toruni fedett pályás Európa-bajnokságra, amelyen nyolcadik lett minden idők legjobb magyar téli Eb-döntős idejével.

Most már bátran tűzheti ki célul Tölgyesi Balázs szabadtéri országos csúcsának megdöntését (3:35.57), amelynek 1996-os felállításakor Szögi István még egyéves sem volt. És ha ez még az idén nyáron sikerülne, az olimpiai kijutás is karnyújtásnyi közelségbe kerülne.

„A FEDETT PÁLYÁS UTÁN A SZABADTÉRI CSÚCS SEM ELÉRHETETLEN”
Erőteljes és sikeres – ki hinné, hogy csak
14 évesen döntött a futás mellett (Fotó: Török Attila)
 „Isti tizenhat évesen egyszer csak megjelent apukájával Veszprémben, és közölte, hogy szeretne váltani és velem dolgozni. Ismertem őt a versenyekről, amelyekre a hasonló korú tanítványaimmal jártunk, de előtte sohasem beszéltünk. Örültem neki, jó kapcsolatom volt az előző edzőjével, ezért kértem, beszélje meg vele. Hosszútávfutóként került hozzánk, megfelelő eredményei voltak öt- és tízezer méteren, és az amerikai juniorvébén is jó idővel és helyezéssel zárt, ezért továbbra is ezekben a távokban gondolkodtunk. Egy ellenérvem volt, mégpedig az alkata: régebben kajakokozott, széles volt a válla, ami azt sugallta, nem biztos, hogy ez később futóként is előnyére válik. Amikor másodszor volt kint Amerikában, elindították ezerötszáz méteren is, és nem ért el rossz eredményt. Erre felfigyeltem, itthon kipróbáltam a 4x400-as váltóban, majd az edzéseken is azt láttam, mennyire gyors, milyen jól megy neki a rövidebb táv. Ezután el is indítottam ezerötszázon, és rögtön tudtam, hogy van jövője, ráadásul a megváltozott munka sem okozott gondot neki. A fedett pályás versenyek taktikai oldalait ismerve sok a gátló tényező, ezért az egyéni csúcsát általában mindenki szabadtéren futja. Isti esetében úgy gondolom, a fedett pályás után a szabadtéri magyar csúcs sem elérhetetlen ezerötszáz méteren. Ha erős versenyeken sikerülne 3:36-on belülre kerülnie, még az olimpiai kijutás is összejöhet neki. Mivel jó versenyző típus, bízom benne, hogy így is lesz. Szerencsére ő is bízik magában, mert tudja, mire képes.”
STUPIÁN Anikó (Szögi István edzője)


(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. április 10-i lapszámában jelent meg.)

2021.09.21 22:42:06

Atlétika CSINTA SAMU

ALAPVONAL. Arról, hogy lesz-e majd valamikor még itthon újra ugrógála, ma még csak annyit tudni, hogy sokan szeretnék, és egyfajta lobbizás is indult az érdekében.

2021.09.05 23:54:07

Atlétika MALONYAI PÉTER

ALAPVONAL. Sohasem tett jót a sportnak, ha beleszólt a politika. A jelenség persze örök, de jó szájízt nem hagy maga után, már csak azért sem, mert alapvetően nem a sportról van szó. Csorbát is szenved a lényeg, a verseny, a játék, a balhét mindig a játékosok, a versenyzők viszik el.

2021.08.28 22:16:49

Atlétika N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. A ma 75 éves Bob Beamon, az atlétikatörténet legnagyobb rejtélyét hagyta reánk valószínűleg. Egy szakmailag magyarázhatatlan titkot: hogy volt képes egyetlenegyszer – mert a szenzációs eredménynek sem előtte, sem utána a közelében sem járt – ekkorát ugrani?

2021.08.13 08:52:09

Atlétika SZABÓ GÁBOR

A MAC 1896-os viadalán a baromfitenyésztőnek is első rangú brit bajnok csinálta a show-t.