NBA: a Rockets a Denvert, a Pacers a Phillyt iskolázta le

Indiana Pacers–Philadelphia 76ers 115–97

Sima lett. Rangadónak indult, de egyoldalú mérkőzés lett a Pacers és a Sixers csatájából, a hazaiak a szoros első negyedet követően a másodikban egy 15–2-es rohammal állva hagyták ellenfelüket – már itt húsz pont feletti előnyt épített fel a társaság és lejátszotta a Phillyt. A harmadik játékrészben pedig erre még egy lapáttal rátett Nate McMillan legénysége, amely egy újabb 14–2-vel végleg kiütötte a vendégcsapatot, 36 pontra nőtt a különbség a felek között, innentől pedig nem volt miről beszélni, lehetett pihentetni mindkét oldalon, csak a végeredmény mértéke maradt kérdéses. Az Indiana gyakorlatilag mindent jól csinált most elöl-hátul és a pár perc plusz pihenő sem jött rosszul, sorozatban hatodik hazai győzelmét stílusosan az egyik fő riválisa ellen aratta, méghozzá kiemelkedő játékkal – az egyetlen negatívum, hogy a sérülésből visszatérő Malcolm Brogdon mindössze nyolc percet bírt, majd hátfájdalmai miatt megint leült és többet nem tért már vissza.

Ez most már kínos. A Bucks karácsonyi legyőzése óta sorozatban harmadszor kapott ki a Philly és az előző két meccs egypontos veresége után most minimális esélye sem volt a győzelemre. Joel Embiid ugyan nem játszott, de erre nem lehet ráfogni mindent, Tobias Harris (9 pont, 4/9 mezőnyből) és Al Horford (5 pont, 2/12 mezőnyből) teljességgel értékelhetetlen teljesítményt nyújtott, csapatszinten alig 40 százalékkal dobtak, 20 százalékkal tripláztak és mindenféle hit, energia, vagy tűz nélkül lézengtek a pályán – persze egy-egy ilyen meccs mindenkinél becsúszhat, de az elképesztő, hogy Brett Brown csapata gyakorlatilag folyamatosan így játszik idegenben. A gárda az utóbbi kilenc meccséből hatot is elbukott, idegenben mindössze 7–11-re áll és már csak keleti hatodik, úgyhogy nagyon sürgősen változtatnia kell, mert ez egyre inkább kezd kínos lenni – következőleg Houstonba látogatnak, az is egy meglehetősen nehéz feladat lesz majd, a mostani játék pedig ott is nagyjából egy közte harmincra lesz elég...

A Pacers legjobb dobói: Sabonis 23/3, Warren 21/6, Turner 14/9
A 76ers legjobb dobói: Richardson 20/3, Simmons 18, Harris 9/3, Korkmaz 9/3

Charlotte Hornets–Boston Celtics 92–109

Hozta a kötelezőt a Boston. Jaylen Brown hiánya sem okozott fennakadást a vendégcsapatnál, az első negyedben Jayson Tatum vert be sorozatban öt dobást, a másodikban Gordon Hayward szórt egymaga 10 pontot, úgyhogy már itt megléptek 14 egységgel, majd bár később visszajött négyre a Charlotte, de egy 16–6-os rohammal válaszolt a Celtics, amivel végleg eldöntötte a győzelem sorsát. Kemba Walker ezúttal nem kapott videós megemlékezést, viszont jól játszott (22 pont, 7 gólpassz, 3 labdaszerzés), Tatum (24 pont, 7 lepattanó, 3 labdaszerzés, 4/7 tripla) és Hayward (21 pont, 10 lepattanó, 6 gólpassz) is remekelt, a padról pedig Enes Kanter tett hozzá 13 pontot, 14 lepattanót és 6 (!) blokkot – minden a helyén volt, végig kordában tartották a Hornetset, elöl pedig mindig volt valaki, aki éppen csillogott. Brad Stevens együttese hétből hatodszor tudott nyerni és továbbra is második Keleten, ráadásul következőleg a Hawks ellen ismét egy abszolút kötelező feladatot kell megoldania.

Tovább süllyed a Charlotte. Sorozatban hatodszor kapott ki a Hornets, ráadásul ismét gyengén játszott a Rozier-Graham páros, pedig amikor a csapat jól teljesített, akkor az elsősorban miattuk volt – arra kell rájönniük, hogy nekik miért nem megy, ezúttal 7/25-öt dobtak mezőnyből, közte 5/14 triplával, a játékot ugyan most is ők szervezték, de ennél sokkal jobb befejezésre lenne tőlük szükség. Így végül csapatszinten 40 százalék alatt maradtak mezőnyből, a lepattanózást is simán elvesztették, eladott labdájuk is jóval több volt, úgyhogy nem lehetett túl sok esélyük, bár sokáig ott voltak azért látótávolságon belül, hiszen a korai 14 pontos hátrányukból visszajöttek hétre a nagyszünetig, majd utána egészen négy egységig zárkóztak. Ennél több viszont most nem volt bennük, következőleg Clevelandben kell helytállniuk.

A Hornets legjobb dobói: Washington 15/9, Bridges 14/3, Graham 11/9, Bacon 11/6
A Celtics legjobb dobói: Tatum 24/12, Walker 22/9, Hayward 21/9

Sacramento Kings–Los Angeles Clippers 87–105

A védekezéssel nyert a Clippers. Patrick Beverley és Lou Williams is hiányzott a vendégeknél, ráadásul Kawhi Leonard és Paul George 7/24-et dobott együtt az első félidőben – ez általában nem a siker receptje, a nagyszünetben mégis tükörsimán, 17 ponttal vezetett a Los Angeles. Ennek oka elsősorban a védekezés volt, végig megfogták a Kings játékát, de a két vezér gyenge dobóformája ellenére azért támadásban is eredményes volt a gárda, mert jól járatták a labdát, a kiegészítők pedig a helyére küldték, amit kellett. A fordulás után aztán már Leonardék is kezdtek be-betalálni, úgyhogy innentől nem volt kérdés, majd az utolsó negyedben még egy lapáttal rátettek a védekezésükre is, ott csak 14 pontot engedélyeztek a Sacramentónak, úgyhogy végül meggyőző különbséggel hozták az idegenbeli győzelmet. Leonard egyébként azt mondta, hogy nagyon elégedett a kiegészítőkkel, mert hozzák, amit kell és a playoffban nagy szükség is lesz erre a teljesítményükre – egyelőre az alapszakaszban sem állnak rosszul, az utóbbi tíz meccsen mindössze 50 százalék körül mozgó csapat jelenleg holtversenyes második-harmadik Nyugaton.

Nem volt esély. Egy pillanatig sem tudott igazán felpörögni a Kings, Luke Walton szerint a Clippers minden szempontból ráerőltette az akaratát a csapatára – sem fejben, sem fizikálisan nem elég kemények jelenleg, ez jelentette a fő problémát most is. Richaun Holmes folytatta remek szezonját (22 pont, 10 lepattanó, 3 blokk, 8/13 mezőnyből), de rajta kívül csak Buddy Hield érte el a tízpontos határt, csapatként 41 százalékkal dobtak, a triplavonalon túlról 30 százalék alatt maradtak, ráadásul még a büntetőzésük sem érte el a 70 százalékot – nem sok mindent csináltak jól, úgyhogy sorozatban nyolcadik vereségükkel már csak a Pelicans-Warriors párost előzik meg Nyugaton.

A Kings legjobb dobói: Holmes 22, Hield 20/9, Fox 9/3
A Clippers legjobb dobói: Leonard 24/3, George 21/9, Harkless 12/3

San Antonio Spurs–Golden State Warriors 117–113 – hosszabbítás után

Újabb megnyert hosszabbítás. Idén már 4-1-re áll a túlórák tekintetében a San Antonio, úgyhogy nem meglepő az, hogy a döntetlenre hozott rendes játékidő után győzni tudott Gregg Popovich csapata, különösen otthon. Addig azért megszenvedtek, az első negyedre még nem pörögtek fel igazán és hét ponttal elveszítették, később javultak ugyan, de dominálni akkor sem tudtak, úgyhogy szorosan alakult a végjáték, majd DeMar DeRozan két clutch dobására Glenn Robinson válaszolt, így 100–100-zal ért véget a negyedik negyed. A hosszabbításban aztán előlépett Dejounte Murray, aki 3/3 jó dobással, egy fontos labdaszerzéssel és egy gólpasszal jelentkezett, ezzel pedig tulajdonképpen eldöntötte a küzdelmet, volt ugyan fontos kosara még Forbesnak, vagy Millsnek is, de a döntő faktor ezúttal Murray lett – az utóbbi 13 meccsből nyolcadszor húzta be a győzelmet a SAS, viszont 1996 óta először fordulhat az új évre negatív mérleggel, bár jelenleg ez is playoff-helyet ér.

Amit lehetett, azt megtette a Warriors. Az első negyedben Robinson egymaga 15 pontot szórt be, úgyhogy vezetett a GSW, de Burks (28 pont, 4/5 tripla) és Lee (20 pont, 7 lepattanó, 8/13 mezőnyből) is remek estét produkált, három játékoshoz is nyúlhattak támadásban. Csapatszinten kiemelendő a 31 gólpasszra jutó 8 eladott labda, illetve a rendes játékidőben a védekezésük is remekül működött, de a pontot nem tudták feltenni az i-re annak ellenére, hogy voltak tíz egységnyi előnyben is – a hosszabbításra már elfogytak, főleg hátul, úgyhogy végül szoros meccsen el kellett fogadniuk a vereséget. Steve Kerr vezetőedző nem elégedetlen sem a mérkőzéssel, sem a szezonjukkal, azt mondta, hogy élvezi, hogy ezt a csapatot irányíthatja, mert ugyan nem nevezhető eredményesnek az idényük, de produktívnak igen, a rendelkezésre álló lehetőségeikből szerinte jó dolgokat hoznak ki - következőleg Minnesotában ezzel a játékkal megint lehet esélyük.

A Spurs legjobb dobói: DeRozan 24, Mills 18/15, Aldridge 17/3
A Warriors legjobb dobói: Burks 28/12, Robinson 25/9, Lee 20/6

Toronto Raptors–Cleveland Cavaliers 117–97

Magabiztos Toronto. A Siakam-Gasol-Powell trió elvesztése óta hétből negyedik mérkőzését nyerte meg Nick Nurse csapata és továbbra sem hajlandó kifulladni, jó példa volt erre ez a találkozó is, amelyet úgy nyert meg a gárda, mintha minden rendben volna. Esélyeshez méltó védekezést mutattak be a hazaiak, támadásban pedig szintén végig nagyon kiegyensúlyozottan és hatékonyan játszottak, jól járatták a labdát és 43.6 százalékos hatékonysággal elsüllyesztettek 17 darab hármast is – egyénileg Kyle Lowry (24 pont, 8 gólpassz) és Serge Ibaka (20 pont, 10 lepattanó, 8/11 mezőnyből) mellett Terence Davis 19 pontos karriercsúcsa és 4/7 triplája is kiemelendő. A 32–18-ra megnyert második negyed után már nem is volt veszélyben a kanadaiak győzelme, a második félidőt végig egyértelmű fórban játszhatták le, úgyhogy magabiztosan húzták be a kötelezőt – a rengeteg sérülés ellenére 23–11-gyel, keleti negyedikként fordulhatnak 2020-ra, most pedig Miamiba utaznak egy rangadóra. Egy dolgot még emeljünk ki: az utóbbi öt meccsen 2/19-cel triplázó OG Anunoby kikerült a kezdőből és Rondae Hollis-Jefferson vette át a helyét, aki 14 pontot szerzett, bár triplát egyáltalán rá sem emelt a mérkőzés során – míg Anunoby a padról beszállva 2/3-at bevágott kintről.

Csak a dicséret maradt. A Cleveland nem tudta felvenni a kesztyűt ezen az estén ellenfelével, az első negyedben még ugyan tartotta magát és itt tízszer is változott a vezető kiléte, a másodikban azonban Lowry vezérletével hat hármast pörkölt be a Raptors és onnantól szétnyílt az olló a hazaiak javára. A vendégek később sem tudtak érdemben veszélyeztetni, a második félidőben végig kétszámjegyű hátrányban voltak, hiába dobott 22 pontot Collin Sexton, ez most semmire sem volt elég – Garland és Porter is igyekezett a fiatalok közül, de ezúttal inkább kevesebb, mint több sikerrel. A meccs után viszont John Beilein vezetőedző azt mondta, hogy a Lowry-Van Vleet páros egyszerűen dominálta a meccset és le a kalappal előttük, Tristan Thompson pedig annyit tett hozzá, hogy Lowry egy Hall of Famer és ez most is látszott – sportszerűen értékelték a helyzetet az ohióiak.

A Raptors legjobb dobói: Lowry 24/12, Ibaka 20/6, Davis 19/12
A Cavaliers legjobb dobói: Sexton 22/3, Osman 14/12, Thompson 14

Houston Rockets–Denver Nuggets 130–104

Domináns Houston. Hosszú idő után először volt többé-kevésbé a teljes keret bevethető a Houstonnál, a hazaiak pedig a mérkőzés túlnyomó részében tökéletesen érvényesítették akaratukat a liga egyik legjobb formában lévő csapatával szemben. A texasiaknál James Harden ismét foghatatlan volt (35 pont, 10/17 mezőnyből, 6/9 tripla, 6 gólpassz), de Russell Westbrook is a jobbik arcát mutatta (28 pont, 11/22 mezőnyből, 7 gólpassz), Clint Capela és a padról beszálló Isaiah Hartenstein dupla-duplázott, Eric Gordon pedig ismét jól dobott, 3/5 triplával jutott el 12 pontig – csapatszinten 50 százalék felett tüzeltek mezőnyből és 47 százalékkal tripláztak, ráadásul a védekezésükre is odafigyeltek. A 12 ponttal nyert első negyed után a másodikban is ők bizonyultak jobbnak, a magabiztos előnyük nagy részét azonban leadták a fordulás után, amikor kicsit elvesztették a ritmust – viszont ez nem tartott sokáig, a záró etapra megint felszívták magukat, egy 19–3-mal kezdték és ezzel le is tudták a munkát 2019-re. A harmadik negyedet leszámítva elöl-hátul dominálni tudtak az egyik közvetlen riválisuk ellen, ez pedig a meglehetősen hullámzó szezonjukban mindenképpen egy fénylő pontot jelent – ráadásul hullámzás ide vagy oda, jelenleg a Nuggets-Clippers-Rockets trió fél meccsen belül van egymáshoz képest Nyugat második-negyedik helyén.

Hiányzott az energia. Mike Malone, a vendégek vezetőedzője szerint csalódás volt most a csapata teljesítménye, a védekezésük az egész mérkőzés során szörnyű volt, nem voltak elég aktívak és agresszívak, ez pedig nem férhetett bele Houstonban. A harmadik negyedben azért átvették az irányítást, azt 37–23-ra nyerték meg, de még ezzel együtt is 26 pontos vereség lett a vége, ami jelzi, hogy mennyire nem voltak most egy súlycsoportban riválisukkal – Nikola Jokics (21 pont, 8 lepattanó, 4 gólpassz) és Monte Morris (18 pont, 8/12 mezőnyből) zárt csak viszonylag jó számokkal, de ez most nagyon kevés volt a minden téren domináns Rockets ellen. Gyorsan túl kell tenniük magukat ezen az estén, mert utaznak tovább Indianába, ahol szintén nehéz dolguk lesz és a mainál biztos, hogy jóval komolyabb teljesítményt kell letenniük az asztalra, ha nyerni szeretnének.

A Rockets legjobb dobói: Harden 35/18, Westbrook 28, Capela 16, Hartenstein 16
A Nuggets legjobb dobói: Jokics 21, Morris 18/3, Millsap 13/3

Oklahoma City Thunder–Dallas Mavericks 106–101

A végjáték megint a Thunderé lett. Idén már nem egyszer és nem kétszer fordult elő az, hogy egy szoros meccs negyedik negyedében felkeményedett az OKC és Chris Paul clutch megmozdulásaival behúzta a győzelmet, ezúttal pedig ismét ez történt – Paul el is mondta, hogy a jó csapatok éppen ezt csinálják, úgyhogy nagyon tetszik neki, amit a Thunder művel. Az első félidőben már 12 pontos hátrányban is voltak a hazaiak, onnan szedték össze magukat, de már a nagyszünetig visszajöttek egálra, majd a szorosan alakuló mérkőzés végére megint a Dallas került előnybe – nem egészen három perccel az órán hét ponttal mentek a vendégek. Itt azonban CP3 megint benyomta a clutch módot, dobott két büntetőt, aztán egy nagy triplát, majd egy floatert, az utolsó percben pedig egy rá jellemző középtávolit, így gyakorlatilag egymaga meg is fordította a találkozót. A Mavsnek volt még esélye válaszolni, de két elrontott hármas mellett egyszer eladta a labdát, így az OKC behúzta a nagyon fontos győzelmet és egyre inkább magára irányítja a figyelmet: zsinórban háromszor, nyolcból hétszer és 18-ból 13-szor nyert, ezzel a gyenge kezdés után már kilóg felfelé a középmezőnyből az egész ligát tekintve.

Doncic egyedül maradt. Kristaps Porzingis és Tim Hardaway Jr. sem léphetett pályára a Mavsnél, úgyhogy a több kisebb sérüléssel is bajlódó Luka Doncicon múlt minden a vendégek részéről: a szlovén klasszis be is szórt 23 pontot a nagyszünetig, neki köszönhetően vezetett a csapata. Végig azonban nem bírta az iramot, eljutott 35 pontig, 10 lepattanóig és 7 gólpasszig, de csak 12/29-et dobott mezőnyből és 3/16-ot a triplavonalon túlról, a feljavuló Thunderrel szemben pedig egyedül már kevés volt ez a teljesítmény – a Dallas csapaszinten 35.5 százalékkal célzott, azzal azért bravúr lett volna a győzelem. A végén így is majdnem meglett, ahogy fentebb írtuk, csak Paul klasszisa döntött az OKC javára, bár az utolsó fél percben Doncic is hibázott kettőt, egy eladott labdája és egy rontott triplája volt clutch helyzetben – az utóbbi tíz meccsükön 5–5-öt hoztak és már utolérte őket a Jazz, következőleg a gyengélkedő Brooklyn ellen muszáj lenne nyerniük.

A Thunder legjobb dobói: Schröder 20/6, Gallinari 20/9, Gilgeous-Alexander 19
A Mavericks legjobb dobói: Doncic 35/9, Kleber 14/12, Powell 11