Képes Sport
VINCZE SZABOLCS
VINCZE SZABOLCS
2021.11.17 17:01

Ha futni kell, gyors, ha mosogatni, lassú – Karsten Warholm történelmet írt 400 gáton

Az elmúlt években benne volt a levegőben, hogy előbb-utóbb valaki megdönti az amerikai Kevin Young 1992-es világrekordját 400 gáton. Végül a norvég Karsten Warholm kétszer is túlszárnyalta a nyáron, a Gyémánt Ligában, majd a tokiói olimpián. Az atlétika jelenlegi egyik legfényesebb csillaga legalább olyan gyorsan fut, amilyen kitartóan legózik, és imád bohóckodni a nála csaknem 40 évvel idősebb edzőjével.

Karsten Warholm az egyetlen futó a sportág történetében, aki 46 másodpercen belüli eredményt tudott elérni (Fotó: AFP)

 

Már évekkel ezelőtt bátran fogadhattunk volna arra, hogy 25 esztendős korára mindent meg fog nyerni a norvég Karsten Warholm, a férfi 400 méteres gátfutás újdonsült világcsúcstartója. Az atlétika jelenlegi egyik legfényesebb csillagát az Európai Atlétikai Szövetség (EAA) már a kontinens legjobb férfi atlétájának választotta idén, és nagy valószínűséggel a nemzetközi szövetség (World Athletics) is őt találja majd a világ legjobbjának december elsején.

NÉVJEGY: KARSTEN WARHOLM
Született:  1996. február 28., Ulsteinvik
Állampolgársága:  norvég
Magassága/testsúlya: 187 cm/80 kg
Sportága:  atlétika
Versenyszáma:  400 m gát
Edzője: Leif Olav Alnes
Egyéni legjobbja:  45.94 mp (2021, világcsúcs)
Kiemelkedő eredményei:  olimpiai bajnok (2021), 2x világbajnok (2017, 2019), Európa-bajnok (2018), U23-as Európa-bajnok (2017), fedett pályás Európa-bajnok (400 m, 2019), junior Európa-bajnoki 2. (400 m, 2015), ifjúsági világbajnok (nyolcpróba, 2013)

Pedig a norvég kissrác futballistának indult, gyerekkorában a helyi csapat csatára és gólkirálya volt, de idejekorán rájött, hogy csak a gyorsaságának köszönhette a sikereit. Ezért viszonylag hamar az atlétika felé fordult, sokáig többpróbázott, ebben érte el kezdeti sikereit. Nem is akármilyeneket, a 2013-as norvég ifjúsági fedett pályás országos bajnokságon nyolc aranyérmet szerzett, és abban az évben az oslói Gyémánt Liga-versenyen kis híján összemérhette tudását 200 méteren a legendás Usain Bolttal, de végül más előfutamba került. Miután többpróbában megnyerte az U18-as donecki világbajnokságot, edzője észrevett valamit a mozgásán, ami miatt úgy gondolta, hogy a tehetséges srácnak talán jobban feküdne a 400 méteres gátfutás. Bár az első edzésen Karsten irtózatosan nagyot esett az egyik gátban, hamar ráérzett a versenyszám speciális ritmusára, és 2015-től már nem is foglalkozott mással, a következő évben pedig először döntötte meg az országos csúcsot a berlini Európa-bajnokság elődöntőjében (48.84 másodperc) és letette a névjegyét a riói olimpián is.

SZAKÍT IDŐT A BOHÓCKODÁSRA

Edzőjével, a 64 éves Leif Olav Alnesszel különleges a kapcsolata, a mai napig a legjobb barátjának nevezi, mert bár rendkívül komolyan veszik az edzésmunka elvégzését, a tanítvány mindig rá tudja venni mesterét a bohóckodásra, amit az Instagramra feltöltött fotók tucatja bizonyít. „Általában nekem jutnak eszembe a fotóötletek, és mivel Leif nem szereti nyilvánosan kiadni magát, eleinte nagyon meglepődtem, hogy rá tudtam venni. De mélyen legbelül szerintem ő is nagyon viccesnek találja – mondta Warholm. – Ha az életedből több mint tíz évet áldozol a profi sportra, az edződdel barátoknak is kell lennetek. A kapcsolatunk olyan, mint két haveré, állandóan ugratjuk egymást és nagyon jól érezzük magunkat, mert hasonló a humorunk. Néha úgy érzem, mintha egyidősek lennénk.”

A 25 éves Karsten Warholm és a 64 esztendős Leif Olav Alnes jó barátok


Szükség is van a feszültség levezetésére, mert a 400 gátat az egyik legnehezebb versenyszámnak tartják, a táv végén annyira besavasodnak a futók, hogy nyilatkozni is alig tudnak a futam után. Ezt Warholm is megerősíti, szerinte az első nyolc gáton még nem olyan nehéz megőrizni a ritmust, de az utolsó kettőn már mindenki csak azért küzd, hogy valahogy beérjen a célba. „Nagyon kemény, de ez az, amit a legjobban szeretek benne” – fogalmazott.

A riói olimpián ugyan nem jutott a döntőbe 400 gáton, de akkor már a sportág berkeiben is úgy beszéltek róla, mint a jövő nagy sztárjáról. A következő évben robbant is a bomba, előbb a lengyelországi Bydgoszczban megnyerte az U23-as Európa-bajnokságot, majd Londonban a felnőtt-világbajnokságot. Sőt, két héttel a fő versenye után a zürichi Gyémánt Liga-döntőben tovább faragott saját egyéni csúcsán és egyben a norvég országos rekordon (48.22 mp).

 A HETES PÁLYA VARÁZSA
Karsten Warholm és edzője, Leif Olav Alnes szerint a hetes pálya az, „ahol a varázslat megtörténik”. Mielőtt bármilyen ezoterikus álbölcsességet sejtenénk a hetes szám mögött, maga a futó fedi fel a jóval prózaibb okot.. „Valójában arról van szó, hogy az edzőm nagyon óvatos, és azt szereti, ha a külső pályán futok, ami a szélesebb kanyarív miatt kevésbé veszi igénybe a testet. Azt szeretné, ha hosszú pályafutásom lenne, lehetőleg sérülés nélkül” – fogalmazott Warholm.

Persze a világversenyeken abban a sávban kell futnia, amit kap, ahova az előfutam és az elődöntő alapján besorolják, de ha választani lehet, mindig a hetes pályára voksol. Mindkét alkalommal így tett Oslóban is, amikor megdöntötte a 300 méteres gátfutás világrekordját.


AZ ORSZÁG NEGYEDE KÍVÁNCSI RÁ

Innentől nem volt megállás, fő versenyszámában sem a 2018-as berlini Európa-bajnokságon, sem a 2019-es dohai világbajnokságon nem talált legyőzőre. Utóbbi sikerével az amerikai Edwin Moses (1983, 1987), a dominikai Félix Sánchez (1999, 2001) és az amerikai Kerron Clement (2007, 2009) után ő lett a negyedik futó a sportág történetében, aki 400 gáton meg tudta védeni a világbajnoki címét – triplázni még senki sem tudott. Hazai népszerűségét jól mutatja, hogy a dohai döntőt másfél millió norvég, az ország lakosságának negyede nézte élőben a televízión.

És bár a 400 gát nem fedett pályás szám, Warholm begyűjtött egy fedett pályás Európa-bajnoki aranyérmet is 2019-ben Glasgow-ban, 45.05 másodperces Európa-csúccsal nyert 400 méteres síkfutásban. Egyedül a fedett pályás világbajnoki arany hiányzik a gyűjteményéből, de ahhoz, hogy megszerezze, talán el kellene indulnia a vb-n, és lenne is esélye a győzelemre síkfutásban, mert olyan jó időt, amilyet az Eb-n elért, még sohasem futottak a vb-k történetében.

A 400 gát tokiói döntőjében rendkívül erős volt a mezőny, Karsten Warholm mégis könnyedén nyert 45.94 másodperces világcsúccsal (Fotó: AFP)


A 2019-es évben került először 47 másodpercen belülre 400 gáton (46.92 mp), a következő két esztendő pedig álomszerűen alakult neki. Tavaly júniusban, a világjárvány közepette hét tizeddel megdöntötte a 300 méteres gátfutás világrekordját egy teljesen üres stadionban, amit azóta már megjavított, idén június 4-én ugyanott, az oslói arénában 33.26 másodperccel nyert, szintén nézők nélkül. Igaz, nem egyedül rajtolt, de akkora előnnyel nyert, mintha egyedül futott volna.

Augusztusban Stockholmban karnyújtásnyi közelségbe került a 400 gát világrekordja, amikor új egyéni csúccsal, 46.87 másodperccel nyert. Ezzel ő lett az első atléta, aki a versenyszámban kétszer is át tudta törni a 47 másodperces álomhatárt, ami addig csak az amerikai Kevin Youngnak sikerült egyszer, az 1992-es barcelonai olimpián (46.78 mp).

NEM HISZ A „SZUPER SZÖGESBEN”

Idén aztán már semmi sem tudta megakadályozni a világcsúcs megdöntésében. Július elsején az oslói Gyémánt Liga-futamon 46.70 másodperccel új rekordot állított fel, amit aztán a tokiói olimpia döntőjében tovább faragott (45.94 mp), és ő lett az egyetlen futó a sportág történetében, aki 46 másodpercen belüli eredményt tudott elérni, nem is akármilyen mezőnyben. Az atlétika históriájának egyik legjobb olimpiai döntőjében hárman is Young egykori világcsúcsidején belül futottak, Warholm mellett az amerikai Rai Benjamin (46.17 mp) és a brazil Alison dos Santos (46.72 mp) is. Az már csak egy adalék, hogy riválisaival ellentétben Warholm nem viselte az újonnan kifejlesztett „szuper szöges cipőt”, amiről egyébként is lesújtó a véleménye.

Mivel még csak 25 éves, az elkövetkező idényekben további kihívások várnak rá, és nemcsak az atlétikai pályán. Arról álmodozik, hogy egyszer átugrik egy autót, és imád legózni, kirakta már a 3898 elemből álló manchesteri Old Traffordot, a 4080 elemes Disney-kastélyt és a 4295 darabos londoni Tower Bridge-et. Ezen kívül szakítani akar két rossz szokásával: mindig késik és borzasztóan lustának tartja magát. „Ha kell, nyolc kemény órát tudok edzeni és koncentrálni, de napokig tudom halogatni a mosogatást”  – vallotta be Warholm. Az előrelépési lehetőség tehát adva van, az élet minden területén.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. november 13-i lapszámában jelent meg.)

2021.11.22 15:49:19

Atlétika VINCZE SZABOLCS

Tokióban olyat tett, mint még senki: 5000 és 10 000 méteren aranyat, 1500-on bronzot nyert.

2021.11.17 16:14:05

Atlétika VINCZE SZABOLCS

A világcsúcsot döntő norvég menő legalább olyan sebesen fut, mint amilyen kitartóan legózik.

2021.10.21 21:43:46

Atlétika N. PÁL JÓZSEF

ALAPVONAL. A 75 esztendős gerelyhajító olimpiai bajnok, Németh Miklós montreali döntőjének minden mozzanatára emlékezni vélek, holott a győztes dobást nem láttuk egyenesben, mi, a televízió előtt kuksoló itthoniak.

2021.10.18 23:14:20

Atlétika SZABÓ GÁBOR

Száznegyven éve született Mudin István, aki az orosz fronton kézigránát-hajításban volt kénytelen jeleskedni.

2021.10.14 16:49:41

Atlétika B. D. K.

Michelle Jenneke már a modellszakma felé is ki-kikacsingatott.